Fidelio Tours

Tudod, hol áll Petőfi, Erkel és Anne Frank fája?

2020.08.09. 10:20
Ajánlom
Naponta sétálunk el óriási törzsű, sokat megélt fák mellett, ám szinte sosem gondolunk bele, hogy mennyi történetet, mennyi legendát hordozhatnak magukban. Ha a fák mesélni tudnának, talán többet mondanának, mint a legtöbbet megélt nagyszülők. Most összegyűjtöttünk 8 híres fát, amelyeknek érdemes megismerni a történetét.

Petőfi-fa

A kis Szatmár megyei falu, Nagyar határában áll egy több száz éves tölgy csonkja, amit 1846 környékén Petőfi többször meglátogatott. Amellett, hogy unokatestvére révén a helyi Luby-család visszatérő vendégévé vált, az akkor még erdős-mezős táj is lenyűgözte. Olyannyira, hogy az egyik itt töltött vakációja alatt állítólag éppen az öreg tölgy lombjai alatt írta meg A Tiszátt, ezzel is kifejezve szeretetét és tiszteletét a környék felé. A fa már pusztulófélben van, de a mai napig óvják a helyiek és látogatják az irodalomkedvelő utazók.

petofi_fa_kirandulastippek-161419.jpg

Petőfi-fa (Fotó/Forrás: kirandulastippek.hu)

Debreceni líciumfa

A közel 250 éves debreceni fa elsősorban mint botanikus ritkaság, másodsorban mint a református hit jelképe vált híressé, azt azonban már kevesebben tudják róla, hogy Szabó Magda gyermekkorának is fontos emléke. A holtig haza: Debrecen című művében meg is említi, mikor arról ír, hogy a szülei hogyan meséltek neki a környékről: „megtanultam a fává növekedett lyciumágacska legendáját, amely a Magyarországon örökre meghonosodó protestantizmust jelképezte”.

A_hires_Liciumfa_The_famous_Licium_tree_-_panoramio-161100.jpg

líciumfa (Fotó/Forrás: Fotó: Gyula Péter)

Erkel-fa

Bár eredetileg azért kapta Erkelről a nevét a gyulai fa, mert úgy tartották, a zeneszerző az árnyékában hűsölt, amikor megírta a Bánk bánt, azóta már bebizonyosodott, hogy ez csak szóbeszéd. A mezei juhar állítólag nem élhetett a mű születésekor, azaz 1861-ben, vagy legalábbis nem lehetett még akkora, hogy Erkel a tövébe tudjon kuporodni. Akármi is legyen az igazság, a név végérvényesen ráragadt a gyulai juharra.

erkel_fa_indafoto-161406.jpg

Erkel-fa (Fotó/Forrás: indafoto.hu)

Libanoni cédrus

A Hűvösvölgyi út közelében áll a Kárpát-medencei libanoni cédrusok legidősebb példánya, amit 1999-ben védett természeti értékké nyilvánítottak. Azonban a famatuzsálem nem csak gyönyörű, de fontos emléket is őriz, ugyanis a legendák szerint Fedák Sári kertjéhez tartozott. Azt nem tudni, hogy valójában mennyi időt töltött a fa környezetében a színésznő, de más információk szerint Pestszentlőrincen volt az igazi otthona.

Libanoni-cedrus-51-162214.jpg

Kondor utcai libanoni cédrus (Fotó/Forrás: fokert.hu)

Nádas Péter vadkörtefája

„Tizenhat éve élek e fa közelében. Nem a házat vettem meg, nem az udvart, nem a hozzá tartozó földet, hanem a fát” – írta Nádas Péter szeretett körtefájáról A szabadság tréningje című kötetében. Az író 16 éven át fényképezte kertje örökérvényű, de mégis mindig változó díszét, és állítása szerint rengeteget tanult tőle a természet váltakozásairól. Nádas fa-polaroidjaiból egyébként 7 évvel ezelőtt két szintes kiállítás is nyílt Zugban, ahol a fa mindegyik személyiségét megismerhették a látogatók.

432126_187287081381844_1182803722_n-162531.jpg

Nádas Péter fája (Fotó/Forrás: Facebook)

Anna Frank fája

Tavaly, mikor 90. életévét töltötte volna be Anna Frank, fát állítottak az emlékére az ENSZ New York-i székháza elé. A kis gesztenyefa csemete arról a fáról származik, amit a 15 éves lány amszterdami rejtekhelye ablakából látott, és amit nézegetve megírta világszerte híressé vált naplóját. Az eredeti fa is szép kort élt meg: 150 éve díszítette Amszterdamot, amikor tavaly egy vihar kidöntötte.

