Fidelio Tours

Babits Mihály fecskefészke Esztergomban

2020.05.23. 15:55
Ajánlom
Ma este, a Partitúra kulturális kalandtúra ismétlésében bejárhatjuk Esztergomot, virtuálisan megnézhetjük a Babits-ház híres autogramfalát is. 19 órakor kapcsoljanak a Fidelióra, a Facebook-oldalunkon is elérhető lesz a Partitúra, amelynek két műsorvezetője: Miklósa Erika és Batta András. Itt pedig most elmeséljük a Babits-nyaraló rövid történetét.

Már 1924. március végén beszámoltak róla a lapok: „Az esztergomi telekkönyvi hivatalban egy akta arról ad hírt, hogy Babits Mihály Esztergomban, az Előhegy oldalon egy villaszerű épületet vásárolt meg, ahonnan pompás kilátás nyílik a városra és a Dunára.” Babits és felesége, Tanner Ilona (írói nevén: Török Sophie) tizenhét nyarat töltött a „fecskefészkükben”. Mindig húsvét környékén költöztek le Budapestről, szeptember végéig maradtak ott. Egyébként először 1923 augusztusában jártak Esztergomban. Hajóval kirándultak oda. Babitsnak megtetszett a hely, szülővárosára, Szekszárdra emlékeztette. Az egykori nyaraló ma Babits Mihály Emlékház.

„A valóságos, eleven Esztergomot hajóról pillantottam meg először, a Dunán: s ez csakugyan olyan volt, mintha valami fenséges és szent királyi székhelyre vonulnék be”,

írta Babits, és már annak is legendája kelt, hogyan jutott a házhoz. Vélhetően Dante Paradicsomának fordításáért viszonylag nagyobb összeget kapott a kiadótól. Néhány millió koronát. Töprengtek a feleségével, mire költsék az összeget. Török Sophie (Tanner Ilona) például fel akarta belőle újítani a pesti lakásukat és a saját ruhatárát. Végül másként döntöttek. Nagy Zoltán ügyvéd javaslatára – aki nem mellesleg a Nyugat egyik költője is volt – értékpapírba fektették a pénzt. Két hét múlva a dupláját érte. Abból dollárt vettek, az is hamar kiugrott, úgyhogy már szóba jöhetett egy vidéki házvétel.

Babits_Mihaly_es_Torok_Sophie_1928-152001.jpg

Babits Mihály és Török Sophie 1928-ban (Fotó/Forrás: Wikipedia)

1924 március 27-én írta alá a Babits házaspár az adásvételi szerződést: 35 millió koronába került a szoba-konyhás parasztház, voltaképpen présház „panorámás verandával” és a 272 négyszögöl telekkel, rajta szőlőtőkékkel. Hamarosan kiköltöztek oda a fehér foxterrierjükkel, Ádázzal. Már rögtön októberig maradtak az esztergomi Előhegyen, amelyet Aranyhegyként is emlegettek a helybéliek. Összesen tizenhét nyarat töltöttek ott. Folyton bővítették a házat, vásároltak még földeket a telekhez, így az 887 négyszögöl birtokká nőtt. 1934 júliusában az Esztergom és Vidéke című lap így írt Babits tíz esztendős, jubileumi esztergomiságáról: „Minden évben közöttünk van nyáron, helyesen: felettünk tölti el szabadságos napjait. Úgy érezzük, hogy amióta Esztergomban van, szeme van az Előhegynek. Rajtunk és életünkön a tekintete, érezzük meleg barátságát, szeretetét, keze simogatását. Ennél is többet ad: írásokat, mik fiainknak is szólnak.”

Kárpáti Aurél 1924 júniusában az elsők között látogatta meg Babits Mihályékat nyaralójukban. A verandán találta a költőt, írógépe előtt ült, körülötte görög kötetek. Szophoklész Oidipusz királyát fordította. Babits körbevitte Kárpátit az akkor még „tenyérnyi földjén”, mutatta a konyhakerti palántákat, a hónapos retket. „Nem győz betelni a csudálatos kilátás szépségeivel – asztalán ott a messzelátó –, s még azt is megbocsájtja, hogy a legutóbbi nagy zápor alámosta a ház egyik falát, úgy, hogy az bedőlt. A kőművesek most dolgoznak rajta. A nap bronzos feketére sütötte az arcát. Olyan, mint egy hindu”, írta Babitsról a Pesti Naplóban Kárpáti Aurél kritikus, aki máskülönben azt tartotta: a kritika a kételkedés művészete.

