Fidelio Tours

Brasch Bence: Nincs idő privát sértődésekre

2020.10.07. 10:35
Ajánlom
Az új évadtól a Vígszínházhoz szerződött, de megtarthatta korábbi szerepeit a Radnóti Színházban, az Operettben, Budaörsön és az Átriumban. Utóbbi színháznak át is dolgozott egy darabot – Ugrai Istvánnal közösen –, az Isteni végjátékot, amelynek társrendezője is volt. Brasch Bence jelenleg Az apa című darabot próbálja Valló Péter rendezésében a Pesti Színházban. Ideje alig van, de a Partitúra hívására hazautazott Mosonmagyaróvárra, hogy Miklósa Erika és Batta András műsorvezetőket körbekalauzolja szülővárosában.

A szigetközi adást megnézhetik október 10-én, szombaton, 14.30-tól a Duna tévén. A Fidelio.hu-nak pedig arról is beszélt Brasch Bence, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetemen vált felnőtté.

53014700_2144000432289300_548858401946337280_n-102707.jpg

Brasch Bence (Fotó/Forrás: Borovi Dániel / Budaörsi Latinovits Színház)

Több mint tíz éve Budapesten élsz, már ez az otthon számodra?

Az otthon nekem mindig Mosonmagyaróvár marad.

Gyerekként számos sportot kipróbáltál. Mégis a színpad lett a te utad. Miért?

Valóban sok sportot űztem, de mindegyikben zavart valami. Az úszásban például az, hogy hideg a víz, a judóban az, hogy bántani kell a másikat. A mosonmagyaróvári iskolámban viszont volt egy színjátszókör, ahova egyszer benéztem – azt hiszem, ezzel úsztam meg egy matek dolgozatot –, és egyből beszippantott. Nemcsak a színház maga, hanem a közösség is, annak az érzése, hogy együtt hozunk létre valamit. A Toldi volt az első előadás, amelyben játszottam, György szerepét kaptam.

Már akkor is az intrikus karaktert osztották rám…

Otthon is szerettél szerepelni?

Igen. Eleven gyerek voltam, de emellett templomba is jártam. Előfordult, hogy napi négy misén is részt vettem. Miután ministráltam, felolvashattam a misén, én adhattam a papnak a kelyhet. Kaptam tőle kisebb vallási tárgyakat, amelyek nyilván nem voltak felszentelve, és azokkal otthon rendszeresen „miséztem” a családomnak.

De nem akartál pap lenni?

Megfordult gyerekként a fejemben. Aztán kamaszként rájöttem, nem az isteni szolgálat az, ami buzog bennem, hanem a szereplés iránti vágy. Egyre több szerepet kaptam az óvári színjátszókörben.

119062207_3476561939061273_653164952063423212_o-102724.jpg

Miklósa Erika és Brasch Bence a Partitúra szigetközi adásának forgatásán (Fotó/Forrás: Miklósa Erika hivatalos oldala)

Tizennyolc évesen beválogattak a Csillag születik tehetségkutató műsorba, amely által országos ismertségre tettél szert. Vágytál erre a népszerűségre?

Nem tulajdonítottam neki komolyabb jelentőséget. Bementem az RTL-be úgy, hogy senki nem tudta, ki vagyok, majd amikor kijöttem, már sokan megismertek, „kollégáim” lettek azok között, akikért korábban rajongtam, lemezszerződést kaptam, felkéréseket, díjakat. Szerencsére nagyon sok jó ember vett körül, akik mindig a földön tartottak.

A tehetségkutató után elindult egy biztosnak látszó karrier, amit feladtál, és elölről kezdted az Operettszínház stúdiósaként. Majd amikor már itt is jelentősebb szerepeket játszottál, ismét továbbléptél, illetve az „elejéről” indultál, felvettek a Színház- és Filmművészeti Egyetemre. Nagy bátorságra vall kétszer is eldobni a népszerűséget, az anyagi biztonságot. Nem bántad meg, hogy ezekről mind lemondtál akkor?

Az a típus vagyok, aki sokat hezitál egy döntés előtt, de miután döntött, nem néz vissza, nem lamentál azon, jó utat választott-e, hanem megy előre. Annyira a részemmé vált az egyetem, a közösség, a színház, a közös gondolkodás, hogy az mindent felülírt.

