Fidelio Tours

Tudod, hol áll Petőfi, Erkel és Anne Frank fája?

2020.08.09. 10:20
Ajánlom
Naponta sétálunk el óriási törzsű, sokat megélt fák mellett, ám szinte sosem gondolunk bele, hogy mennyi történetet, mennyi legendát hordozhatnak magukban. Ha a fák mesélni tudnának, talán többet mondanának, mint a legtöbbet megélt nagyszülők. Most összegyűjtöttünk 8 híres fát, amelyeknek érdemes megismerni a történetét.

Petőfi-fa

A kis Szatmár megyei falu, Nagyar határában áll egy több száz éves tölgy csonkja, amit 1846 környékén Petőfi többször meglátogatott. Amellett, hogy unokatestvére révén a helyi Luby-család visszatérő vendégévé vált, az akkor még erdős-mezős táj is lenyűgözte. Olyannyira, hogy az egyik itt töltött vakációja alatt állítólag éppen az öreg tölgy lombjai alatt írta meg A Tiszátt, ezzel is kifejezve szeretetét és tiszteletét a környék felé. A fa már pusztulófélben van, de a mai napig óvják a helyiek és látogatják az irodalomkedvelő utazók.

petofi_fa_kirandulastippek-161419.jpg

Petőfi-fa (Fotó/Forrás: kirandulastippek.hu)

Debreceni líciumfa

A közel 250 éves debreceni fa elsősorban mint botanikus ritkaság, másodsorban mint a református hit jelképe vált híressé, azt azonban már kevesebben tudják róla, hogy Szabó Magda gyermekkorának is fontos emléke. A holtig haza: Debrecen című művében meg is említi, mikor arról ír, hogy a szülei hogyan meséltek neki a környékről: „megtanultam a fává növekedett lyciumágacska legendáját, amely a Magyarországon örökre meghonosodó protestantizmust jelképezte”.

A_hires_Liciumfa_The_famous_Licium_tree_-_panoramio-161100.jpg

líciumfa (Fotó/Forrás: Fotó: Gyula Péter)

Erkel-fa

Bár eredetileg azért kapta Erkelről a nevét a gyulai fa, mert úgy tartották, a zeneszerző az árnyékában hűsölt, amikor megírta a Bánk bánt, azóta már bebizonyosodott, hogy ez csak szóbeszéd. A mezei juhar állítólag nem élhetett a mű születésekor, azaz 1861-ben, vagy legalábbis nem lehetett még akkora, hogy Erkel a tövébe tudjon kuporodni. Akármi is legyen az igazság, a név végérvényesen ráragadt a gyulai juharra.

erkel_fa_indafoto-161406.jpg

Erkel-fa (Fotó/Forrás: indafoto.hu)

Libanoni cédrus

A Hűvösvölgyi út közelében áll a Kárpát-medencei libanoni cédrusok legidősebb példánya, amit 1999-ben védett természeti értékké nyilvánítottak. Azonban a famatuzsálem nem csak gyönyörű, de fontos emléket is őriz, ugyanis a legendák szerint Fedák Sári kertjéhez tartozott. Azt nem tudni, hogy valójában mennyi időt töltött a fa környezetében a színésznő, de más információk szerint Pestszentlőrincen volt az igazi otthona.

Libanoni-cedrus-51-162214.jpg

Kondor utcai libanoni cédrus (Fotó/Forrás: fokert.hu)

Nádas Péter vadkörtefája

„Tizenhat éve élek e fa közelében. Nem a házat vettem meg, nem az udvart, nem a hozzá tartozó földet, hanem a fát” – írta Nádas Péter szeretett körtefájáról A szabadság tréningje című kötetében. Az író 16 éven át fényképezte kertje örökérvényű, de mégis mindig változó díszét, és állítása szerint rengeteget tanult tőle a természet váltakozásairól. Nádas fa-polaroidjaiból egyébként 7 évvel ezelőtt két szintes kiállítás is nyílt Zugban, ahol a fa mindegyik személyiségét megismerhették a látogatók.

432126_187287081381844_1182803722_n-162531.jpg

Nádas Péter fája (Fotó/Forrás: Facebook)

Anna Frank fája

Tavaly, mikor 90. életévét töltötte volna be Anna Frank, fát állítottak az emlékére az ENSZ New York-i székháza elé. A kis gesztenyefa csemete arról a fáról származik, amit a 15 éves lány amszterdami rejtekhelye ablakából látott, és amit nézegetve megírta világszerte híressé vált naplóját. Az eredeti fa is szép kort élt meg: 150 éve díszítette Amszterdamot, amikor tavaly egy vihar kidöntötte.

Annefranktree_edit1-162743.jpg

Anne Frank fája (Fotó/Forrás: Wikipédia)

Mátyás király fája

Mátyás király híres volt a kertek iránti rajongásáról, így nem meglepő, hogy a trencsei Bajmócon, a várkastély bejáratánál még fát is neveztek el róla. A növényt Csák Máté ültette az utolsó Árpád-házi király évében, majd Mátyás király „örökölte meg”, aki a 600 éves nagylevelű hársfa alatt tartotta gyűléseit és lakomáit. A király egyébként olyannyira szerette a hársfákat, hogy más fákat is elneveztek róla – ezek nagy részénél soha nem is járt.

matyasfa-163028.png

A bajmóci Mátyásfa (Fotó/Forrás: CSEMADOK)