Nem sokkal később, 1924 júliusában Szini Gyula író – „az új magyar irodalom utásza”, ahogy Kosztolányi Dezső nevezte őt – is megérkezett Babitsékhoz. Gyalogösvény vitte föl oda, meredeken, kukoricások közt. Szini Gyula a Színházi Életben tudósított az irodalmi kirándulásáról. A házat „kis magános saslaknak” látta (Babits fecskefészeknek), amelynek

„verandájáról tágas kilátás nyílik az országhatárra”.

Babits abban az időben már írta a Halálfiai című regényét. Feleségével – Szini szerint – „úgyszólván remeteéletet” éltek a hegyen.

Csak eleinte lehetett így. Ugyanis gyorsan a magyar irodalom elsőrendű „vendégfogadója” lett az övék. Megfordult ott a kulturális élet.

Török Sophie az ajtók fölé, a boltívekre és a tornácfalra versidézeteket írt. Pontosabban feketeszénnel rajzolta a betűket. Babits választotta a szövegeket.

Aranytól: „Nem is úgy épült, hogy századokig álljon, csak múló tanyául, mint a fecskefészek.” Zrínyitől a Szigeti veszedelem egy sorát: „Adsz nyáron, nyugovást és szép csendességet.” Horatiustól: „Non ebur neque aureum…” – „Sem elefántcsont, sem arany…” Azt üzente velük Babits: pihenni akar itt, ám mégsem elzárkózni, nem az embereket kerüli, hanem a hivalkodást. Kortársai feljegyezték: Babits tesztelte a látogatóit, tudják-e, honnan valók a falra festett idézetek. Állítólag egyedül Szerb Antal fejtette meg a kvíz minden elemét.

Turistaírók az Előhegyen

A Babits-házaspár esztergomi barátja lett és mindenben segítette őket a helyi takarékpénztár vezetője, Einczinger Ferenc, aki festőművész is volt. Az ő visszaemlékezéseiből is tudhatjuk a Babits-nyaraló korabeli vendégforgalmát. Csak néhány „kultúrturista”, akiket Einczinger jelzőkkel felcímkézett: Gellért Oszkár, a „bölcs mérsékletű szerkesztőtárs”, Schöpflin Aladár, „az egyenes tartású, csöndes, kimért s mély, dongó hangú, éles szemű kritikus”, Szabó Lőrinc, „az értelem irányított, klasszikus zamatú versek költője, jellegzetes, nagy, feketekeretes pápaszemével”. És még tovább: Karinthy Frigyes, „a kivételes tehetségű író, aki szinte mindent kívülről nézett, akit minden forrón izgatott, s a nevetni való világot oly érdekesnek látta”, Kosztolányi Dezső, „a fölényesen józan, sziporkázó szellemű, ezerlelkű életíró”. Vagy: Tóth Árpád, „az egységes, zártlelkű, gáncstalan költő”, Nagy Endre, „a csupa szellem konferanszié, aki pompás rajzokat rögtönzött a ház falára”, Erdélyi József, „a Pilis népi költője, az új Petőfi, naiv hangú, fiús pátoszú Jóska”. De sokszor járt ott Illyés, Kárpáti Aurél, Móricz, Szini Gyula, Medgyaszay Vilma, Beck Ö. Fülöp, Szerb Antal, Radnóti Miklós, Ortutay Gyula.

A barátok, ismerősök a reggeli vonattal érkeztek, az esti hajóval tértek vissza Pestre. Juhász Gyulát például így invitálta sürgönyben Babits 1926 augusztusában: „Szeretném, ha meglátogatnál itt, esztergomi kulipintyómban. Milyen kedves lenne ez! Szép napokat tölthetnénk itt! Talán meg lehetne csinálni. Érdemes ide kijönni, alig találhatsz a mai Magyarországban szebb helyet.”

