Fidelio Tours

Aprófalvak és kastélyok varázsvidéke – Barangoljunk a Csereháton a Partitúrával!

2020.06.04. 17:20
Ajánlom
Talán inkább az ökoturizmushoz és a falusi turizmushoz vonzódó természetjáróknak lehet kedvelt túrázó hely az Abaúj-Cserehát. Ez a vidék mentes a tömegturizmustól. A táj az Aggteleki Nemzeti Park működési területéhez tartozik, és a tervezett Csereháti Természetvédelmi Körzet része lesz majd. Jellegzetesen aprófalvas térség, a turisztikai vonzerőt itt a békés, nyugodt természeti táj és a falvakban fellelhető kulturális örökség, egyedi látnivalók adják. Mesélünk is a cikkünkben ezekről a falvakról, és a vidék felfedezésre váró csodáiról.

Az észak-magyarországi régióhoz tartozó Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi felében található Abaúj-Cserehát kistáj a Keleti-Csereháthoz tartozik. A dombvidéki jellegével a Cserehát szigetszerűen emelkedik ki környezetéből, átlagos magassága 130 és 330 méter között változik. A kistáj a Hernádba futó kisebb-nagyobb patakok (Perényi-, Garatina-, Bélus-, Csere-, Devecseri-, Fancsali-, Galambos-, Vasonca-patak) vízgyűjtő területe. A Keleti-Cserehát egykor erdővel fedett terület volt, erdeit a 19. század nagy erdőirtásai ritkították meg, majd a 2. világháborút követően az erdők kiterjedése ismét megfeleződött.

A tájképet egykor meghatározó ősfás cserfaerdők (csertölgy) így eltűntek, a területen a legnagyobb összefüggő erdőség Szalaszend és Szemere között található (cseres, kocsánytalan és gyertyános tölgyesek alkotják). Jellegzetesek még a vidéken az egykori legelők (például Keresztéte és Fulókércs települések határában) és a láprétek (például Szalaszendtől északra a Bélus patak mentén lévő égerláp folt). Szabó József geográfus professzornak, a Cserehát kutatójának szavai jól leírják, milyen hatással van az idelátogatóra ez a táj:

Marasztaló nyugalmat áraszt a távolba vesző, erdőfoltokkal tarkított dombhátak és pasztellszíneket keverő, csendben álmodó völgyek lassú ritmusa.

A terület korábban Abaúj, majd Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartozott, a települések ma az Encsi és Szikszói járásban találhatók. A vidék a honfoglalás után az Aba nemzetség birtoka volt. Már a történelem viharai sem kímélték a falvakat itt, hiszen az 1600-as években a törökök, majd a Rákóczi szabadságharc után a pestisjárvány csaknem teljesen kipusztította a lakosságot. A népesség visszatelepedését a vármegyék adómentességgel segítették, így a már korábban is itt élő tót népesség mellé számos ruszin család is betelepült.

A képre kattintva galéria nyílik:

Az egykor itt élő nagybirtokos családoknak köszönhetően több kastély is található a területen.

  • Abaújdevecser: Csoma József volt nagybirtokos és jeles heraldikus egykori kastélya
  • Fáj: A Fáy család által a 18. században épített barokk kastély
  • Hernádvécse: A Vécsey-Sardagna kastély 1790-ben épült késő-barokk stílusban
  • Pusztaradvány: A Pallavicini-kastély klasszicista stílusban épült, és egy ősfás park közepén áll
  • Szalaszend: A 18. században építették fel későbarokk stílusban a Hönig kastélyt
  • Szemere: A kastélyt a Szemere család építette 1647-ben kora barokk stílusban

A települések egyedi érdekességeket is tartogatnak az idelátogatók számára.