Annefranktree_edit1-162743.jpg

Anne Frank fája (Fotó/Forrás: Wikipédia)

Mátyás király fája

Mátyás király híres volt a kertek iránti rajongásáról, így nem meglepő, hogy a trencsei Bajmócon, a várkastély bejáratánál még fát is neveztek el róla. A növényt Csák Máté ültette az utolsó Árpád-házi király évében, majd Mátyás király „örökölte meg”, aki a 600 éves nagylevelű hársfa alatt tartotta gyűléseit és lakomáit. A király egyébként olyannyira szerette a hársfákat, hogy más fákat is elneveztek róla – ezek nagy részénél soha nem is járt.

matyasfa-163028.png

A bajmóci Mátyásfa (Fotó/Forrás: CSEMADOK)

Normafa

Szintén Mátyás király uralkodásának időszakához kapcsolódik a bükk, amiről Normafa kapta a nevét. A hatalmas fát eredetileg Viharbükknek nevezték, ugyanis számtalan villámcsapást túlélt, majd mikor Schódelné Klein Rozália az árnyékában ülve énekelte el Nellini Norma című operájának nagyáriáját,a fa is „átkeresztelkedett". A Norma-fa közel 500 évet élt, 1962-ben pedig új bükköt ültettek a helyére, hogy őrizze az emlékét.

normafa-161605.jpg

Normafa (Fotó/Forrás: Fortepan)

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Új társulati tagok és jubiláló munkatársak a Vígszínházban

Díjátadóval és a jövő évad terveivel búcsúztatta a 2020/21-es évadot a Vígszínház társulata. A fennállásának 125. évét ünneplő teátrum vezetősége az eseményen köszöntötte a jövő évadtól társulati tagként ott játszó művészeket, valamint díjazta a kiemelkedő teljesítményt nyújtó munkatársakat.
Vizuál

Elhunyt Perczel Anna, építész, városvédő

2021. június 13-án elhunyt Perczel Anna az Óvás! Egyesület alapítója, Belső-Erzsébetváros épített és kulturális örökségének védelmezője, a pesti zsidónegyed lelkiismerete - adta hírül facebook oldalán az Óvás! Egyesület.
Vizuál

A megfejthetetlen ember - Nagy Dénes rendező, a Természetes fényről

Sárban úszó táj, sebhelyes kezek, feszítő csend és kiismerhetetlen vidék. Egy magyar honvéd gyalogosegység a mocsaras vidéket járva, eldugott orosz falvakban szovjet partizánokat keres. A Magyar Mozgókép Fesztiválon mutatkozik be Nagy Dénes első filmje, az Ezüst medve-díjas Természetes fény.
Klasszikus

Barokk muzsikától a dallamos kortárs zenéig - 11 éves az Anima Musicae

A 11 éves Anima Musicae korszakokon átívelő műsorral készül születésnapi koncertjére. Locatelli, Haydn, Dohnányi és Wolf Péter műveivel, valamint Balog József virtuóz zongoraművésszel köszöntik a közönséget és az élet visszatértét június 20-án este, a Nádor Teremben.
Klasszikus

Szabadtéri programokkal indul újra az Óbudai Társaskör

Július 9-én a Budapesti Vonósok háromnapos sorozatával nyit az Óbudai Társaskör, majd koncertekkel és zenés összeállításokkal várja a közönséget az Óbudai Nyár keretében. Vendégük lesz többek közt Bősze Ádám, Dés László és a Sárik Péter Trió.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Fidelio Tours hír

Újra látogathatók a Szentendrei Skanzen kiállításai

Pünkösd vasárnap és hétfőn is nyitva tart a Szentendrei Skanzen, amelynek kiállításai és házai már a hét elejétől látogathatók.
Fidelio Tours interjú

Összefogással mindenki csak nyerhet

Hogyan teremtünk, vagy fejlesztünk közösségeket? Mivel lehet együttműködésre ösztönözni az embereket? S vajon elég összetartó erő lehet-e a közös cél? Markovits Alízzal, a Veszprém-Balaton 2023 EKF vezérigazgatójával egy 2023-nál jóval hosszabb távra tervező projektről beszélgettünk, amely akkor lehet igazán sikeres, ha szervesen be tud épülni a régió életébe.
Fidelio Tours hír

Kiskapuk helyett egyértelmű szabályozást sürget a Magyar Fesztivál Szövetség elnöke

Sok fesztiválszervező tanácstalan, mert nem tér ki rájuk a szabályozás – mondta el a Budapest Brand nZrt. online konferenciáján Márta István.
Fidelio Tours ajánló

Madártávlatból mutatja be Magyarországot a National Geographic

A National Geographic Európa a magasból című sorozata kontinensük gyönyörű és sokszínű országait mutatja meg a levegőből. A Magyarországról készült részt, amiben szerepel a Mátyás-templom, a Bokodi tó és a Balaton is, 30 országban vetítik április 11-én.
Fidelio Tours hír

Digitális Élményközpont épül Veszprémben

A tervezett kiállítótér – a nemzetközi sztárkiállítások bemutatása mellett – az ismert hazai vonatkozású festőket népszerűsíti majd, valamint gyermekeknek szóló programokkal is várja a látogatókat. Művészet, oktatás és ismeretterjesztés egyben. Élmények mentén, digitálisan.