Fidelio Tours

„Jelenleg a mesékben vagyok igazán szabad” – Soós Emőke mesés történetei

2020.10.28. 15:10
Ajánlom
A békéscsabai Napsugár Bábszínház bábszínésze, Soós Emőke nemcsak a bábokat kelti életre, hanem mesemondóként a történeteket is. Saját lelke hozzáadásával közvetíti a számára legfontosabb érzéseket, gondolatokat. A Fidelio.hu-nak beszélt a bábszínészet szépségeiről és a mesékhez fűződő kapcsolatáról. Aki pedig a zenei oldalát is szeretné megismerni, az kövesse október 31-én a Duna tévén a Partitúra békéscsabai adását. Soós Emőke is szerepel benne.

Olvastam, érettségit követően felvetődött benned az is, hogy teológia szakra jelentkezel. Hogyan lett ebből bábszínészet?

Vallásos családban nőttem fel, már kislányként természetes volt, hogy gyakorlom és megélem a hitemet, ez volt a minta előttem. Ha felnövök, gondoltam, szívesen lennék unitárius lelkész. Vagy színész. Szerintem mindkettő gazdagítja az ember lelkét. Ugyanazt az érzést éltem át templomban, amikor a tiszteletes prédikált, mint színházban a színészek játéka közben. De egyik elképzelés sem valósult meg – különböző okok miatt. Aztán Kolozsvárra kerültem, ott megismerkedtem a bábszínészet alapjaival, a bábjáték varázslatos világával, amely – ilyen formán – addig ismeretlen volt számomra.

A műfaj képes az irodalmat, a zenét, a képzőművészeti alkotásokat életre kelteni. Ezért is döntöttem úgy, ezt választom mesterségemnek.

Foto_Such_Tamas_1-145801.jpg

Soós Emőke (Fotó/Forrás: Such Tamás)

Mikor jöttél át Székelyföldről Magyarországra?

Szüleim tudatosan erősítették bennem: erdélyi magyarként Magyarországhoz tartozunk. Amikor 1989 után először jöhettem át a határon, és megláttam a nemzetiszínű táblát, rádöbbentem: igen, a valóságban is létezik az általam addig csak elképzelt ország. A kórussal léptünk fel, éppen Békéscsabán, és rögtön felfigyeltem arra, hogy értem a boltok feliratait, bőséges a kínálatuk, tele mindenféle földi jóval. Vásároltam is egy álomszótárt, a sok-sok édesség mellett. Később – mivel Erdélyben akkor még nem volt felsőfokú bábszínész képzés – a Budapest Bábszínház bábszínész-képzőjébe jelentkeztem, és úgy terveztem, tanulmányaim végeztével hazamegyek, hogy Székelyudvarhelyen erősítsem a műfajt. Másképp alakult. Talán nem voltam elég erős és kitartó ahhoz, hogy meggyőzzem az akkori városvezetőket a bábszínház fontosságáról. Békéscsabára is úgy érkeztem, hogy csak egy évet maradok, de végül itt ragadtam.

A bábművészet őshazája a Távol-Kelet, ahol például a nagy hagyománnyal rendelkező wayang vagy a bunraku is felnőtteknek szól, míg Magyarországon inkább gyermekműfajként tekintünk a bábra.

A bábjátékot, ahogyan a mesét is, sokan gondolják kizárólag gyerekműfajnak – tévesen. Felnővén jó páran elveszítik azt a képességüket, hogy hisznek a csodákban, és talán emiatt kötik mindkét műfajt inkább a gyerekekhez. Ugyanakkor a hazai bábszakma ma már egyre inkább törekszik rá, hogy meggyőzze az embereket: a bábjátéknak ugyanolyan létjogosultsága van, mint bármely más művészeti ágnak. Sokféle előadás létezik, rendkívül széles a paletta, de

ha születik egy jó előadás, amely mind szakmailag, mind technikailag magas szintű, az bármely generációnak élményt tud nyújtani.

Foto_Bencsik_Adam-145721.jpg

Soós Emőke a színpadon (Fotó/Forrás: Bencsik Ádám)

Számos bábfajta létezik. Van preferenciád?

