Fidelio Tours

A Székesfehérvári Romkert lett az év emlékhelye

2020.08.30. 11:50
Ajánlom
A középkori romkert helyén állt egykori Szűz Mária-templom a középkori Európa egyik legnagyobb bazilikája volt.

Első alkalommal adták át az Év emlékhelye díjat szombaton, az emlékhelyek napján. Az elismerés célja az, hogy a Nemzeti Örökség Intézete elismerését fejezze ki azoknak a helyszíneknek, amelyek emlékhely státusukat mind programjaikban, mind kommunikációjukban előtérbe helyezik, az elmúlt években kreatív programokat szerveztek és sikeresen meg tudták szólítani a fiatalokat. A díjat 2020-ban a Székesfehérvári Romkert nemzeti emlékhely kapta.

A Székesfehérvár belvárosában, a püspöki palota közelében látható falmaradványok a Szent István által alapított Szűz Mária prépostsági templom emlékét őrzik. A Szentföldre vezető út mentén felépülő egyházi épület a koronázások (38 magyar király), királyi temetkezések színhelye (15 uralkodó) volt, valamint országgyűléseknek, országnagyok tanácskozásának, királyok hadba vonulásának és hazatérésének adott otthont.

Kiemelt jelentőségét növelte, hogy itt őrizték a koronaékszereket az Árpád-korban, és a királyi ereklyekincseket is.

romkert_slideshpw01-115000.jpg

Székesfehérvári Romkert (Fotó/Forrás: Szent István Király Múzeum)

A templomban helyezték el a király trónját. A társaskáptalan hiteleshelyi és magánlevéltárként is működött. Az impozáns templombelső biztosított méltó keretet a fényes királyi esküvőkhöz és a keresztelési szertartásokhoz is. Hazai és nemzetközi zarándoklatok céljává vált Szent István és Imre sírja.

ab2e21bc727eee8f08dc3c616e696fedae283631-115015.jpeg

Székesfehérvári Romkert - szarkofág (Fotó/Forrás: Nemzeti Örökség Intézete)

Könyves Kálmán uralkodásától kezdve Fehérvár lett a királyi családfő temetkezőhelye is. Összesen tizenöt magyar király, illetve számos királyné, herceg, hercegnő, világi és egyházi előkelő végső nyughelye található itt.

Szent István templomának sajnos csak romjai maradtak az utókorra.

A 11. századi épület egy fő- és két mellékhajóból állt (65 m hosszú, 37,5 m széles). Félköríves szentélyét két, négyzetes alaprajzú torony fogta közre. A 12. század folyamán, a templom déli mellékhajójához egy kerengőt építettek két sírkápolnával. Az 1318-as és 1327-es tűzvészt követően gótikus stílusban átépítették a templomot. Nagy Lajos király Szent Katalin tiszteletére kápolnát alapított a déli oldalon, ahová eltemették. A templom utolsó nagy átépíttetője Hunyadi Mátyás volt, aki szintén itt készíttetett temetkezési helyet családjának, amelyet a történetíró Antonio Bonfini leírásából ismerhetünk. A bazilika hossza Mátyás bővítését követően mintegy száz méter volt.

Fehérvárt 1543-ban foglalták el a török hadak. A következő évtizedekben a templom sírjait kifosztották, síremlékeit lerombolták. 1800 körül lerombolták az utolsó részleteit is.

Alba_Regalis1601Theatrum_Europaeum1667-114654.jpg

Fehérvár az 1600-as években, a török hódoltság idején (Fotó/Forrás: Wikipédia)

1848-ban váratlanul előkerült III. Béla és felesége, Antiochiai Anna sírja. 1936 és 1938 között készült el a prépostsági templom maradványait bemutató Romkert, azonban az ásatások nem hoztak jelentős eredményeket. Kralovánszky Alán 1965-ben kezdte meg a templom csaknem teljes feltárását, munkáját 1993-ban bekövetkezett haláláig több szakaszban végezte. Kralovánszkynak a korábbiaknál alaposabb ásatási módszerei komoly felfedezésekhez vezettek. Az egykori templom teljes hosszában ismertté vált, meghatározták Szent István és Szent Imre herceg nyughelyét is. A teljes feltárás 2006-ban fejeződött be Biczó Piroska vezetésével, ennek során kerültek elő egy korai, a 12. században átépített kerengő falai.

Az embertani leletek körül továbbra is rengeteg a kérdőjel.

Jelenleg is folynak kutatások a csontok azonosítása céljából, és talán egyszer sikerül majd azt is megállapítani, hogy pontosan kiknek a maradványait őrzik a székesfehérvári Romkert raktárában.

romkert-114959.jpg

Székesfehérvári Romkert (Fotó/Forrás: Szent István Király Múzeum)

Az emlékhelyek napját ötödik alkalommal rendezték meg. Az esemény célja az, hogy népszerűsítsék a történelmi helyszíneket, valamint a változatos programok révén fontosságuk beépüljön a köztudatba. Az ünnepséggel egy időben megnyílt a Nemzeti Emlékezet Múzeumának Széllel szállni, gyökérrel kapaszkodni című kültéri kiállítása a Fiumei úti Sírkertben.

