Fidelio Tours

A szegedi Reök-palota építészének rejtélyes öngyilkossága

Magyar Ede, a „magyar Gaudí”
2020.05.15. 18:30
Ajánlom
A Partitúra televíziós kulturális kalandsorozat szegedi adásában – amelyet szombat este ismétlünk itt, a Fidelio oldalán – szóba kerül a Reök-palota, illetve annak tervezője, Magyar Ede is, akinek tragikus életútját tárjuk föl most.

A Reök-palotát Reök Iván vízügyi mérnök, országgyűlési képviselő megbízásából tervezte Magyar Ede a 20. század elején. Az 1907-es épület Szeged szecessziójának emblémája. Százéves jubileumára teljesen felújítatta a város, akkor kapott benne helyet a REÖK, a Regionális Összművészeti Központ. Magyar Ede zsenialitásáról a hatvanas években kezdtek először publikálni. Szegeden számos lakóházat, a környéken villákat, templomokat tervezett, és egykor az ő tervei alapján húzták föl a kaposvári színházat is, amelyet nemrég ugyancsak korszerűsítettek.

Magyar Ede egyik legkedveltebb épülete Szegeden a Jósika utca 14-es számú ház volt. Mégis itt lett öngyilkos. Tragédiájának hátterét a korabeli lapok alapján tárja föl a Fidelio.

MagyarEdeportreja1910k-174111.jpg

Magyar Ede portréja (1910k) (Fotó/Forrás: Wikipédia)

1912. május 5-én este nyolc órakor öngyilkos lett Szegeden Magyar Ede építész a Jósika utca 14. szám alatti ház félemeletén, szerelme, Herczeg Jánosné lakásában. 35 éves volt. Revolverrel célzott a szívére. Irodájában, amely az általa tervezett Reök-palotában volt, aznap éjszaka a rendőrség egy papírdarabot talált két rajzszöggel az asztalra erősítve. Magyar Ede ceruzával írta a cetlire: „Halálomért senkit se okoljanak.” Megrendülve fogalmazott róla másnap egy helyi hírlapíró: „Végzete az a lelki egyensúlyát megbolygató szerelme volt, amely őt a házasélet és a család kötelmével hozta összeütközésbe.”

Magyar Ede tervezte azt az épületet is, amelyben Herczeg Jánosné szeme láttára végzett magával egy Browninggal. A ház ma is áll Szegeden.

Egy riporter a rendőrökkel, orvossal együtt érkezett a tett helyszínére 1912. május 5-én. Részletesen tudósított lapjában arról, amit látott: „Amint az előszoba ajtaját kinyitottuk, az első megdöbbent pillantás az öngyilkosra esett. Ott feküdt egész hosszában elnyúlva, fejjel az ajtó felé. Az orvosi vizsgálatnál levették a felső kabátját. Szürke zakóöltöny volt csak rajta. Az inge kigombolva. A feje vérzett, bizonyosan a nagy ütődéstől, amint elesett. Az ing plasztronján egy lyuk, s közvetlenül ez alatt a nyitott mellén látszik szíve fölött a kerek, vértelen sebhely. Az arc viaszsárga, de semmi kínnak a jele, semmi torzvonás nem látszik rajta.”

Reokpalota1907korabelikepeslapon-174520.jpg

A Reök-palota 1907-ben, korabeli képeslapon (Fotó/Forrás: Wikipédia)

Még a helyszínen halottnak nyilvánította az orvos, Schreiber Fülöp.

Az üggyel napokig és részletesen foglalkozott a helyi és az országos sajtó is. Herczegné első vallomásában elmondta: az öngyilkosság napján, vasárnap délután megjelent nála Magyar Ede. „Beszélgettünk, és semmi jelét sem láttam rajta a szomorúságnak” – idézte föl az asszony, aki később „egy szomorú dalt játszott zongorán”, és akkor „észrevett valami változást Magyar Ede arcán, aki hirtelen elhalványult, elbúsult”, meg is kérdezte tőle, mi baja. „Semmi” – felelte Magyar. Majd mégiscsak így folytatta: „Kérlek, add a revolveremet, amit neked adtam.” Nem kapta vissza. „Nem baj, mondta erre, van nekem másik is.” Ezzel kiment a lakásból. Este, valamivel nyolc óra előtt Magyar Ede ismét becsöngetett Herczegnéhez, ő kinyitotta az ajtót, az építész annyit mondott:

Úgy szeretek itt lenni!