  • Alsógagy: 18. századi görögkatolikus templom
  • Baktakék: a református templom 1795-ben épült
  • Beret: a református templom 1756-ban épült
  • Detek: Határában törnek elő 270 méter mélységből azok a források, amelyek a „Dr Vis MagnificAqua Natúr” palackozott ásványvizet adják, ami egyedülálló hazánkban összetételével és természetes lúgos kémhatásával.
  • Fancsal: Az evangélikus templom alapjai 13. századiak, de csak a 18. században alakították ki a mai formáját. Híres a pincesor.
  • Felsőgagy: A középkorban már bencés apátság állt a területen, az első templomot a Gagyi család építette. Nevezetessége, és a művészettörténet egyik országosan is kiemelkedő emléke, Gagyi Péter fia László sírköve is 1392-ből való.
  • Forró: A 18. században már uradalmi vendégfogadót nyitottak itt. A korabeli Kakas csárda épületében később az Abaúji Múzeum kapott helyet.
  • Kány: A görögkatolikus templomban a megye egyik legjelentősebb ikonosztáza van felállítva, a berendezés is gazdag és egységes stílusú.

  • Keresztéte: Határmenti törpefalu, lakosai száma huszonhat. Házai jó része az elmúlt két évtizedben megújult, rétjein számos védett lepkefajjal lehet találkozni. Újabban levendulaföldek teszik változatosabbá környékét.
  • Krasznokvajda: Római katolikus templomát a 18. század közepén a Szentimrey család építette, akiknek itt volt a családi sírboltja is.
  • Pamlény: Nevezetessége a református templom, aminek fából készült elődje már a 16. században állt. A mai templomot 1763-1764 között építették.
  • Szalaszend: A Cserehát keleti peremén a Bélus-patak mentén fekvő kistelepülés. Nevezetességei közé tartozik a 15. században épült gótikus alsószendi-, valamint a 18. századi barokk stílusú felsőszendi református templom.
  • Szemere: A református templom a 18. században épült. Magyarország egyetlen olyan református templomtornya tartozik hozzá, amelyen a huszita jelvény, a fedett kehely látható.

A táj és a településeken található kulturális emlékek azokat várják tehát, akik szeretnek elvonulni a zajos mindennapokból, és élvezik azt, hogy nyitott szemmel járnak és így fedeznek fel új látnivalókat. A vadászatnak, a vadászturizmusnak is kedvező adottságai vannak a területen. Az Abaúj-Hegyköz számos törpe és zsákfalujával igazán jól autóval közelíthető meg a forgalmi árnyékhelyzet miatt, de a környék túrázásra is alkalmas.

Szállások tekintetében is ki-ki igényének megfelelően válogathat.

  • Gagyapáti: Apáti vendégház, Sára-háza, Csűr vendégház
  • Szemere: Perlik Vadászkúria és Vendégházak (3 csillagos szálloda)
  • Hernádvécse: Hotel Vécsecity (4 csillagos szálloda) 

A képre kattintva galéria nyílik:

Akik részletesebben szeretnének megismerkedni a kistájjal vagy az itteni emberek életével, túrázási lehetőségekkel, nekik ajánljuk A Cserehát turistakalauza (Bíbor Kiadó Bt., 1998) és A Cserehát történeti földrajza, 18-20. század (Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, 2010) című kiadványokat.

 

Forrás: Siskáné Dr. Szilasi Beáta, int. tszv. egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Földrajz-Geoinformatika Intézet, Társadalomföldrajz Intézeti Tanszék

Az imázsfilmeket készítette: Török Zsuzsanna és R. Nagy József a Miskolci Egyetem Felsőoktatási Intézmény Kiválósági Program Creative Region projektjének részeként

Az Abaúji-Cserehát tájegység változatos vidéket és az ott élő embereket ismerhetjük meg a Partitúra korábbi adásának ismétléséből 2020. június 6-án, szombaton este 7 órakor, a Fidelio Facebook oldalán!

Videós ajánlónk a zempléni adás elé:

Kalandozzunk együtt virtuálisan Magyarországon!

Így készült a Partitúra csereháti adása

Kapcsolódó

Így készült a Partitúra csereháti adása

Werkvideó-sorozatunkban a Partitúra kulisszái mögé pillantunk be, ezúttal az ország keleti szegletébe, a Cserehát vidékére kísértük el Miklósa Erika és Batta András kulturális országjáró műsorát. 

