Fidelio Tours

Bevinni a tengert a városba – A fővárosi strandfürdők története 

2022.07.26. 13:35
Ajánlom
Zárt kabinokban, úgynevezett úszó-kocsikban fürdőzött a magyar polgár az 1800-as évek elején a Duna-fürdőkben, hogy így rejtse el testét a kíváncsi tekintetek elől. Noha ezek a szerkezetek az igazi testmozgást nem tették lehetővé, de legalább kikapcsolódhattak egy kicsit  a vízparton a nyári hőségben. 

A hétvégén kimentem a Római-partra, kipróbálni a múlt héten nyílt „Római-parti Plázst” és közben azon tűnödtem, milyen lenne, ha most is egy úszó-kocsiban kellene élveznem a fürdőzést a 38 fokban. Valószínűleg nem sok élvezet lenne benne. Igazi retro strand-feeling fogadott egyébként, (víz, napfény, lángos és naptej-illat) mínusz homokos part, mert azon a területen tiszta kavics minden. Így nem árt, ha a köves tengerpartokon használt vízicipőt húzunk és úgy megyünk be a folyóba, kényelmesebb és gyorsabb is a bejutás. A plázson vízimentő-és elsősegélyszolgálat, napozóágyak, sőt zuhanyzó és pelenkázó is várja a strandolókat.

5+1 hely a fővárosban, ahol úgy érezheted, mintha nyaralnál

Kapcsolódó

5+1 hely a fővárosban, ahol úgy érezheted, mintha nyaralnál

A nyári időszakban, munka után kikívánkozik az ember a természetbe, lazulni egy kicsit. Cikkünkben összeszedtünk néhány olyan helyet, ahová kiszabadulva úgy érezhetjük, mintha nyaralnánk: holdbéli tájon kalandozhatunk, jógázhatunk a naplementében, tóparton hallgathatunk koncertet vagy éppen a Dunánál nézhetünk klasszikus filmeket, a csillagos égbolt alatt.

Fürdőzni a bójákkal kijelölt részeken lehet, ahol a vízmagasság 120 cm. Ez egyébként a főváros egyetlen ingyenes, hivatalos dunai fürdőhelye, amely tavaly először nyitotta meg képzeletbeli kapuit, csaknem ötven év után. Az 1970-es évek óta ugyanis tilos volt a Dunában fürödni a vízminőség miatt, amely az elmúlt években sokat javult az intenzív szennyvíztisztításnak köszönhetően.

Fortepan--Szeman-Gyorgy-Arpad-fejedelem-utja-Ujlaki-rakpart-Csaszar-furdo-ferfi-uszoda-1905_ok-131904.jpg

Árpád fejedelem útja (Újlaki-rakpart), Császár-fürdő, férfi uszoda 1905. (Fotó/Forrás: Fortepan/Széman György)

A dunai fürdőzés története azonban nem a hetvenes évekig, hanem sokkal régebbre nyúlik vissza, egészen 1789-ig, amikor is először írt a sajtó az ún. úszóstrandokról. A Das Neue Kurir hasábjain megjelenő hirdetés szerint a Duna-fürdőt a Piaristák épülete mögött (a mai Március 15-e téren) kötötték ki, „ott, ahol az előző esztendőben.” Ezeken a helyeken azonban szó sem lehetett arról, hogy fürdőruhában mutassa meg magát az ember, ugyanis 

csak zárt kabinokban, azaz úszó-kocsikban fürdőzhettek a polgárok, 

hogy így takarják el testüket a kíváncsiskodók elől. 

Csillaghegyi-Fortepan--Juranyi-Attila-1920_ok-130050.jpg

Csillaghegyi Strandfürdő, 1920. (Fotó/Forrás: Fortepan/Jurányi Attila)

Noha akadtak olyan intézmények, ahová kifejezetten sportolni, úszni jártak – például az 1817-ben nyitott katonai úszóintézet –, elsősorban a szórakozás és kikapcsolódás miatt keresték fel a Duna-fürdőket. Az első, klasszikus értelemben vett strandnak Mayer György úszóiskoláját nevezhetjük, ahol nemcsak úszni, hanem lubickolni és lehetett. A strand azonban nem volt ingyenes, így a felsőbb osztályok, azon belül is a férfiak kiváltsága lehetett csupán. 

