Fidelio Tours

Tudod, hol áll Petőfi, Erkel és Anne Frank fája?

2020.08.09. 10:20
Ajánlom
Naponta sétálunk el óriási törzsű, sokat megélt fák mellett, ám szinte sosem gondolunk bele, hogy mennyi történetet, mennyi legendát hordozhatnak magukban. Ha a fák mesélni tudnának, talán többet mondanának, mint a legtöbbet megélt nagyszülők. Most összegyűjtöttünk 8 híres fát, amelyeknek érdemes megismerni a történetét.

Petőfi-fa

A kis Szatmár megyei falu, Nagyar határában áll egy több száz éves tölgy csonkja, amit 1846 környékén Petőfi többször meglátogatott. Amellett, hogy unokatestvére révén a helyi Luby-család visszatérő vendégévé vált, az akkor még erdős-mezős táj is lenyűgözte. Olyannyira, hogy az egyik itt töltött vakációja alatt állítólag éppen az öreg tölgy lombjai alatt írta meg A Tiszátt, ezzel is kifejezve szeretetét és tiszteletét a környék felé. A fa már pusztulófélben van, de a mai napig óvják a helyiek és látogatják az irodalomkedvelő utazók.

petofi_fa_kirandulastippek-161419.jpg

Petőfi-fa (Fotó/Forrás: kirandulastippek.hu)

Debreceni líciumfa

A közel 250 éves debreceni fa elsősorban mint botanikus ritkaság, másodsorban mint a református hit jelképe vált híressé, azt azonban már kevesebben tudják róla, hogy Szabó Magda gyermekkorának is fontos emléke. A holtig haza: Debrecen című művében meg is említi, mikor arról ír, hogy a szülei hogyan meséltek neki a környékről: „megtanultam a fává növekedett lyciumágacska legendáját, amely a Magyarországon örökre meghonosodó protestantizmust jelképezte”.

A_hires_Liciumfa_The_famous_Licium_tree_-_panoramio-161100.jpg

líciumfa (Fotó/Forrás: Fotó: Gyula Péter)

Erkel-fa

Bár eredetileg azért kapta Erkelről a nevét a gyulai fa, mert úgy tartották, a zeneszerző az árnyékában hűsölt, amikor megírta a Bánk bánt, azóta már bebizonyosodott, hogy ez csak szóbeszéd. A mezei juhar állítólag nem élhetett a mű születésekor, azaz 1861-ben, vagy legalábbis nem lehetett még akkora, hogy Erkel a tövébe tudjon kuporodni. Akármi is legyen az igazság, a név végérvényesen ráragadt a gyulai juharra.

erkel_fa_indafoto-161406.jpg

Erkel-fa (Fotó/Forrás: indafoto.hu)

Libanoni cédrus

A Hűvösvölgyi út közelében áll a Kárpát-medencei libanoni cédrusok legidősebb példánya, amit 1999-ben védett természeti értékké nyilvánítottak. Azonban a famatuzsálem nem csak gyönyörű, de fontos emléket is őriz, ugyanis a legendák szerint Fedák Sári kertjéhez tartozott. Azt nem tudni, hogy valójában mennyi időt töltött a fa környezetében a színésznő, de más információk szerint Pestszentlőrincen volt az igazi otthona.

Libanoni-cedrus-51-162214.jpg

Kondor utcai libanoni cédrus (Fotó/Forrás: fokert.hu)

Nádas Péter vadkörtefája

„Tizenhat éve élek e fa közelében. Nem a házat vettem meg, nem az udvart, nem a hozzá tartozó földet, hanem a fát” – írta Nádas Péter szeretett körtefájáról A szabadság tréningje című kötetében. Az író 16 éven át fényképezte kertje örökérvényű, de mégis mindig változó díszét, és állítása szerint rengeteget tanult tőle a természet váltakozásairól. Nádas fa-polaroidjaiból egyébként 7 évvel ezelőtt két szintes kiállítás is nyílt Zugban, ahol a fa mindegyik személyiségét megismerhették a látogatók.

432126_187287081381844_1182803722_n-162531.jpg

Nádas Péter fája (Fotó/Forrás: Facebook)

Anna Frank fája

Tavaly, mikor 90. életévét töltötte volna be Anna Frank, fát állítottak az emlékére az ENSZ New York-i székháza elé. A kis gesztenyefa csemete arról a fáról származik, amit a 15 éves lány amszterdami rejtekhelye ablakából látott, és amit nézegetve megírta világszerte híressé vált naplóját. Az eredeti fa is szép kort élt meg: 150 éve díszítette Amszterdamot, amikor tavaly egy vihar kidöntötte.

Annefranktree_edit1-162743.jpg

Anne Frank fája (Fotó/Forrás: Wikipédia)

Mátyás király fája

Mátyás király híres volt a kertek iránti rajongásáról, így nem meglepő, hogy a trencsei Bajmócon, a várkastély bejáratánál még fát is neveztek el róla. A növényt Csák Máté ültette az utolsó Árpád-házi király évében, majd Mátyás király „örökölte meg”, aki a 600 éves nagylevelű hársfa alatt tartotta gyűléseit és lakomáit. A király egyébként olyannyira szerette a hársfákat, hogy más fákat is elneveztek róla – ezek nagy részénél soha nem is járt.

matyasfa-163028.png

A bajmóci Mátyásfa (Fotó/Forrás: CSEMADOK)