Fejléckép: Székesfehérvári Romkert (forrás: Wikipédia)

Forrás: Szent István Király Múzeum, NÖRI, MTI

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Vámos Miklós: Prűd lelkűek legyenek óvatosak ezzel a könyvvel

Az új évben is folytatódik a Fidelio.hu-n Vámos Miklós sorozata, amelyben a népszerű író megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal Bakos Gyöngyi Nyolcszáz utca gyalog című első kötetét ajánlja. Gondolataira a könyv szerzője reagál.
Zenés színház

Bellini-operát énekelnek az erdő állatai egy cuki videoklipben

Az olasz bel canto-stílus egyik alapművének részletéből, Vincenzo Bellini Norma című operájának egyik számából készült bájos animációs film.
Színház

Rangos nemzetközi fesztiválon látható Székely Kriszta Nóra-rendezése

A Katona József Színház előadása a Lessingtage Digital online fesztiválon szerepel. A közvetítés – az eseményre meghívott többi produkcióhoz hasonlóan – bárki számára ingyenesen követhető lesz.
Zenés színház

Online premierrel jön Vecsei H. Miklós operarendezése

A Szöktetés a szerájból az Opera Otthonra első online premierje lesz január 23-án 19:00 órától.
Klasszikus

Megszűnhet a Duna Szimfonikus Zenekar

Egy december 23-i hivatalos értesítést szerint legkésőbb 2021. május 31-én megszűnhet a Duna Szimfonikus Zenekar – tudta meg a Zene-Kar.hu. A levél szerint az ügy mögött Kásler Miklós, az emberi erőforrások miniszterének döntése áll, aki Alapítói Határozatában ezt a dátumot jelölte meg.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Fidelio Tours hír

Digitális Élményközpont épül Veszprémben

A tervezett kiállítótér – a nemzetközi sztárkiállítások bemutatása mellett – az ismert hazai vonatkozású festőket népszerűsíti majd, valamint gyermekeknek szóló programokkal is várja a látogatókat. Művészet, oktatás és ismeretterjesztés egyben. Élmények mentén, digitálisan.
Fidelio Tours magazin

Vert arany, ütött réz – avagy a lényeg a kicsiség

Kolodko Mihály szobrai szerves részei Budapestnek, és éppen úgy jók, ahogy vannak.
Fidelio Tours videó

Partitúra a zselici csillagos égbolt alatt

A Partitúra utolsó kulturális kalandtúrájához érkezett a műsor harmadik szériájában. December 19-én, szombaton 14.30-tól a Duna tévén Kaposvár és a Zselic kulturális, illetve természeti értékeit mutatja be a két műsorvezető, Miklósa Erika operaénekes és Batta András zenetudós. Gyűrűfőre is ellátogattak, Magyarország egyik első ökológiai falujába, amely a Dél-Zselic gyönyörű lankái között, természetvédelmi területen fekszik.
Fidelio Tours videó

Partitúra Jókai Mór konyhájában

„Öt házból állott valamikor Balatonfüred. A tihanyi barátok vendéglője, a szentgyörgyi Horváth-ház, a pápai Eszterházyak hajléka, a fürdőház és a kápolna. (…) Ma már Balatonfüred nem öt házból, hanem ötven kastélyból és villából áll, s közeli környezetében másik ötven egyszerűbb nyárilak fehérlik a verőfényben. Gőzösök szeldelik a nagy tó szürke vizét, s vitorlás hajók szárnyai libegnek szanaszét a látóhatár szélein” – ezt a nagy balatoni utazó, Eötvös Károly írta éppen 120 évvel ezelőtt. Balatonfüred akkor is központja volt a balatoni életnek. Pontosan így van most is, és ez ki is derül a Partitúra december 12-i, szombati adásából, amely 14.30-kor kezdődik a Duna tévén, s amelynek műsorvezetői: Miklósa Erika operaénekes és Batta András zenetudós.
Fidelio Tours werk

Partitúra a 70 éves Dunaújvárosban

Hetven éves Dunaújváros. Nem is maradhatott volna ki a Partitúra kalandozásaiból. Többször átnevezték a várost, az eredeti Dunapentele ma a város egyik részének a neve. 1991-ben a település megyei jogú város címet kapott. Intercisa Múzeumának egyik közleményében szerepel: „Dunaújváros a korra jellemző szigorú tervezettsége ellenére egyre inkább természetes, »nőtt« várossá fejlődött, a régió kulturális, kereskedelmi, közigazgatási központjává vált.” Egy művészetileg is izgalmas hely. Ezt járta körbe Miklósa Erika és Batta András, a Partitúra két műsorvezetője. A dunaújvárosi kulturális körkép december 5-én, szombaton 14.30-tól látható a Duna tévén.