Aztán előrántotta a pisztolyát, s szívéhez szegezve meghúzta a ravaszt. Herczegné azt vallotta: „Nem volt köztünk összeszólalkozás. Nagyon megszerettük mi egymást.” Úgy vélte, Magyar Edét az bántotta, hogy nem tudott elválni a feleségétől, miközben ő már elhagyta érte a férjét.

A korabeli lapok tudósítói szerint Magyar Ede „Szeged modern kiépítésének egyik zseniális vezérmunkása volt, akinek remek alkotásai mostanában a legújabb és legfőbb díszei a Tisza parti metropolisnak”. Öngyilkossága kapcsán egyébről sem beszéltek Szeged-szerte, „mint azokról a szomorú családi viszonyokról, amelyek Magyar Ede fényesnek indult karrierjét, fiatal életét olyan kegyetlen hirtelenséggel örökre megszakították”.

magyar_ede-180404.jpg

Híradás Magyar Ede haláláról

 

„A tragikus vonzódás”

Az építészt szerénynek, megnyerőnek és az igazi művészembernek tartották a városban. Életének mozaikjait sétányokon, piacokon, üzletekben összerakták a szegediek, az újságok pedig közölték az életút részleteit.

Magyar Ede tizennégy évesen lett inas Ádók István gazdag, szegedi építési vállalkozónál, aki tehetségesnek találta a fiút, támogatta, hogy képezze magát. Magyar Ede építőmesteri oklevelet szerzett. Bejárta Párizst, Berlint, Münchent, tapasztalatait hazahozta Szegedre, ahol önálló irodát nyitott. Feleségül vette főnöke lányát, Rózsit. Egy kisfiuk volt. Magyar Edét később felkereste Herczeg János, hogy tervezzen családjának házat a Jósika utcában. Akkor ismerte meg az építész a nála idősebb Herczegnét. Egymásba szerettek. Mindketten elhagyták a családjukat, válni akartak. A szegediek arról beszéltek: Magyar azt hajtogatta, hogy a Jósika utcai épület „egy nagy érzés lesz, egy költemény, egy szenvedő lélek szerelmi vallomása”.

MagyarEde17KJ-180730.jpg

Szeged, Jósika utca 14. - A Magyar Ede tervezte ház bejárata (Fotó/Forrás: Kozma János / Wikipédia)

„A Szegeden kívül is ösmert nevű építő tragikus vonzódással viseltetett – nős, családos ember létére – egy miatta válófélben levő asszonyhoz, aki – túl az első fiatalság korán – két nagyobbacska gyermek édesanyja. Maga is válópört indított a felesége ellen, s részben a hitves ragaszkodása a házassághoz, részben Magyar féltékenysége, amellyel a szeretett másik asszony iránt viseltetett, kétségbe ejtették az egzaltáltságra hajló embert. Ezekhez az indítékokhoz valószínűleg anyagi zavarok is járultak” – összegezte egy helyi újság az öngyilkosság másnapján a városban hallottakat.

Ádók Rózsi férje halála hallatán „szívet tépő kétségbeeséssel zokogott”, írta a Szeged és Vidéke riportere, aki fölkereste a „részvétre méltó asszonyt”. Rózsi így beszélt: „Mindig sejtettem, hogy rossz vége lesz a dolognak. Én az ő kedvéért beleegyeztem már a válásba, de nem tagadom, sohasem mondtam le arról a reményről, hogy még visszatér hozzám és a kisfiához.” Az özvegy arra is célzott:

férje minden pénzét a Jósika utcai házra költötte, berendezte szépen Herczegnének, kifogyott a pénzből.

Herczeg János, az általános biztosító társaság főjegyzője Magyar Ede öngyilkosságát „az Isten ítéletének” tartotta, mondván, az építész „két család nyugalmát dúlta föl”, de megbocsátott neki, és kifejezte: „Magyar Ede zsenialitása büszkesége lesz Szegednek.”

MagyarEdemellszobraSzegedenaSzentIstvanteriszoborparkban-174520.jpg

Magyar Ede mellszobra Szegeden, a Szent István téri szoborparkban (Fotó/Forrás: Wikipédia)

Az építész díszes ravatalát felesége lakásán állították föl. Az érckoporsó fehér volt. Az özvegy koszorúján ez szerepelt: „Felejthetetlen férjemnek és apukának — Rózsi és Ede.” A Dugonics utcai temetőbe vitték a koporsóját. Arról nem írtak a lapok, Herczegné részt vett-e a búcsúszertartáson. (Egyébként 2006-ban Magyar Ede sírját a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánították, akkor, amikor a szegedi Dóm altemplomában gróf Klebelsberg Kuno miniszter sírját is.)