Normafa

Szintén Mátyás király uralkodásának időszakához kapcsolódik a bükk, amiről Normafa kapta a nevét. A hatalmas fát eredetileg Viharbükknek nevezték, ugyanis számtalan villámcsapást túlélt, majd mikor Schódelné Klein Rozália az árnyékában ülve énekelte el Nellini Norma című operájának nagyáriáját,a fa is „átkeresztelkedett". A Norma-fa közel 500 évet élt, 1962-ben pedig új bükköt ültettek a helyére, hogy őrizze az emlékét.

normafa-161605.jpg

Normafa (Fotó/Forrás: Fortepan)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Bogányi Tibor karmesteri pálca helyett csellót ragad A magyar kultúra napján

Magyar zeneszerzők művei csendülnek fel 2021. január 22-én, pénteken, a magyar kultúra napján 19.30 órakor a Müpában. A pécsi zenekar ünnepi koncertjét a Müpa Home ingyenes közvetítéssorozat keretében élőben követheti majd a közönség az intézmény online platformjain.
Klasszikus

Dokumentumfilm készült Erkel Ferenc Himnuszáról – Nézze meg online, itt!

A Himnusz keletkezéséről készített dokumentumfilmet a Budapesti Filharmóniai Társaság (BFT) és az Erkel Ferenc Társaság A Himnusz regényes története címmel, Juhász Annával és Becze Szilviával.
Zenés színház

„Mindannyian vágyunk erre az idilli szerelemre” – János vitéz az Operett Online-on

Kacsóh Pongrác gyönyörű daljátékával folytatódik a Budapesti Operettszínház közvetítés-sorozata január 22-én. A Petőfi Sándor elbeszéléséből írt János vitéz Bozsik Yvette rendezésében újfajta értelmezést kap, eggyé olvad benne a túlvilági és a földi lét.
Színház

Szarka Gábor büszke: „az utolsó simításokat” végzik

A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) történetének legjelentősebb fejlesztési programja vette kezdetét, amelynek első lépéseként új intézetnevekkel és megújult, modern oktatási helyszínekkel várják a hallgatókat és oktatókat - közölte Szarka Gábor kancellár az SZFE új, naphegyi campusának csütörtöki sajtóbejárásán.
Klasszikus

Öt mesterhegedűvel gazdagodott a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Liszt Ferenc Kamarazenekar egyéves keresést követően öt mesterhegedűre talált rá, amelyek még magasabb művészeti interpretációt tesznek lehetővé az együttes számára a jövőben. A zenekar soron következő tavaszi koncertjein már hallhatóak lesznek az új hangszerek.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Fidelio Tours hír

Digitális Élményközpont épül Veszprémben

A tervezett kiállítótér – a nemzetközi sztárkiállítások bemutatása mellett – az ismert hazai vonatkozású festőket népszerűsíti majd, valamint gyermekeknek szóló programokkal is várja a látogatókat. Művészet, oktatás és ismeretterjesztés egyben. Élmények mentén, digitálisan.
Fidelio Tours magazin

Vert arany, ütött réz – avagy a lényeg a kicsiség

Kolodko Mihály szobrai szerves részei Budapestnek, és éppen úgy jók, ahogy vannak.
Fidelio Tours videó

Partitúra a zselici csillagos égbolt alatt

A Partitúra utolsó kulturális kalandtúrájához érkezett a műsor harmadik szériájában. December 19-én, szombaton 14.30-tól a Duna tévén Kaposvár és a Zselic kulturális, illetve természeti értékeit mutatja be a két műsorvezető, Miklósa Erika operaénekes és Batta András zenetudós. Gyűrűfőre is ellátogattak, Magyarország egyik első ökológiai falujába, amely a Dél-Zselic gyönyörű lankái között, természetvédelmi területen fekszik.
Fidelio Tours videó

Partitúra Jókai Mór konyhájában

„Öt házból állott valamikor Balatonfüred. A tihanyi barátok vendéglője, a szentgyörgyi Horváth-ház, a pápai Eszterházyak hajléka, a fürdőház és a kápolna. (…) Ma már Balatonfüred nem öt házból, hanem ötven kastélyból és villából áll, s közeli környezetében másik ötven egyszerűbb nyárilak fehérlik a verőfényben. Gőzösök szeldelik a nagy tó szürke vizét, s vitorlás hajók szárnyai libegnek szanaszét a látóhatár szélein” – ezt a nagy balatoni utazó, Eötvös Károly írta éppen 120 évvel ezelőtt. Balatonfüred akkor is központja volt a balatoni életnek. Pontosan így van most is, és ez ki is derül a Partitúra december 12-i, szombati adásából, amely 14.30-kor kezdődik a Duna tévén, s amelynek műsorvezetői: Miklósa Erika operaénekes és Batta András zenetudós.
Fidelio Tours werk

Partitúra a 70 éves Dunaújvárosban

Hetven éves Dunaújváros. Nem is maradhatott volna ki a Partitúra kalandozásaiból. Többször átnevezték a várost, az eredeti Dunapentele ma a város egyik részének a neve. 1991-ben a település megyei jogú város címet kapott. Intercisa Múzeumának egyik közleményében szerepel: „Dunaújváros a korra jellemző szigorú tervezettsége ellenére egyre inkább természetes, »nőtt« várossá fejlődött, a régió kulturális, kereskedelmi, közigazgatási központjává vált.” Egy művészetileg is izgalmas hely. Ezt járta körbe Miklósa Erika és Batta András, a Partitúra két műsorvezetője. A dunaújvárosi kulturális körkép december 5-én, szombaton 14.30-tól látható a Duna tévén.