Az észak-magyarországi régióhoz tartozó Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi felében található Abaúj-Cserehát kistáj a Keleti-Csereháthoz tartozik. A dombvidéki jellegével a Cserehát szigetszerűen emelkedik ki környezetéből, átlagos magassága 130 és 330 méter között változik. A kistáj a Hernádba futó kisebb-nagyobb patakok (Perényi-, Garatina-, Bélus-, Csere-, Devecseri-, Fancsali-, Galambos-, Vasonca-patak) vízgyűjtő területe. A Keleti-Cserehát egykor erdővel fedett terület volt, erdeit a 19. század nagy erdőirtásai ritkították meg, majd a 2. világháborút követően az erdők kiterjedése ismét megfeleződött.
A tájképet egykor meghatározó ősfás cserfaerdők (csertölgy) így eltűntek, a területen a legnagyobb összefüggő erdőség Szalaszend és Szemere között található (cseres, kocsánytalan és gyertyános tölgyesek alkotják). Jellegzetesek még a vidéken az egykori legelők (például Keresztéte és Fulókércs települések határában) és a láprétek (például Szalaszendtől északra a Bélus patak mentén lévő égerláp folt). Szabó József geográfus professzornak, a Cserehát kutatójának szavai jól leírják, milyen hatással van az idelátogatóra ez a táj:
Marasztaló nyugalmat áraszt a távolba vesző, erdőfoltokkal tarkított dombhátak és pasztellszíneket keverő, csendben álmodó völgyek lassú ritmusa.
A terület korábban Abaúj, majd Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartozott, a települések ma az Encsi és Szikszói járásban találhatók. A vidék a honfoglalás után az Aba nemzetség birtoka volt. Már a történelem viharai sem kímélték a falvakat itt, hiszen az 1600-as években a törökök, majd a Rákóczi szabadságharc után a pestisjárvány csaknem teljesen kipusztította a lakosságot. A népesség visszatelepedését a vármegyék adómentességgel segítették, így a már korábban is itt élő tót népesség mellé számos ruszin család is betelepült.
A képre kattintva galéria nyílik:
Az egykor itt élő nagybirtokos családoknak köszönhetően több kastély is található a területen.
- Abaújdevecser: Csoma József volt nagybirtokos és jeles heraldikus egykori kastélya
- Fáj: A Fáy család által a 18. században épített barokk kastély
- Hernádvécse: A Vécsey-Sardagna kastély 1790-ben épült késő-barokk stílusban
- Pusztaradvány: A Pallavicini-kastély klasszicista stílusban épült, és egy ősfás park közepén áll
- Szalaszend: A 18. században építették fel későbarokk stílusban a Hönig kastélyt
- Szemere: A kastélyt a Szemere család építette 1647-ben kora barokk stílusban
A települések egyedi érdekességeket is tartogatnak az idelátogatók számára.
- Alsógagy: 18. századi görögkatolikus templom
- Baktakék: a református templom 1795-ben épült
- Beret: a református templom 1756-ban épült
- Detek: Határában törnek elő 270 méter mélységből azok a források, amelyek a „Dr Vis MagnificAqua Natúr” palackozott ásványvizet adják, ami egyedülálló hazánkban összetételével és természetes lúgos kémhatásával.
- Fancsal: Az evangélikus templom alapjai 13. századiak, de csak a 18. században alakították ki a mai formáját. Híres a pincesor.
- Felsőgagy: A középkorban már bencés apátság állt a területen, az első templomot a Gagyi család építette. Nevezetessége, és a művészettörténet egyik országosan is kiemelkedő emléke, Gagyi Péter fia László sírköve is 1392-ből való.
- Forró: A 18. században már uradalmi vendégfogadót nyitottak itt. A korabeli Kakas csárda épületében később az Abaúji Múzeum kapott helyet.
- Kány: A görögkatolikus templomban a megye egyik legjelentősebb ikonosztáza van felállítva, a berendezés is gazdag és egységes stílusú.
- Keresztéte: Határmenti törpefalu, lakosai száma huszonhat. Házai jó része az elmúlt két évtizedben megújult, rétjein számos védett lepkefajjal lehet találkozni. Újabban levendulaföldek teszik változatosabbá környékét.
- Krasznokvajda: Római katolikus templomát a 18. század közepén a Szentimrey család építette, akiknek itt volt a családi sírboltja is.
- Pamlény: Nevezetessége a református templom, aminek fából készült elődje már a 16. században állt. A mai templomot 1763-1764 között építették.
- Szalaszend: A Cserehát keleti peremén a Bélus-patak mentén fekvő kistelepülés. Nevezetességei közé tartozik a 15. században épült gótikus alsószendi-, valamint a 18. századi barokk stílusú felsőszendi református templom.
- Szemere: A református templom a 18. században épült. Magyarország egyetlen olyan református templomtornya tartozik hozzá, amelyen a huszita jelvény, a fedett kehely látható.
A táj és a településeken található kulturális emlékek azokat várják tehát, akik szeretnek elvonulni a zajos mindennapokból, és élvezik azt, hogy nyitott szemmel járnak és így fedeznek fel új látnivalókat. A vadászatnak, a vadászturizmusnak is kedvező adottságai vannak a területen. Az Abaúj-Hegyköz számos törpe és zsákfalujával igazán jól autóval közelíthető meg a forgalmi árnyékhelyzet miatt, de a környék túrázásra is alkalmas.
Szállások tekintetében is ki-ki igényének megfelelően válogathat.
- Gagyapáti: Apáti vendégház, Sára-háza, Csűr vendégház
- Szemere: Perlik Vadászkúria és Vendégházak (3 csillagos szálloda)
- Hernádvécse: Hotel Vécsecity (4 csillagos szálloda)
A képre kattintva galéria nyílik:
Akik részletesebben szeretnének megismerkedni a kistájjal vagy az itteni emberek életével, túrázási lehetőségekkel, nekik ajánljuk A Cserehát turistakalauza (Bíbor Kiadó Bt., 1998) és A Cserehát történeti földrajza, 18-20. század (Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, 2010) című kiadványokat.
Forrás: Siskáné Dr. Szilasi Beáta, int. tszv. egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Földrajz-Geoinformatika Intézet, Társadalomföldrajz Intézeti Tanszék
Az imázsfilmeket készítette: Török Zsuzsanna és R. Nagy József a Miskolci Egyetem Felsőoktatási Intézmény Kiválósági Program Creative Region projektjének részeként
Az Abaúji-Cserehát tájegység változatos vidéket és az ott élő embereket ismerhetjük meg a Partitúra korábbi adásának ismétléséből 2020. június 6-án, szombaton este 7 órakor, a Fidelio Facebook oldalán!
Videós ajánlónk a zempléni adás elé:
Kalandozzunk együtt virtuálisan Magyarországon!
hírlevél