A kesztyűsbábot szeretem a legjobban, valószínűleg azért, mert amikor belekerültem a „bábos világba”, akkor ezzel a technikával találkoztam a leggyakrabban. A bábszínészet mellett nagyon érdekel a bábtörténet, leginkább a magyar vonatkozásai. Vannak olyan bábművészek, akikről sajnos igen keveset tudunk, ilyen például Orbók Lóránd, a magyar művészi bábjátszás egyik kezdeményezője. Tisztelettel gondolok az elődök munkásságára, nélkülük ma nem tartana ott a szakma, ahol tart.

A szakmai tudás mellett mely tulajdonságok szükségesek ahhoz, hogy valaki hitelesen tudja megszólaltatni a bábokat?

A játékosság, az igazságosság, a kreativitás és sokszor emlegetett alázat:

a figura az ügy, nem az ego.

Persze elengedhetetlen az is, hogy a színész megőrizze nyitottságát, és mikor azt érzi, bizonyos körülmények miatt veszít a hitéből, kezd megkopni az eszköztára, akkor merjen kérdezni, segítséget kérni, vissza tudjon találni az általa képviselt eszmékhez. Az új előadásunkhoz a Színház- és Filmművészeti Egyetemről érkeztek rendkívül tehetséges fiatalok, akik a dinamikájukkal, lelkesedésükkel, profizmusukkal elfeledtették velem a testi és szellemi nyavalyáimat. Újra erőre kaptam.

Milyen kapcsolat van a báb és az ő szája, a mozgatója között?

A bábosok között is van különbség. Van, aki teljes egészében részt vesz a figurája megteremtésében, ő találja ki, készíti el, majd végül játssza saját előadását. Ez leginkább a vásári és a családi bábszínházakra jellemző. Én őket tekintem a klasszikus értelemben vett bábjátékosnak. Nekünk, akik bábszínészként dolgozunk a bábszínházban, leginkább valaki más ízlésvilágával, elképzelésével kell azonosulnunk. Egy báb esetében nagyon fontos, hogy jól mozgatható legyen, általa közvetíteni tudjam azt az érzést, gondolatot, ami megfogalmazódik bennem a szerep kapcsán. A próbafolyamat alatt kell kikísérletezni, mik a határai a figurának, ilyenkor elengedhetetlen a játékosság és a kreativitás.

Foto_Bercs_Peter-145739.jpg

Soós Emőke színpadon (Fotó/Forrás: Bercs Péter)

Október 17-én tartottátok a Békéscsabai Napsugár Bábszínházban Lázár Helga rendezésében a Pán Péter bemutatóját, melynek színpadterét benépesítette a számtalan plüssfigura, amelyeket a színház felhívására a nézők küldtek. Mitől aktuális ma is Sohaország és a fel nem növő fiú története?

A Pán Péter egy fiatal alkotócsapat különleges és formabontó előadása, melynek nem a Walt Disney-történet az alapja, hanem maga a regény. A színes képi világot a plüssállatok teremtették meg, túl ezen a díszlet fekete-fehér. A darabban a szó klasszikus értelmében nincs báb, mégis bábszerű az egész a színpadi mozgásokkal és jelmezekkel. Számomra Pán Péter a szabadságot, a nyitottságot és a toleranciát képviseli, elfogadását annak, ha valaki más, másképp gondolkodik. A bemutató nagy sikerrel zajlott, de a pandémia miatt sajnos csak jövőre tudjuk újra játszani.

A bábok mellett a mesék is főszereplői az életednek. Hogyan válik valakiből hivatalos mesemondó?

Engem mindig is elvarázsoltak és feltöltöttek a történetek.

Gyerekkoromban rendszeresen falun vakációztunk, ahol számos rendkívüli emberrel találkoztam. Nyolc éve daganatos betegként a gyermekkoromban hallott emlékezetes történetek adtak erőt a mindennapokhoz, azok voltak az egyik legfőbb gyógyszereim. Visszaemlékeztem arra, amikor a helyi férfiak arról beszéltek, hogyan élték túl az orosz fogságot, vagy arra, a nagymamám milyen elfogadással és megnyugvással mesélte az ő tragikus sorsát. Mint a szegény legény, aki megküzd a sárkánnyal, végül elnyeri a királykisasszony kezét, és más minőségben élheti tovább életét. Boldogan, amíg meg nem hal.

Foto_BEncsik_Adam_2-145721.jpg

Soós Emőke színpadon (Fotó/Forrás: Bencsik Ádám)

Mit jelent számodra a mese? Van olyan mesetípus, ami közelebb áll hozzád?