A Színház- és Filmművészeti Egyetemen Novák Eszter és Selmeczi György zenés színész osztályába jártál. Mi az, amiben változtál az egyetem és az osztályfőnökeid hatására?

Az egyetem által kinyílt számomra a világ: fejlődött az ízlésem és a gondolkodásom, bátrabban kezdtem fogalmazni, véleményt alkotni, egyre többet olvastam. Gondolkodni kezdtem, és ez nagyon fontos. A világot is kezdtem ettől jobban megismerni.

Valójában ott lettem felnőtt.

64910528_2322514101104598_4779928120864014336_n-102707.jpg

Brasch Bence (Fotó/Forrás: Borovi Dániel / Budaörsi Latinovits Színház)

Máig kikéred az osztályfőnökeid véleményét?

Ha egy szakmai kérdésben bizonytalan vagyok, biztos, hogy tanácsot kérek Esztertől.

Negyedéves egyetemistaként megkaptad a budaörsi Latinovits Színházban A sötétség hatalma című előadás főszerepét. Azt nyilatkoztad, nehéz küzdelem volt a próbaidőszak. Alföldi Róbert rendezte a darabot. Ugyanakkor azóta más rendezéseiben is játszottál.

Robi szereti, ha a színész szellemileg mindvégig fitt a próbákon. Ő is ilyen. Amikor belekezdtünk A sötétség hatalmába, az elején még tényleg nem tudtam, mitől fog működni. Zöldfülű voltam. Azt éreztem, ez egyben az utolsó előadásom is Alföldi Róberttel, soha többé nem fog hívni. De ő és a színészek végig támogattak. Csodálatos előadás lett. Azóta minden évben dolgozunk együtt legalább egy előadásban Robival, az idei évadban két közös bemutatónk is lesz, novemberben például a Jegyzőkönyv az Átriumban, ő rendezi. Amúgy eléggé golyóálló vagyok, és szerintem Robi értékelte bennem, hogy nem adtam fel a küzdelmet. A próbán nem lehet hisztizni, ott dolgozni kell, nincs idő privát sértődésekre. A sötétség hatalma terápiás jellegű előadás nekem, azt érzem, megtisztulok, ha játszom.

Tavaly mutatta be a Radnóti Színház a Csillagképeket, ezzel nyílt meg a Tesla Labor. Lovas Rozival játsszátok a kétszemélyes előadást. Te egy méhészt alakítasz, és a próbafolyamat alatt egy méhészetbe is ellátogattatok. Más szerepeid esetében is jellemző rád, hogy háttértudást gyűjtesz hozzá?

A Koldusoperában egy drogos tolvajt játszom, abban ilyen formán nem mélyedtem el… Viszont a Csillagképeknél valahogy azt éreztem, látnom kell közelről egy méhészetet. Ott a méhész olyan szenvedéllyel beszélt a méhekről, mint egy szerelemről, ami nagyon megragadt bennem.

Van olyan karakter, amellyel könnyebben tudsz azonosulni, ezért kevésbé éled meg kihívásként a feladatot?

Ha egy előadás jól sikerül, bízom abban is, hogy léptem egyet előre, aztán a következő rendelkező próbákon ugyanúgy bénázok, mintha csak akkor kezdeném a szakmát. Nagyon jó szerepeket kapok, de soha nem fogok fel úgy egy szerepet, hogy az valamiért könnyebb, hiszen mindig a karaktert próbálom megérteni, így mindegyik másért nehéz. Szerintem egyébként

nem akkor jó egy alakítás, ha nagyon „át van adva”, ha a színész mindent belerak, mert az a nézőnek nem fog átjönni, csak ha van egy kis visszafojtás benne.

Nagypál Orsi Nyitva című filmjében úszómester vagy, a forgatás előtt versenydiétát tartottál. Ez a te döntésed volt, hogy még hitelesebb lehessél a filmben, vagy rendezői utasítás?