Babitsék időközben kitalálták: dedikáltatják a ház falát látogatóikkal. Játékosan komoly rítus lett belőle. Az ötletet Einczinger Ferenctől vették, aki aláíratta vendégeivel a borospincéje falát. Tetszett ez Babitsnak, megkérte Einczingert – házuk freskóit is ő festette –, készítse elő az autogramokra a veranda falát, legyen felül egy virágfüzér is. Babits aztán mindig puha szenet nyomott az aktuális látogató kezébe, azzal írja fel a nevét a fehér falra. Amikor az illető távozott, Török Sophie és Babits kiültek a verandára, s közösen döntöttek, kinek a kézjegye maradhat a ház falán. Akiét megtartották, azét freskófestékkel megerősítették. A „nem kívántakét” törölték.

eribabits-152601.jpg

Miklós Erika Babits Mihály egykori nyaralójánál (Fotó/Forrás: Partitúra)

Nagy Endre író, a magyar kabaré bajuszos atyamestere rájött a maradandóság festékes trükkjére. Egyik ottlétekor rálelt a freskófestékes vödörre. Kérte Babitsot, hadd írja már ő is alá azt a falat. Babits igent mondott, és elment a szokásos puha szénért. Mire visszatért a tornácra, a falon már az szerepelt az örök nyomot hagyó festékkel: „Nagy Endrék”. Odafestette még önmagát és fiát, ifjabb Nagy Endrét, meg egy nádfedeles házikót is, az ajtóban Móricz Zsigmonddal, kezében a parancsolatok két kőtáblájával, mellette Babits Szent Péterként. Babits cenzúrázta a rögtönzött művet: a „Nagy Endrék” maradhattak, a nádfedeles házikót, Móriczot meg Babitsot fehérrel lemázolták.

A híres autogramfal megőrizte – többek között – Móricz, Füst Milán, Kosztolányi, Tóth Árpád, Karinthy Frigyes, Németh László, Szabó Lőrinc, Illyés, Weöres Sándor, Radnóti Miklós, Márffy Ödön, Kárpáti Aurél, Ignotus Pál kézjegyét.

Kecskék a Babits-házban

Az előhegyi fecskefészekben a gégerákos Babits Mihály még utolsó napjaiban is „nyugovást és szép csendességet” talált. Csak egy nappal a halála előtt vitték föl a budapesti Siesta szanatóriumba, az onkológiára. Utolsó látogatója Nagy Zoltán volt, aki 1924-ben megsokszorozta Babits pénzét, hogy megvehesse az esztergomi házat. 1941. augusztus 4-én, a Siesta szanatórium II. emeletének 54-es szobájában halt meg Babits Mihály. Radnóti Miklós néhány héttel később írta Csak csont és bőr és fájdalom című versében róla: „Nagysága példa. És magasság. És szédület. Szivet dobogtató.”

Babits halála után Török Sophie inkább kerülte az esztergomi fecskefészküket. 1943 nyarán Einczinger Ferenccel még elszállították onnan a könyveket, tárgyakat, bútorokat. A nyaraló kísértetház lett, a háború után pedig "örömlányok víkendhelye”

Pusztult az épület. Az ötvenes években szükséglakásként jutott hozzá egy gazdálkodó, és kecskéket terelt oda föl, az irodalom hegyére. Már csaknem elenyészett a kultikus nyaraló, amikor végül védetté nyilvánította az Országos Műemléki Felügyelőség 1960-ban. Első helyreállítása után 1961. augusztus 6-án nyitották meg múzeumként a Babits-házat, az ország első Babits-emlékhelyét.

Babits_Mihaly_nyaraloja_6153_szamu_muemlek_6-152108.jpg

Babits Mihály nyaralója Esztergomban (Fotó/Forrás: Wikipedia)

Ortutay Gyula néprajztudós, politikus, műemlékvédő, az ELTE akkori rektora mondott megnyitóbeszédet. Annak idején gyakorta megfordult Babitsnál. Gondolatai a rendbe hozott Babits-házról megjelentek a Magyar Nemzetben 1961. augusztus 13-án: „Nagy késedelemmel, önmagunknak meg nem bocsátható késedelemmel, de jó kezdeményezésre, gondos kezek szerető munkájával ismét áll a romba dőlt ház, megmentve az enyészettől, tanúként a múló pusztító és pusztuló idő ellen. Állottunk itt, alig néhány nappal halála előtt néhányan, Radnóti Miklóssal együtt bent az egyik kis szobában, ágya előtt, ahonnan (beszélni nem tudott már) szinte Gandhira emlékeztető szent mosolya csonttá-bőrré fogyott, maszkká merevedett arcából sütött ránk, és szégyenkezve, a fájdalomtól bénultan álltunk ott, hiszen nem tudtunk segíteni.

Ez a kis előhegyi ház volt varázslatos szigete, tündérvilága. Prospero szigete volt számára, ahogyan Szerb Antal írta egyszer egyik tanulmányában: Babits költészete tündérvilág, a faerie – Prospero szigetének a világa.