Fortepan--Gara-Andor-1932-ujlaki-rakpart-sajka-utca_ok-131816.jpg

Újlaki rakpart, Sajka utca, 1932. (Fotó/Forrás: Fortepan/Gara-Andor)

1837-ig ugyanis a nők még csak a közelébe sem mehettek a strandnak, később is csak kijelölt időben, 11-15 óráig. 

A szegényebbek így nem a magánvállalkozók által üzemeltetett fővárosi uszodákba, hanem a szabadstrandokra jártak, amelyek közül az egyik első és legnépszerűbb a Római-parti szakasz volt. Emellett a főváros népegészségügyi okokból évente három ingyenesen igénybe vehető úszóstrandot is felállított: az 1900-as évek első évtizedében a Dráva utcánál, a Gellért rakparton (a mai Szabadság hídnál), és az Óbudai Hajógyárnál. Ezeket a helyeket évente százezren látogatták. (Úszóstrandot például most a Szajna-parton is felállítottak Párizsban, a rekkenő hőségre való tekintettel.)  A strandfürdőket bécsi mintára alapították Budapesten is, azzal a céllal, hogy „behozzák a tengert a városba”.  

Fortepan--Fortepan-1929-szechenyi-_ok-131706.jpg

Széchenyi-fürdő, 1929. (Fotó/Forrás: Fortepan/Fortepan)

Az 1920-as és 1930-as évek egyik legnépszerűbb úszóstrandja az Újlaki rakparton található Duna strandfürdő volt, amelyet nemcsak a „pórnép”, hanem neves művészek, színészek is előszeretettel látogattak. A húszas években jelentek meg az első kiépített és ma is felkapott strandok: 1913-ban a Széchenyi-fürdő, 1918-ban a Gellért-fürdő, 1918-ban a Csillaghegyi strand, 1921-ben a Palatinus, 1930-ban pedig a Római-strand nyitotta meg kapuit. 

1934-Fortepan--A-R_romai-part_ok-125943.jpg

Római-part, 1934. (Fotó/Forrás: Fortepan/Fortapan)

Noha az úszó- és szabadstrandok még a II. világháború után is populáris helyeknek számítottak, a környezetszennyezés miatt egyre több helyen alkalmatlanná vált a Duna a fürdőzésre. 1973 óta tavaly lehetett először – tegyük hozzá, hivatalosan is – fürödni a Dunában, a Római-parton, amely nem véletlenül az egyik legkedveltebb hely a fővárosiak körében. Ott napozva és a Dunában úszkálva olyan, mintha egy kicsit visszamennénk az időben, sőt a nyaralás illúzióját is megkaphatjuk egy hétvégébe sűrítve.  

Fejléckép: Palatinus Strandfürdő, 1943. (Fotó/Forrás: Fortepan/Archiv für Zeitgeschichte ETH Zürich)

 

 Amikor pancsolni indul a kislány

Kapcsolódó

Amikor pancsolni indul a kislány

Fabulon naptej, Bambi, NDK-s hűtőláda, Orion rádió és falatnyi bikiniben napozó nők ­– igazi retró hangulatú szabadtéri kiállításon jártunk a Várkert Bazár Glorietthez vezető rámpáján.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Nem fordíthatjuk el a fejünket – Film készült az időskori demenciáról

Valós történetet dolgoz fel Vámos Zoltán orvos, filmrendező és forgatókönyvíró időskori demenciáról szóló kisjátékfilmje, amelyet szeptember 28-tól láthatnak az érdeklődők.
Színház

„Az igazi függetlenséghez fel kell nőni” – Székely Csaba is megszólalt a Junior Prima-ügy kapcsán

A szeptember 20-i Junior Prima díjátadón az egyik díjazott, Vilmányi Benett személyes nézeteire hivatkozva nem vette át a kitüntetést, melynek kapcsán a kulturális élet több szereplője kifejtette álláspontját.
Klasszikus