Miután megkaptam a szerepet, Orsi mondta, hogy félmeztelen jeleneteim is lesznek, és én magamtól arra jutottam, muszáj úgy kinéznem szélesvásznon, ahogy illik, nem látszódhat, hogy a hedonizmusom néha felülírja a hiúságomat. Fontos számomra az, hogyan lépek az emberek elé, hiszen bármennyire élvezzük is mi, színészek a szereplést, azért ez valamennyire szadista dolog, hiszen mindent megmutatunk magunkból.

IMG_5115-102845.jpg

Brasch Bence a Partitúra szigetközi adásának forgatásán (Fotó/Forrás: Hutanu Emil / Fidelio)

Keresed a további filmes lehetőségeket?

Nem vagyok előrenyomulós. Abban hiszek, hogy a munkám és a felkészültségem viszi a híremet. Hagyom, hogy történjenek a dolgok.

A budaörsi Latinovits Színház után, az új évadtól a Vígszínház társulatához szerződtél Rudolf Péter igazgató hívására. Mivel tudott meggyőzni?

Szerettem Budaörsön lenni. Rudolf Pétertől olyan lehetőségeket kaptam szerepek és bizalom tekintetében is, hogy erre csak igent lehetett mondanom. De a döntő mégiscsak az volt, hogy motiválnak Rudolf Péter tervei, és már most nagyon jól érzem magam a Vígszínházban.

Inspirál, ha mélyvízbe dobnak, ha új közösségben, új emberekkel dolgozhatok.

Már játszol a Vígben A nagy Gatsbyben, A Pál utcai fiúkban, jelenleg próbálsz Az apában, a Pesti Színház előadásában, és szerepelsz majd A diktátorban és a Kabaréban is.

Ezen felül megtarthattam a futó előadásaimat: a Radnóti Színházban a Csillagképeket, az Operettszínházban az Amerikai komédiát, az Orlai Produkciónál a Vénuszt, Budaörsön a Koldusoperát és A sötétség hatalmát, az Átriumban a Minden nagyon jó lesz-t és a 12 dühös embert. A színház új darabját, az Isteni végjátékot Ugrai Istvánnal együtt dolgoztuk át. Eredetileg én rendeztem volna, de az már nem fért bele az augusztusomba, úgyhogy Alföldi Róbert koncepciója alapján próbáltunk, de Robi megkért, amikor csak tudom, nézzem „kívülről” a próbákat. Így tulajdonképpen társrendezőként dolgoztam az előadásban. Ez nagyon jó iskola volt számomra, színészileg is sokat tanultam belőle.

A Partitúra szigetközi adása ide kattintva nézhető vissza.

Partitúra

Partitúra – kulturális felfedezőút Magyarországon, nyitott szívvel, együtt. Ez a mottója a Virtuózok zsűrijéből is jól ismert páros, Miklósa Erika operaénekesnő és Batta András zenetörténész műsorának. A Partitúra alkotói Novák Péter rendezésében olyan országos túrára csábítják a nézőket, ahol a muzsika és más művészeti ágak, a hagyományok és az új teremtések, a mesterek és a fiatal tehetségek turistajelzését követhetik nyomon.

A népszerű tévéműsor legújabb szériája szeptember 12-től várja a nézőket a képernyő elé. Az új részek szombatonként 14.30-kor kezdődnek a Duna Televízióban.

Tartsanak velünk virtuális felfedezőtúránkon, amely során Magyarország meseszép tájain kutatunk közösségi élmények, közös értékek és kiemelkedő emberek után!

A korábbi részek itt érhetők el>>>

A műsorral kapcsolatos kommunikáció az NKA támogatásával valósulhatott meg.

Legnépszerűbb

Színház

HVG: Kiszivárgott az SZFE huszonhat új oktatójának neve

Eljuttatták a hvg.hu-hoz az összes olyan főállású oktató nevét, akik újonnan kerültek a Színház- és Filmművészeti Egyetem állományába.
Zenés színház

„Nessun dorma” – Minek köszönheti rendkívüli népszerűségét Puccini operaáriája?

