Fidelio Tours

A Székesfehérvári Romkert lett az év emlékhelye

2020.08.30. 11:50
Ajánlom
A középkori romkert helyén állt egykori Szűz Mária-templom a középkori Európa egyik legnagyobb bazilikája volt.

Első alkalommal adták át az Év emlékhelye díjat szombaton, az emlékhelyek napján. Az elismerés célja az, hogy a Nemzeti Örökség Intézete elismerését fejezze ki azoknak a helyszíneknek, amelyek emlékhely státusukat mind programjaikban, mind kommunikációjukban előtérbe helyezik, az elmúlt években kreatív programokat szerveztek és sikeresen meg tudták szólítani a fiatalokat. A díjat 2020-ban a Székesfehérvári Romkert nemzeti emlékhely kapta.

A Székesfehérvár belvárosában, a püspöki palota közelében látható falmaradványok a Szent István által alapított Szűz Mária prépostsági templom emlékét őrzik. A Szentföldre vezető út mentén felépülő egyházi épület a koronázások (38 magyar király), királyi temetkezések színhelye (15 uralkodó) volt, valamint országgyűléseknek, országnagyok tanácskozásának, királyok hadba vonulásának és hazatérésének adott otthont.

Kiemelt jelentőségét növelte, hogy itt őrizték a koronaékszereket az Árpád-korban, és a királyi ereklyekincseket is.

romkert_slideshpw01-115000.jpg

Székesfehérvári Romkert (Fotó/Forrás: Szent István Király Múzeum)

A templomban helyezték el a király trónját. A társaskáptalan hiteleshelyi és magánlevéltárként is működött. Az impozáns templombelső biztosított méltó keretet a fényes királyi esküvőkhöz és a keresztelési szertartásokhoz is. Hazai és nemzetközi zarándoklatok céljává vált Szent István és Imre sírja.

ab2e21bc727eee8f08dc3c616e696fedae283631-115015.jpeg

Székesfehérvári Romkert - szarkofág (Fotó/Forrás: Nemzeti Örökség Intézete)

Könyves Kálmán uralkodásától kezdve Fehérvár lett a királyi családfő temetkezőhelye is. Összesen tizenöt magyar király, illetve számos királyné, herceg, hercegnő, világi és egyházi előkelő végső nyughelye található itt.

Szent István templomának sajnos csak romjai maradtak az utókorra.

A 11. századi épület egy fő- és két mellékhajóból állt (65 m hosszú, 37,5 m széles). Félköríves szentélyét két, négyzetes alaprajzú torony fogta közre. A 12. század folyamán, a templom déli mellékhajójához egy kerengőt építettek két sírkápolnával. Az 1318-as és 1327-es tűzvészt követően gótikus stílusban átépítették a templomot. Nagy Lajos király Szent Katalin tiszteletére kápolnát alapított a déli oldalon, ahová eltemették. A templom utolsó nagy átépíttetője Hunyadi Mátyás volt, aki szintén itt készíttetett temetkezési helyet családjának, amelyet a történetíró Antonio Bonfini leírásából ismerhetünk. A bazilika hossza Mátyás bővítését követően mintegy száz méter volt.

Fehérvárt 1543-ban foglalták el a török hadak. A következő évtizedekben a templom sírjait kifosztották, síremlékeit lerombolták. 1800 körül lerombolták az utolsó részleteit is.

Alba_Regalis1601Theatrum_Europaeum1667-114654.jpg

Fehérvár az 1600-as években, a török hódoltság idején (Fotó/Forrás: Wikipédia)

1848-ban váratlanul előkerült III. Béla és felesége, Antiochiai Anna sírja. 1936 és 1938 között készült el a prépostsági templom maradványait bemutató Romkert, azonban az ásatások nem hoztak jelentős eredményeket. Kralovánszky Alán 1965-ben kezdte meg a templom csaknem teljes feltárását, munkáját 1993-ban bekövetkezett haláláig több szakaszban végezte. Kralovánszkynak a korábbiaknál alaposabb ásatási módszerei komoly felfedezésekhez vezettek. Az egykori templom teljes hosszában ismertté vált, meghatározták Szent István és Szent Imre herceg nyughelyét is. A teljes feltárás 2006-ban fejeződött be Biczó Piroska vezetésével, ennek során kerültek elő egy korai, a 12. században átépített kerengő falai.

Az embertani leletek körül továbbra is rengeteg a kérdőjel.

Jelenleg is folynak kutatások a csontok azonosítása céljából, és talán egyszer sikerül majd azt is megállapítani, hogy pontosan kiknek a maradványait őrzik a székesfehérvári Romkert raktárában.

romkert-114959.jpg

Székesfehérvári Romkert (Fotó/Forrás: Szent István Király Múzeum)

Az emlékhelyek napját ötödik alkalommal rendezték meg. Az esemény célja az, hogy népszerűsítsék a történelmi helyszíneket, valamint a változatos programok révén fontosságuk beépüljön a köztudatba. Az ünnepséggel egy időben megnyílt a Nemzeti Emlékezet Múzeumának Széllel szállni, gyökérrel kapaszkodni című kültéri kiállítása a Fiumei úti Sírkertben.