Normafa

Szintén Mátyás király uralkodásának időszakához kapcsolódik a bükk, amiről Normafa kapta a nevét. A hatalmas fát eredetileg Viharbükknek nevezték, ugyanis számtalan villámcsapást túlélt, majd mikor Schódelné Klein Rozália az árnyékában ülve énekelte el Nellini Norma című operájának nagyáriáját,a fa is „átkeresztelkedett". A Norma-fa közel 500 évet élt, 1962-ben pedig új bükköt ültettek a helyére, hogy őrizze az emlékét.

normafa-161605.jpg

Normafa (Fotó/Forrás: Fortepan)

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

István király új arca – Interjú Szinetár Miklóssal

Operaváltozat születik az István, a királyból, a Szörényi–Bródy szerzőpáros nagy sikerű művéből. Bródy János szövege változatlan formában hangzik el, Szörényi Levente rockzenéjét operai verzióban hallhatjuk, Gyöngyösi Levente hangszerelésében. Az izgalmas, műfaji korlátokat átlépő vállalkozás hátteréről a legendás rockopera zeneszerzőjét, Szörényi Leventét és a készülő opera színpadi változatának rendezőjét, Szinetár Miklóst kérdeztük.
Könyv

Péterfy Gergely: A Dunakanyarban van valami grandiózus

A Partitúra harmadik szériájának következő adása, most szombaton, szeptember 19-én 14.30-tól Visegrádon és környékén kalandozik a Duna tévén. A műsorvezetők, Miklósa Erika operaénekes és Batta András zenetudós – többek között – a Péterfy-családnál is vendégségben jártak. Péterfy László Kossuth-díjas szobrászművésznél, és lányánál, Péterfy Bori színész-énekesnél. Bori testvére, Péterfy Gergely író azonban a nyári forgatás idején épp külföldön volt, így kimaradt a Partitúrából, de a Fidelio.hu most pótolta a beszélgetést.
Könyv

Elkészült a Kertész Imre Intézet új székháza

Befejeződött a Kertész Imre Intézet Benczúr utcai székházának felújítása; az intézmény a névadó Nobel-díjas író életművének feltárása mellett Arthur Koestler, Petri György és Pilinszky János hagyatékrészeit, valamint Sziveri János teljes hagyatékát is gondozza.
Klasszikus

Bretz Gábor: Nem lehet megunni a Kékszakállút

Szeptember 26-án Bartók Béla műveiből ad koncertet a Concerto Budapest. A műsorban egyetlen operája, A kékszakállú herceg vára is elhangzik. Vörös Szilvia énekli Juditot, a várurat pedig Bretz Gábor. A basszusénekest telefonon értük el, hogy az operáról kérdezzük.
Zenés színház

Létkérdés az opera – Interjú Almási-Tóth Andrással

A kortárs amerikai darab, Jake Heggie Ments meg, Uram! (Dead Man Walking) című alkotásának magyarországi bemutatójára szeptemberben kerül sor. A színpadra állítás koncepciójáról Almási-Tóth András rendezőt kérdeztük.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Fidelio Tours magazin

"Kivonják a forgalomból" a holland királyi család aranyozott hintóját

Valószínűleg nem használják többé hivatalos eseményeken a holland királyi család aranyozott hintóját (Gouden Koets) a gyarmati rendszert megidéző díszítése miatt.
Fidelio Tours videó

„Mindegyik adás másként áramlik” – Indul a Partitúra harmadik évada!

Tard – a Matyódesign Center Váczi Rozival. Aztán a Szalajka-völgy, Fátyol-vízesés, erdei kisvasút, kemencében sült füstölt pisztráng a szilvásváradi Sáfrány udvarban, s még Gryllus Dániel, Wahorn András és a Bélapátfalvai Ciszterci Apátság, „a kőbe foglalt hit, történelem és harmónia”. Szeptember 12-én, szombaton, 14.30-tól indul a Partitúra harmadik évada a Duna tévén. A kulturális kalandtúra két vezetője, akik a Bükkben és környékén kalandoznak az első adásban: Miklósa Erika operaénekes és Batta András zenetudós. A műsor rendezője: Novák Péter.
Fidelio Tours interjú

Váczi Rozi: „A szívem visszahúzott Tardra”

Szeptember 12-étől folytatódik a Duna tévén a rendkívül nézett, sikeres Partitúra című kulturális kalandtúra. A műsorvezetők: Miklósa Erika operaénekes és Batta András zenetudós. Rendező: Novák Péter. A Partitúra éppen két éve, 2018 szeptemberében indult, a mostani a harmadik szériája, amelynek első adásában a Bükk és környéke művészeti, kulturális életét, illetve a természeti környezetet mutatják be az alkotók. Felkeresték – többek között – Váczi Rozit is, aki divatot csinált a matyóhímzésből. Mi is megkérdeztük őt minderről. Bővebben pedig a szombati Partitúrában látható, amely 14.30-kor kezdődik.
Fidelio Tours hír

A Székesfehérvári Romkert lett az év emlékhelye

A középkori romkert helyén állt egykori Szűz Mária-templom a középkori Európa egyik legnagyobb bazilikája volt.
Fidelio Tours ajánló

Vidám fesztivállal búcsúztathatjuk a nyarat Szentendrén

Idén is megrendezik augusztus utolsó hétvégéjén a Szentendre Éjjel-Nappal Nyitva programsorozatot, amelyen műfajában, tematikájában is sokszínű programkínálat várja a látogatókat. Lesznek városismereti séták, gyerekprogramok, színház, fényfestés, vásárok, kiállítások, szabadtéri mozi. Fellép a Söndörgő, a MÖRK, és a Pál Utcai Fiúk.