Számos kedvenc mesém van, de leginkább a tündérmeséket és a királykisasszonyosakat szeretem. Azok a mesék állnak hozzám igazán közel, melyek általános emberi igazságot, becsületet és méltóságot tartalmaznak, illetve mivel a humor életem meghatározó része, a tréfás történeteket is rajongásig szeretem.

Jelenleg a mesékben vagyok igazán szabad, a lelkem ott tud leginkább szárnyalni.

Mitől válik egy mese a saját variációddá?

Amikor megismerkedem egy mesével, és úgy érzem, közöm van hozzá, „átszűröm” magamon, átkódolom, de úgy, hogy a mese gerince lehetőleg megmaradjon, hiszen az szent. Szoktam aktualizáló szövegelemet is használni, viszont igyekszem úgy közvetíteni a történetet, ahogyan kaptam, mert én csak egy állomás vagyok a mese életében. A fellépéseim esetén nem tudom előre, hányan lesznek, és milyen korosztály gyűlik össze, így viszek egy „batyut” az éppen friss mesékből, és miután felmértem a terepet, utána döntöm el, mit fogok mondani. Minden fellépés előtt kérem Isten segítségét, hogy hiteles tudjak maradni, ne legyek modoros, erőszakos, megőrizzem a természetességemet, mert csak addig érdemes ezt „űzni”, amíg a szolgálatról szól… Most a Rózsaleány című mesével ismerkedem, nagyon titokzatos, különleges szimbólumokkal teli történet, melynek a békéscsabai Meseházban lesz a bemutatója.

Mi hívta életre a Pupa Trupa együttest? Milyen zenei műfajt képviseltek?

Nagyon szeretek énekelni, mindenről eszembe jut egy dal, ezért megkértem Lovas Gábor kollégámat, aki egy igen tehetséges muzsikus, zeneszerző, hogy zenésítsen meg néhány mókás verset. Mikor elkészült velük, megmutatta és megalakult a Pupa Trupa. Ezt követően csatlakozott a formációnkhoz Schäfer Szilveszter hegedűs és Pataj Péter nagybőgős is. Mind képzett zenészek, és vagyok én, a kakukktojás, a „néni”, aki szeret énekelni. No, de öröm van benne, és igyekszünk értéket képviselni. Veres Krisztina, a Meseház vezetője látott fantáziát az együttesünkben, befogadta, és mi lettünk a Meseház hangja. 

Foto_Such_Tamas_2-145801.jpg

Soós Emőke és a zenészek (Fotó/Forrás: Such Tamás)

Hol képzeled el a jövődet?

Ott, ahol hasznomat veszik. Szeretem Békéscsabát, hasonló város, mint Udvarhely, családbarát és emberi. Mégis kettős érzés van bennem, mert szüleimről, akik idős korukra magukra maradtak, a nagy távolság miatt nem tudok úgy gondoskodni, ahogyan azt szeretném. Már pedig ez is egy népmesei aranyszabály, és a mese kötelez.

Szülőként hagyod, hogy a kislányod nézzen rajzfilmeket is, vagy inkább a könyvek felé tereled? 

Nem tiltom a mai rajzfilmeket, de szülőként komoly felelősségem van abban, hogy jó példát mutassak, és a rengeteg inger közül, ami éri, az igazán fontos és igényes dolgokon legyen a hangsúly. Így talán majd magától is képes lesz különbséget tenni a bóvli és az érték között.

A Partitúra békéscsabai adása október 31-én, szombaton 14.30-kor látható a Duna Televízióban.

Fejléckép: Soós Emese (fotó: Such Tamás)

Partitúra

Partitúra – kulturális felfedezőút Magyarországon, nyitott szívvel, együtt. Ez a mottója a Virtuózok zsűrijéből is jól ismert páros, Miklósa Erika operaénekesnő és Batta András zenetörténész műsorának. A Partitúra alkotói Novák Péter rendezésében olyan országos túrára csábítják a nézőket, ahol a muzsika és más művészeti ágak, a hagyományok és az új teremtések, a mesterek és a fiatal tehetségek turistajelzését követhetik nyomon.

A népszerű tévéműsor legújabb szériája szeptember 12-től várja a nézőket a képernyő elé. Az új részek szombatonként 14.30-kor kezdődnek a Duna Televízióban.