„Vincerò! Vincerò-ò-ò!!!” – És a fejünkben máris megszólal Pavarotti hangja, amint elnyújtva a magas H hangot, üdvrivalgásra készteti a stadionok közönségét. Kerülőúton vált Puccini áriája mindenki kedvencévé, és egy futball-világbajnoksággal indult az egész.
Vizuál

Tiziano-kiállítással ünnepli fennállásának 130. évfordulóját a bécsi Szépművészeti

Az évforduló alkalmából ingyenjeggyel és Tiziano-kiállítással kedveskedik látogatóinak a Kunsthistorisches Museum.
Színház

Interaktív kiadványként jelent meg idén a Radnóti Magazin

„Ez már a Gutenberg-galaxis utáni világ” – hirdeti a színház évados kiadványa, amelyet most digitálisan tettek közzé, számos interaktív és a későbbiekben is bővülő tartalommal.
Színház

„Minden szerettem volna lenni” – Sinkovits Imre élete képekben

A Tizedes, Dobó István és Tót, a tűzoltóparancsnok a tévénézők számára, Mózes, Macbeth és a Tudós a színház szerelmeseinek. Nem volt olyan szerep és karakter, amelyben Sinkovits Imre ne remekelt volna. A húsz éve elhunyt színészlegendára fotókkal emlékezünk.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Fidelio Tours hír

Digitális Élményközpont épül Veszprémben

A tervezett kiállítótér – a nemzetközi sztárkiállítások bemutatása mellett – az ismert hazai vonatkozású festőket népszerűsíti majd, valamint gyermekeknek szóló programokkal is várja a látogatókat. Művészet, oktatás és ismeretterjesztés egyben. Élmények mentén, digitálisan.
Fidelio Tours magazin

Vert arany, ütött réz – avagy a lényeg a kicsiség

Kolodko Mihály szobrai szerves részei Budapestnek, és éppen úgy jók, ahogy vannak.
Fidelio Tours videó

Partitúra a zselici csillagos égbolt alatt

A Partitúra utolsó kulturális kalandtúrájához érkezett a műsor harmadik szériájában. December 19-én, szombaton 14.30-tól a Duna tévén Kaposvár és a Zselic kulturális, illetve természeti értékeit mutatja be a két műsorvezető, Miklósa Erika operaénekes és Batta András zenetudós. Gyűrűfőre is ellátogattak, Magyarország egyik első ökológiai falujába, amely a Dél-Zselic gyönyörű lankái között, természetvédelmi területen fekszik.
Fidelio Tours videó

Partitúra Jókai Mór konyhájában

„Öt házból állott valamikor Balatonfüred. A tihanyi barátok vendéglője, a szentgyörgyi Horváth-ház, a pápai Eszterházyak hajléka, a fürdőház és a kápolna. (…) Ma már Balatonfüred nem öt házból, hanem ötven kastélyból és villából áll, s közeli környezetében másik ötven egyszerűbb nyárilak fehérlik a verőfényben. Gőzösök szeldelik a nagy tó szürke vizét, s vitorlás hajók szárnyai libegnek szanaszét a látóhatár szélein” – ezt a nagy balatoni utazó, Eötvös Károly írta éppen 120 évvel ezelőtt. Balatonfüred akkor is központja volt a balatoni életnek. Pontosan így van most is, és ez ki is derül a Partitúra december 12-i, szombati adásából, amely 14.30-kor kezdődik a Duna tévén, s amelynek műsorvezetői: Miklósa Erika operaénekes és Batta András zenetudós.
Fidelio Tours werk

Partitúra a 70 éves Dunaújvárosban

Hetven éves Dunaújváros. Nem is maradhatott volna ki a Partitúra kalandozásaiból. Többször átnevezték a várost, az eredeti Dunapentele ma a város egyik részének a neve. 1991-ben a település megyei jogú város címet kapott. Intercisa Múzeumának egyik közleményében szerepel: „Dunaújváros a korra jellemző szigorú tervezettsége ellenére egyre inkább természetes, »nőtt« várossá fejlődött, a régió kulturális, kereskedelmi, közigazgatási központjává vált.” Egy művészetileg is izgalmas hely. Ezt járta körbe Miklósa Erika és Batta András, a Partitúra két műsorvezetője. A dunaújvárosi kulturális körkép december 5-én, szombaton 14.30-tól látható a Duna tévén.