Tóth Árpád is így idézi őt egyik versében: »mint Prospero a bölcs varázslómester, szelíd szigetjén elvonulva él«. Ha körültekintünk ebben a várossal övezett, kulturált tájban, értjük meg a költő hatalmát: hogyan tudott ebből a bozótos, majd megszelídített kis tenyérnyi szigetből a maga számára vadont és édent álmodni, hogyan tudta betelepíteni tündérekkel, riadalommal, boldogsággal, félelemből és napfényből szőtt költészettel. Ez már a költő varázsa, a költő csodatétele, nemcsak a tájé.” Ortutay írásában felidézi azt is: „Radnóti Miklós, akinek egyik első kötetét Babits Mihály az igazságosnál kegyetlenebbül, ostorcsapás-szavával bírálta meg, nemcsak elzarándokolt ide, halálos ágyához, hanem mesterének tekintette Arany János mellett, akinek szava a mérték, akit úgy siratott, hogy »ki nézi most tollat fogó kezünket?«”

Az emlékházat Babits születésének centenáriumára, 1983-ra ismét tatarozták. Halálának 50. évfordulójára, 1991-re teljesen felújították a benne látható kiállítással együtt. A 2008-as Babits Évben (születésének 125. év évfordulóján) ismét rekonstruálták. Az emlékház 2013. január 1-jén az addigi fenntartó intézménnyel, a Balassa Múzeummal együtt beleolvadt a Magyar Nemzeti Múzeumba, jelenleg annak közérdekű muzeális kiállítóhely-besorolású muzeális intézménye.

A fejléckép forrása: ilovedunakanyar.hu

A csodálatos Esztergom

Kapcsolódó

A csodálatos Esztergom

Ismerje meg a Dunakanyar egyik gyöngyszemét, Esztergomot.

Partitúra

Partitúra – kulturális felfedezőút Magyarországon, nyitott szívvel, együtt. Ez a mottója a Virtuózok zsűrijéből is jól ismert páros, Miklósa Erika operaénekesnő és Batta András zenetörténész műsorának. A Partitúra alkotói Novák Péter rendezésében olyan országos túrára csábítják a nézőket, ahol a muzsika és más művészeti ágak, a hagyományok és az új teremtések, a mesterek és a fiatal tehetségek turistajelzését követhetik nyomon.

A népszerű tévéműsor legújabb szériája szeptember 12-től várja a nézőket a képernyő elé. Az új részek szombatonként 14.30-kor kezdődnek a Duna Televízióban.

Tartsanak velünk virtuális felfedezőtúránkon, amely során Magyarország meseszép tájain kutatunk közösségi élmények, közös értékek és kiemelkedő emberek után!

A korábbi részek itt érhetők el>>>

A műsorral kapcsolatos kommunikáció az NKA támogatásával valósulhatott meg.

Legnépszerűbb

Vizuál

Díjat nyert Cserhalmi György és Dunai Tamás Los Angelesben – Nézd meg közös kisfilmjüket!

Az Independent Short Awards online gáláján havi szinten díjazza a fesztiválra beküldött, hazájukban már sikerrel bemutatott alkotásokat. A véletlenszerűen kiválasztott és meghívott szakértők a nagy kitüntetésekhez hasonlóan itt is különböző kategóriákban értékelik a műveket, amikkel a világ minden tájáról lehet pályázni.
Plusz

Petőfi menedzsere – Takács Ákos a Kult50-ben

Ezreket mozgat meg, százezreket ér el. A Red Bull Pilvaker ötletes performance-ként indult, mára viszont komoly misszióvá vált, amely kreatív módon népszerűsíti a magyar irodalmat a fiatalok körében. Ötletgazdája, Takács Ákos talán maga sem gondolta az elején, hova jut majd el a kezdeményezésük.
Zenés színház

A legkiemelkedőbb művészeket díjazták a Magyar Operett Napján

Immár hagyomány, hogy a Budapesti Operettszínház Kálmán Imre születésének és Lehár Ferenc halálának évfordulóján – amit 2002 óta a Magyar Operett Napjaként tartanak számon – díjazza az évadban legjobb teljesítményt nyújtó színészeket.
Könyv

Zsigerien ismerős történetek Szöllősi Mátyás új könyvében

Feszes, izgalmas és jelenkori próza Szöllősi Mátyás új kötete, amely két elbeszélést tartalmaz. Párdarabok: az egyik kíméletlen gyomros jelenkorunk Magyarországáról. A másik viszont gyönyörű katarzis a figyelmes olvasó számára. Spoilermentes kritika.
Színház

Kováts Kriszta: Az SZFE-s fiataloknak érezniük kell: nincsenek egyedül!