A temetés után felnyitották Magyar Ede végrendeletét, amely 1909-ben készült egy külföldi útja előtt. A kintlévőségek fedezték az adósságait, s még maradt is vagyona. Főként fia örökölt tőle, akit nagyon szeretett, és negyedrészben édesapja.

Feleségére semmit sem hagyott.

Ennek okára kitért a végrendeletben: „Hogy feleségemnek semmit sem hagyományozok, az annak a keserű szenvedésnek folyománya, amelyet oldala mellett tűrtem, és amely már-már az öngyilkosságba hajt. Apósom irigy szemmel nézte előhaladásomat, én pedig tűrtem, szenvedtem. Feleségem mindig a gazdagságát vetette szememre, ami vérig sértett, pedig szerettem őt egykor nagyon… Akkor, amikor az életet még nem ismertem. Feleségemnek halálom után megbocsátok. Csak azt kívánom s kötöm ki vele szemben, hogy az én véres verejtékkel szerzett vagyonomból egy fillért se vegyen el, se pörrel meg ne támadja végső rendelkezésemet. Úgyis van neki elég vagyona, amiből megélhet.”

Magyar Ede utolsó kívánsága még az volt, hogy kisfiáról Doránszky Károly mérnök és Reök Iván mérnök, országgyűlési képviselő gondoskodjon gyámként. (De nem vették el a kisfiút az anyjától.)

Szeged hírlapírói még sokáig visszatértek Magyar Ede tragédiájához. Írták: „Azzal a törhetetlen energiával, amellyel magát szegénysorsból fölküzdötte, folyton tökéletesedett művészetében, s ennek Szegeden nem egy szép épület lesz a maradandó emléke. Gyönyörűen érlelődött nagy reményekre olyan méltán jogosító művészete, amelynek kifejlését szánalmas végzete mindörökre megakadályozta. A meghasonlott, megtört lélek kuszaságaiba belelátni aligha lehet a tetteinek itt hagyott dokumentumai után.”

 

Ki az a Reök Iván?

ReokIvan-174022.jpg

Reök Iván

Reök Iván 1881-től a Magyar Királyi Folyammérnöki Hivatal főnöke lett Szegeden. 1899-től királyi főmérnök. A budapesti Műegyetemen és Zürichben is szerzett mérnöki diplomát. Munkácsy Mihály az unokaöccse volt. A festőművész anyja (Reök Cecília) és a mérnök apja (Reök István) testvérek voltak. Munkácsy Az elítélt című képének alakját állítólag nagybátyjáról mintázta, aki egy időben nevelőapja is volt.

Reök Iván bízta meg Magyar Edét, hogy tervezzen családi házat számára.

Ez lett a Reök-palota, egy időben itt volt irodája az építésznek is. Ő tervezte a Reök család kamaráserdei villáját is. Reök Iván érdemeihez tartozik az is, hogy ő építtette meg a Tisza menti gátat Horgosnál Magyarkanizsa felé, ő csapoltatta le az egykori Láda-tavat, és alakíttatta át termőfölddé. Mecénása volt a szegedi művelődési életnek. A korabeli szegedi sajtó gyakran adott hírt közszerepléseiről.

Egyébként Reök Iván vetette föl először még 1918-ban, hogy szerinte Algyő környékén kőolaj lehet, érdemes lenne ott fúrni. Fél évszázaddal később történt meg: 1965 júniusában Algyőn termálvizet kerestek, helyette kőolaj tört föl.

Magyarország legszebb épületei

A Reök-palota napjainkban (Fotó/Forrás: Szögi Lackó / Reök)

Találtunk a Szegedi Híradó című újság 1893. február 2-i számában egy tárcát Reök Ivánról. Irodalmi értékű. Sajnos nincs feltüntetve a szerző. Talán Kulinyi Zsigmond felelős szerkesztő írhatta. Idézünk belőle:

„Reök Ivánnak olyan rokonszenves baritonja van, mintha gordonka volna a torkában. Ha nem volna a szegedi folyammérnökség feje, azt tanácsolnék neki, menjen a nemzeti színházba hősnek. Különben is művészi hajlamai vannak. Rokona Munkácsy Mihálynak, aki a Honfoglalás nagy képéhez az egész Reök családot lemintázta. A magyar mérnöki karnak egyik legtehetségesebb tagja. Ez abból is nyilvánvaló, hogy a legfontosabb pozícióra, ahol állandóan küzdeni kell az árvízveszéllyel, a szegedi folyammérnökség vezetésére nevezték ki.