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Elhunyt Törőcsik Mari

A Kossuth-nagydíjas, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színésznőt életének 86. évében, hosszas betegség után pénteken hajnalban érte a halál.
Színház

Törőcsik Mari: „Beszentelik a hamvaimat, aztán a Tiszába szórnak. Az az én folyóm.”

A 85 éves korában elhunyt Törőcsik Mari néhány éve Bérczes Lászlónak „végrendelkezett” a színésznő nevét viselő beszélgetőkönyben.
Színház

„Ez a pillanat a gondolkodásra jó, beszédre nem” – Pályatársai, tisztelői búcsúznak Törőcsik Maritól

Sorra jelennek meg a személyes hangvételű visszaemlékezések a 85 évesen elhunyt Törőcsik Mariról a közösségi médiában, ezek közül gyűjtöttünk össze néhányat.
Színház

Zsótér Sándor Törőcsik Mariról: „Az idegrendszere feltépte a szobát”

Törőcsik Mari „kitüntetett azzal, hogy dolgozott velem” – emlékezett vissza Zsótér Sándor rendező a pénteken elhunyt színésznőre.
Vizuál

Nézze meg Törőcsik Mari három felejthetetlen alakítását

Törőcsik Mari emléke előtt tiszteleg a Nemzeti Filmintézet streaming platformja, a Filmio, ahol szerda éjfélig ingyenesen megtekinthető a pénteken hajnalban elhunyt színművész három meghatározó filmje.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Fidelio Tours ajánló

Madártávlatból mutatja be Magyarországot a National Geographic

A National Geographic Európa a magasból című sorozata kontinensük gyönyörű és sokszínű országait mutatja meg a levegőből. A Magyarországról készült részt, amiben szerepel a Mátyás-templom, a Bokodi tó és a Balaton is, 30 országban vetítik április 11-én.
Fidelio Tours hír

Digitális Élményközpont épül Veszprémben

A tervezett kiállítótér – a nemzetközi sztárkiállítások bemutatása mellett – az ismert hazai vonatkozású festőket népszerűsíti majd, valamint gyermekeknek szóló programokkal is várja a látogatókat. Művészet, oktatás és ismeretterjesztés egyben. Élmények mentén, digitálisan.
Fidelio Tours magazin

Vert arany, ütött réz – avagy a lényeg a kicsiség

Kolodko Mihály szobrai szerves részei Budapestnek, és éppen úgy jók, ahogy vannak.
Fidelio Tours videó

Partitúra a zselici csillagos égbolt alatt

A Partitúra utolsó kulturális kalandtúrájához érkezett a műsor harmadik szériájában. December 19-én, szombaton 14.30-tól a Duna tévén Kaposvár és a Zselic kulturális, illetve természeti értékeit mutatja be a két műsorvezető, Miklósa Erika operaénekes és Batta András zenetudós. Gyűrűfőre is ellátogattak, Magyarország egyik első ökológiai falujába, amely a Dél-Zselic gyönyörű lankái között, természetvédelmi területen fekszik.
Fidelio Tours videó

Partitúra Jókai Mór konyhájában

„Öt házból állott valamikor Balatonfüred. A tihanyi barátok vendéglője, a szentgyörgyi Horváth-ház, a pápai Eszterházyak hajléka, a fürdőház és a kápolna. (…) Ma már Balatonfüred nem öt házból, hanem ötven kastélyból és villából áll, s közeli környezetében másik ötven egyszerűbb nyárilak fehérlik a verőfényben. Gőzösök szeldelik a nagy tó szürke vizét, s vitorlás hajók szárnyai libegnek szanaszét a látóhatár szélein” – ezt a nagy balatoni utazó, Eötvös Károly írta éppen 120 évvel ezelőtt. Balatonfüred akkor is központja volt a balatoni életnek. Pontosan így van most is, és ez ki is derül a Partitúra december 12-i, szombati adásából, amely 14.30-kor kezdődik a Duna tévén, s amelynek műsorvezetői: Miklósa Erika operaénekes és Batta András zenetudós.