Múltról és jelenről, elismerésekről, kiállásról és természetesen az SZFE ügyről is beszélgettünk Kováts Krisztával. A Jászai Mari-díjas színésznő nemrégiben vehette át – maszkban – a Pro Artis Erzsébetvárosért díjat, amit értékteremtő művészeti tevékenységéért és kimagasló alkotómunkája elismeréseként kapott.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Fidelio Tours interjú

„Jelenleg a mesékben vagyok igazán szabad” – Soós Emőke mesés történetei

A békéscsabai Napsugár Bábszínház bábszínésze, Soós Emőke nemcsak a bábokat kelti életre, hanem mesemondóként a történeteket is. Saját lelke hozzáadásával közvetíti a számára legfontosabb érzéseket, gondolatokat. A Fidelio.hu-nak beszélt a bábszínészet szépségeiről és a mesékhez fűződő kapcsolatáról. Aki pedig a zenei oldalát is szeretné megismerni, az kövesse október 31-én a Duna tévén a Partitúra békéscsabai adását. Soós Emőke is szerepel benne.
Fidelio Tours werk

Egy polgári életforma szellemi lenyomatai - Baján kalandozik a Partitúra

„Ahogy a Duna-parton, a leszakadó, agyagos parton látod, hogy mikor van áradás, mikor van agyagos lerakódás, ebben a házban is így, 150-200 esztendő óta hol fellobbant az olajmécs, hol elhalványult, majd újratöltődött…” Ifj. Éber Sándor írta ezt a családi házukról. Bajai festőművész dinasztia az övék. Ma az Éber-emlékházban őrzik id. Éber Sándor és két gyermeke, Sándor és Anna hagyatékát: festményeken, rajzokon, szobrokon kívül a család hely- és irodalomtörténeti dokumentumait, és bácskai, sárközi néprajzi, népművészeti tárgyakat is. Itt is forgatott a Partitúra stábja. A bajai műsor október 24-én, szombaton, a szokásos időben, 14.30-kor látható a Duna tévén.
Fidelio Tours videó

Partitúra a legendák nyomában

Nyírbátor a Báthoriak ősi fészke. „Ki jut eszünkbe először a nyírbátori kastélyról?” – teszi föl a kérdést Batta András zenetudós a Partitúra következő adásában. A válasz pedig: Báthori Erzsébet, akit „női Drakulának”, „vérgrófnőnek” is neveztek. Állítólag fiatal lányokat kínzott, vérükben fürdött, hogy fiatal maradjon. Büntetésként – ez már nem legenda – élve befalazták a csejtei kastélyába. De a „rémtettek sötét legendája” sem születik meg, ha a grófnő nem válik özveggyé, és hatalmas vagyona nem kelt mohóságot magasabb körökben. Négyszáz éve próbálják kideríteni a „véres legendák” valós hátterét. Kicsit a Partitúra is nyomoz.
Fidelio Tours videó

Új vizeken a Partitúra – A Szigetköz agorái

Miklósa Erika operaénekes a „vizek szerelmese”, ezt többször mondta már saját magáról, és azt is, hogy gyakran kormányozza a Partitúrát új vizekhez. Múlt héten a szarvasi „vízi” adást láthatták a Duna tévén, most szombaton, október 10-én a Szigetközben kalauzolja majd a nézőket a Partitúra két műsorvezetője, Miklósa Erika mellett Batta András zenetudós.
Fidelio Tours interjú

Brasch Bence: Nincs idő privát sértődésekre

Az új évadtól a Vígszínházhoz szerződött, de megtarthatta korábbi szerepeit a Radnóti Színházban, az Operettben, Budaörsön és az Átriumban. Utóbbi színháznak át is dolgozott egy darabot – Ugrai Istvánnal közösen –, az Isteni végjátékot, amelynek társrendezője is volt. Brasch Bence jelenleg Az apa című darabot próbálja Valló Péter rendezésében a Pesti Színházban. Ideje alig van, de a Partitúra hívására hazautazott Mosonmagyaróvárra, hogy Miklósa Erika és Batta András műsorvezetőket körbekalauzolja szülővárosában.