A borsodi gentry-fészekből szakadt ide.

De mint jó demokrata, nemcsak szóval tagadja meg gentry-voltát; hanem be is bizonyítja. Amíg a gentry, szokás szerint, kibocsátja kezei közül a földbirtokot, ő addig szerez. A modern gazdálkodásban immár annyira benne van, hogy, hír szerint, horgosi birtokán, a fenyvesek közt, indiai rizst, orosz teát és bambusznádat is akar termeszteni. Öt lenhajú gyermeke van. Ha babakiállítást rendeznek valaha Magyarországon, az ő családja ötszörösen fogja elnyerni az első díjat. Egy pillanatra sem kétséges, hogy a szegedi parlamentnek igen szívesen hallgatott, elegáns szónoka lesz.”

Furcsa párhuzam: Reök Iván testvérét, ifj. Reök István jegyzőt szerelemféltésből 1910 nyarán megölték Szécsényben. A családi dráma és gyilkosság akkor ugyanúgy foglalkoztatta a hírlapírókat, mint Magyar Ede öngyilkossága két év múlva. Hetekig cikkeztek a bűnesetről.

arany_liliomok-174205.jpg

Arany liliomok a Reök-palota lépcsőházában (Fotó/Forrás: Reök-palota)

 

A „magyar Gaudi”

Bakonyi Tibor építészmérnök volt az első, aki feldolgozta Magyar Ede munkásságát. Ő fogalmazott először úgy a Reök-palota láttán a hatvanas években: „Mintha Antonio Gaudi tette volna oda a szegedi körútra”. Bakonyi harcolta ki, hogy műemlékké minősítsék az épületet. „Mennyi jó épülettel lehetnénk gazdagabbak, ha a sors hosszabb életpályát biztosít Magyar Edének. Mert figyelemre méltó alkotásait élete utolsó 7-8 évében hozta létre, amely élet 35 évben volt kiszabva” – írta.

Szerinte Magyar Edét a belga-francia ihletésű „Art Nouveau” legjellegzetesebb hazai képviselőjének kell tekintenünk.

„Formateremtő és csapongó fantáziával megáldott művész volt, s erről fő művét, a Reök-palotát szemlélve, bárki meggyőződhet. A Reök-palotát a szecessziós törekvések vezető hazai mesterei, Lechner Ödön, Lajta Béla legjava alkotásával egyenértékűnek érezzük. Megtörtént az a nem egyedülálló magyar csoda, hogy szinte a semmiből, hirtelen üstökösként bontakozik ki egy alkotás és megtalálja helyét a legnagyobbak között.”

 

Partitúra

Újranézhetjük a rendkívül sikeres Partitúra kulturális kalandsorozat bizonyos adásait. Műsorvezetők: Miklósa Erika és Batta András. 2018. szeptember 5-én volt az első adás a Duna tévén. Két széria készült el az országos kulturális túrából, és most már forgatták volna a harmadik sorozatot. A rendkívüli helyzet meggátolta ezt, de az alkotók remélik, folytathatják majd a Partitúrát az egészségügyi korlátozások feloldása után. Addigi viszont néhány rész újranézhető. Ezért találta ki Miklósa Erika és Batta András Novák Péter rendezővel együtt, hogy szombatonként megismételnek adásokat a Facebookon, a Duna tévé engedélyével.

Május 16-án Szeged alkotói, érdekességei következnek. Tartsanak velünk a "virtuális turizmusban" – szombaton este 7 órakor a Fidelio Facebook-oldalán!

Kalandozzunk együtt virtuálisan Magyarországon!

Partitúra

Partitúra – kulturális felfedezőút Magyarországon, nyitott szívvel, együtt. Ez a mottója a Virtuózok zsűrijéből is jól ismert páros, Miklósa Erika operaénekesnő és Batta András zenetörténész műsorának. A Partitúra alkotói Novák Péter rendezésében olyan országos túrára csábítják a nézőket, ahol a muzsika és más művészeti ágak, a hagyományok és az új teremtések, a mesterek és a fiatal tehetségek turistajelzését követhetik nyomon.