Egy húszéves zseni rémtörténete – korai Mahler-mű hangzik el a Müpában

A panaszos dal, Gustav Mahler első, teljes egészében fennmaradt műve a Grimm-testvérek hátborzongató meséjén alapszik. Bár a zeneszerző később két tételesre rövidítette ifjúkori művét, újrafelfedezése után igen népszerű lett az eredeti verzió is, amely most először hangzik el Magyarországon.
Vizuál

„Csak a magammal vitt pálinka mentett meg a fagyhaláltól” – Ata Kandó fotókiállítása az 1956-ban elmenekült gyerekekről

„Azoknak az embereknek, különösen a gyerekeknek a sorsát akartam megmutatni, akik nagyobb szabadságért harcoltak a kommunista Magyarországon” – mondta a 103 évet élt Ata Kandó fotóművész egy korábbi interjújában az 1956-os menekülthullám idején készített gyerekportréi kapcsán. Ezekből a képekből láthatunk most egy válogatást a PaperLab Galériában, Messzemenők címmel. 
Klasszikus

Hiány két hang között – Nádas Péter és Haydn a BMC-ben

Az író nyolcvanadik születésnapja alkalmából rendezett Nádas Péter Budapestje programsorozat egyik különleges összművészeti eseménye lesz a BMC-ben rendezett koncert.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Fidelio Tours riport

A Népsziget Cowboya – Budapest különleges Állatparkjában jártunk

„Samu, viselkedj!” – szól rá szelíden a törpemalacra Soltész János, aki éppen locsol, amikor megérkezem. Röfögés, kutyaugatás és nappali kakaskukorékolás fogad a helyen, ahol olyan érzésem támad, mintha egyszerre csöppentem volna a Macskajaj és A Durrell család forgatására. Az Állatpark üzemeltetője, több mint negyven éve, önerőből, saját pénzén tartja fenn a fővárosban egyedülálló helyet, ahol többféle védett állatfaj is otthonra leltek már az évek során.
Fidelio Tours magazin

Bevinni a tengert a városba – A fővárosi strandfürdők története 

Zárt kabinokban, úgynevezett úszó-kocsikban fürdőzött a magyar polgár az 1800-as évek elején a Duna-fürdőkben, hogy így rejtse el testét a kíváncsi tekintetek elől. Noha ezek a szerkezetek az igazi testmozgást nem tették lehetővé, de legalább kikapcsolódhattak egy kicsit  a vízparton a nyári hőségben. 
Fidelio Tours ajánló

5+1 hely a fővárosban, ahol úgy érezheted, mintha nyaralnál

A nyári időszakban, munka után kikívánkozik az ember a természetbe, lazulni egy kicsit. Cikkünkben összeszedtünk néhány olyan helyet, ahová kiszabadulva úgy érezhetjük, mintha nyaralnánk: holdbéli tájon kalandozhatunk, jógázhatunk a naplementében, tóparton hallgathatunk koncertet vagy éppen a Dunánál nézhetünk klasszikus filmeket, a csillagos égbolt alatt.
Fidelio Tours interjú

„A lemondás nem öncélú, szabadság születik belőle” – karácsonyi interjú egy bencés szerzetessel

Sokan beszélnek kereszténységről, a karácsony pedig a legfontosabb vallási ünnepünk. De mit jelent Jézus Krisztus születése egy olyan embernek, aki az életét mindenestül Istennek ajánlotta fel? Bakonybélbe utaztam, hogy találkozzak Baán Izsákkal, a bencés monostor perjelével, akitől olyat is kérdezhettem, amiről általában nem holmi újságcikkekben szoktunk olvasni.
Fidelio Tours magazin

Csillagtúrák Magyarország tájain

A nyári hőségben legtöbbünk szívesen kirándulna a szabadban, hátrahagyva a forró városi környezetet. Papp János, a Centrál Színház színművésze szinte az egész országot bejárta már, ezért arra kértük, hogy ajánljon néhány gyalogos és biciklitúrát azok számára, akik szabadidejüket a természetben töltenék.