Tartsanak velünk virtuális felfedezőtúránkon, amely során Magyarország meseszép tájain kutatunk közösségi élmények, közös értékek és kiemelkedő emberek után!

A korábbi részek itt érhetők el>>>

A műsorral kapcsolatos kommunikáció az NKA támogatásával valósulhatott meg.

Legnépszerűbb

Színház

Elhunyt Böröndi Tamás, a Vidám Színpad igazgatója

Az ismert és sokak által szeretett színész, színházigazgató 65 éves volt.
Színház

„Csönd, zokogás, fájdalom” – Böröndi Tamásra emlékezik Bodrogi Gyula

Rövid, versnek is beillő nekrológot közölt kollégájáról a Kossuth-díjas, Nemzet Művésze címmel kitüntetett Bodrogi Gyula. Az éjjel elhunyt Böröndi Tamásra emlékezik,
Színház

Koronavírusban halt meg Böröndi Tamás

A Vidám Színpad 65 éves igazgatójának nem volt alapbetegsége - tudta meg a Blikk.
Klasszikus

Karmester negyven év alatt – interjú Rajna Martinnal

Úgy véli, ilyen nincsen: karmester negyven alatt. Ő ennél még fiatalabb, viszont egyre gyakrabban halljuk a nevét. Rajna Martin a legfiatalabb dirigens volt, aki Junior Príma-díjat kapott, számos hazai zenekarral dolgozott már együtt. Azt mondja, ehhez a szakmához nem lehet eleget tudni, és éppen ez benne a jó.
Jazz/World

Debussy a klasszikus címkéje nélkül

Megjelent Harcsa Veronika, Razvaljajeva Anasztázia és Fenyvesi Márton első közös lemeze, amelyen Debussy-dalok hallhatók modern és izgalmas köntösben, úgy, ahogy még biztosan nem találkoztunk velük. Hiányzik az a hang, amit ez a megjelenés képvisel.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Fidelio Tours videó

Partitúra és a Kossuth-kifli - Kulturális kalandtúra Cegléden

Ha Cegléd – elsők között Kossuth Lajos juthat eszünkbe. Az itteni Kossuth Múzeum az ország leggazdagabb Kossuth Lajos-ereklyegyűjteménye. De a város kapcsán már ugyancsak a „nevezetességek” között említhető az evangélikus templom új orgonája, vagy a legendássá vált Békebeli cukrászda, amelynek alapítója, tulajdonosa Lajos Mary mestercukrász – illetve macaron- és csokoládémester – igazán ismeri Kossuth kedvenc süteményeit, köztük a Kossuth-kiflit. A Partitúra november 21-én látható adása Cegléden kalandozik.
Fidelio Tours videó

Székely Mihály és Lehel kürtje – Partitúra a jászok nyomában

Kik azok a jászok? Akik eddig erre nem tudták a választ, biztosan megtudják a Partitúra szombati (Duna tévé, november 14. 14.30) műsorából, amely a Jászságban kalandozik Miklósa Erika operaénekes és Batta András zenetudós vezetésével. Elöljáróban csak annyit: a magyarországi jászoknak 800 éves történetük van.
Fidelio Tours interjú

Sas Dániel: „Szeretek elfeledett zongoraműveket feléleszteni”

Hogyan talál egymásra Claude Debussy Léptek a hóban című prelűdje és József Attila Téli éjszaka című verse? November 14-én a Duna tévén a Partitúra jászsági adásából kiderül. Sas Dániel zongoraművész, zongoratanár a Fidelio.hu-nak mesélt a klasszikus zene időtálló értékeiről, és arról, hogyan lehet felkelteni a gyerekek érdeklődését a több száz éves darabok iránt.
Fidelio Tours hír

Kulturális központ lesz a friss Nobel-díjas Louise Elisabeth Glück családjának erdélyi malmából

Az irodalmi Nobel-díjat elnyerő költő családjának egykori, érmihályfalvi malma a romániai kisváros egyik legjelentősebb ipari épülete.
Fidelio Tours videó

Megy a gőzös… – Partitúra a Matula kunyhóban

Beleshetünk a Tüskevár hangulatát idéző Matula kunyhóba a Diás szigeten a Partitúra november 7-i, szombati adásában, ugyanis a két műsorvezető, Miklósa Erika operaénekes és Batta András zenetudós felfedezi a Kis-Balatont, Fekete István regényhelyszíneit, a „téli berek” tájait.