A népszerű tévéműsor most az online térbe költözött: a korábbi adásokat szombatonként este 7 órakor megismétlik a Facebookon. Tartsanak velünk virtuális felfedezőtúránkon, amely során Magyarország meseszép tájain kutatunk közösségi élmények, közös értékek és kiemelkedő emberek után!

Az előző adások megnézhetők ide kattintva >>>

A műsorral kapcsolatos kommunikáció az NKA támogatásával valósulhatott meg.

Legnépszerűbb

Klasszikus

Fellélegzés címmel jön a Fesztivál Akadémia Budapest augusztusban

Az idei komolyzenei fesztivált augusztus 20. és 30. között rendezik meg a Zeneakadémián és más budapesti helyszíneken hatvan magyar művész részvételével.
Plusz

Mihelyt vége a veszélyhelyzetnek, nyithatnak a színházak, a mozik, a múzeumok

Ezt Gulyás Gergely jelentette be a mai Kormányinfón. A Parlament június 16-án szavaz a veszélyhelyzet megszűnéséről.
Plusz

Ezt a törvényt csak a gyerekek kárára lehet meghozni – Művészek az örökbefogadásról

Öt ismert művész emelte fel a szavát a kormány új törvényjavaslata ellen, amely nem tenné kötelezővé, hogy az örökbefogadó szülők tanfolyamon készüljenek fel az örökbefogadásra.
Klasszikus

Miért szép a cselló? Márkus Ágnes válaszol

Hangszertár című sorozatunkban ezúttal a csellót mutatjuk be Márkus Ágnes segítségével, aki Saint-Saëns egy jól ismert műrészletét is előadja.
Színház

Lakatos Márk látványvilágával készül a Dekameron 2020

Csákányi Eszter és Kulka János is szerepel a Trojka Színházi Társulás online előadásában, amely bárki számára ingyenesen elérhető lesz június 11-én este.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Fidelio Tours szeged

Életre kel az árvíz előtti szegedi belváros

Életre keltik a Nagyárvíz előtti belvárost Szegeden: a Móra Ferenc Múzeum leendő kilátójában fognak elhelyezni egy olyan eszközt, mely az 1870-es évek állapotában mutatja majd be a szegedi belváros nyüzsgését. Feltűnnek olyan épületek, építmények, melyek ma már nem láthatóak.
Fidelio Tours ajánló

Aprófalvak és kastélyok varázsvidéke – Barangoljunk a Csereháton a Partitúrával!

Talán inkább az ökoturizmushoz és a falusi turizmushoz vonzódó természetjáróknak lehet kedvelt túrázó hely az Abaúj-Cserehát. Ez a vidék mentes a tömegturizmustól. A táj az Aggteleki Nemzeti Park működési területéhez tartozik, és a tervezett Csereháti Természetvédelmi Körzet része lesz majd. Jellegzetesen aprófalvas térség, a turisztikai vonzerőt itt a békés, nyugodt természeti táj és a falvakban fellelhető kulturális örökség, egyedi látnivalók adják. Mesélünk is a cikkünkben ezekről a falvakról, és a vidék felfedezésre váró csodáiról.
Fidelio Tours magazin

Gombóc Artúr Tihanyban nyaral – Új miniszobrot avatott Kolodko Mihály

A Balatonnál helyezte el legújabb alkotását az aprócska gerillaszobrairól ismert művész, Kolodko Mihály, aki ezúttal Csukás István szeretett mesehősét, Gombóc Artúrt öntötte formába.
Fidelio Tours ajánló

„Jaj, ha elmész, megyek én is!” – Tavaszzáró dal a Velencei-tó mellől

Miklósa Erika, Novák Péter és Küttel Dávid felvétele a Velencei-tó hangulatát idézi. A mesés táj természeti szépségét és az ott élő embereket is megismerhetjük a Partitúra korábbi adásának ismétléséből május 30-án, szombaton este 7 órakor, a Fidelio Facebook oldalán!
Fidelio Tours ajánló

Tudod, Budapest mely pontjain forgattak filmet? Mutatjuk!

Gömbpanoráma fotók, filmrészletek és érdekes háttér-információk segítségével mutatja be Budapest ikonikus filmforgatási helyszíneit egy ingyenes okostelefonos alkalmazás.