Fejléckép: Székesfehérvári Romkert (forrás: Wikipédia)

Forrás: Szent István Király Múzeum, NÖRI, MTI

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

„Az utolsó mondattal kezdd!” – Könyv jelent meg Kulka János édesapjáról

Azt mondják, a kés Paganinije volt. Mert bebizonyította, hogy gyógyítást is lehet művészi szinten űzni. Ő volt Kulka Frigyes mellkassebész, tüdőgyógyász professzor, aki a mai napig etalon az orvostársadalomban. A hétköznapi embernek inkább a Kulka név üti meg a fülét, ami nem véletlen: a legendás gyógyító Kossuth-díjas színművészünk, Kulka János édesapja volt.
Plusz

„Akik pörgetik a kultúrát” – Itt a Kult50 idei névsora!

A Fidelio idén is összeállította azoknak a művészeknek a névsorát, akik a saját területükön jelentős teljesítményt nyújtottak az előző év folyamán. Ezúttal is tíz kategóriában választottuk ki az alkotókat és alkotócsoportokat védnökeink segítségével.
Zenés színház

Koronavírussal került kórházba Anna Nyetrebko

Az orosz szopránnak a koronavírussal összefüggő tüdőgyulladása van, ezért orvosi felügyeletre szorul.
Könyv

11 különleges könyv az Ünnepi Könyvhétről

Az idén nagyon hányatott sorsúra sikeredett könyvhetet végül részben online tartják meg, de ez nem jelenti azt, hogy a könyves újdonságokból ne lehetne csemegézni!
Klasszikus

Kilép az ország határain a Virtuózok novemberben induló új évada

A nemzetközivé bővülő klasszikus zenei televíziós tehetségkutató hatodik évada november 27-től látható a Duna Televízióban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Fidelio Tours magazin

Művészcsaládok évszázados búvóhelye – Partitúra az Áprily-völgyben

„Megérkezik a busz Visegrádra, néhány jellemző, az autóból is értelmezhető tájkép, plusz drónfelvétel, utána átérünk Tahiba, a Péreli-Tolcsvay művészpár házához…” – így kezdődik a Partitúra Visegrád-környéki kalandozásának forgatási terve. Most szombaton, szeptember 19-én pedig már láthatjuk is a Duna tévén – a szokásos időben, 14.30-kor –, hogyan vendégeskedett Miklósa Erika operaénekes és Batta András zenetudós műsorvezető páros először Péreli Zsuzsa textilművész és Tolcsvay László zeneszerző otthonában.
Fidelio Tours magazin

"Kivonják a forgalomból" a holland királyi család aranyozott hintóját

Valószínűleg nem használják többé hivatalos eseményeken a holland királyi család aranyozott hintóját (Gouden Koets) a gyarmati rendszert megidéző díszítése miatt.
Fidelio Tours videó

„Mindegyik adás másként áramlik” – Indul a Partitúra harmadik évada!

Tard – a Matyódesign Center Váczi Rozival. Aztán a Szalajka-völgy, Fátyol-vízesés, erdei kisvasút, kemencében sült füstölt pisztráng a szilvásváradi Sáfrány udvarban, s még Gryllus Dániel, Wahorn András és a Bélapátfalvai Ciszterci Apátság, „a kőbe foglalt hit, történelem és harmónia”. Szeptember 12-én, szombaton, 14.30-tól indul a Partitúra harmadik évada a Duna tévén. A kulturális kalandtúra két vezetője, akik a Bükkben és környékén kalandoznak az első adásban: Miklósa Erika operaénekes és Batta András zenetudós. A műsor rendezője: Novák Péter.
Fidelio Tours interjú

Váczi Rozi: „A szívem visszahúzott Tardra”

Szeptember 12-étől folytatódik a Duna tévén a rendkívül nézett, sikeres Partitúra című kulturális kalandtúra. A műsorvezetők: Miklósa Erika operaénekes és Batta András zenetudós. Rendező: Novák Péter. A Partitúra éppen két éve, 2018 szeptemberében indult, a mostani a harmadik szériája, amelynek első adásában a Bükk és környéke művészeti, kulturális életét, illetve a természeti környezetet mutatják be az alkotók. Felkeresték – többek között – Váczi Rozit is, aki divatot csinált a matyóhímzésből. Mi is megkérdeztük őt minderről. Bővebben pedig a szombati Partitúrában látható, amely 14.30-kor kezdődik.
Fidelio Tours hír

A Székesfehérvári Romkert lett az év emlékhelye

A középkori romkert helyén állt egykori Szűz Mária-templom a középkori Európa egyik legnagyobb bazilikája volt.