Már javában zajlanak az előkészületei a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa (EKF) projektnek, amelynek terveit az elmúlt több, mint egy év alatt sokszorosan átírta a pandémia. A megvalósítandó irányok alfája és omegája a kreativitást és a helyi összefogást segítő és ösztönző munka.
Az ember akkor tud hiteles lenni, ha hisz abban, amit képvisel. Mikor érezte először, hogy igazán „behúzta” ez a projekt?
Számomra egyértelmű, hogy Veszprém igazán megérdemli az EKF címet. Kőszegi vagyok, de Veszprémhez, illetve a Balaton régióhoz már gyerekkoromban kialakult a személyes kötődésem. Hozzánk mindenki úgy jelentkezett, hogy ez nem csak munkahely, hanem olyan alkalom, ami ritkán adódik az életben. Azt hiszem, éppen Muraközy Péter kollégám – aki az operatív vezetői feladatokat látja el – mondta nekem, hogy egész életében egy ilyen lehetőségre várt. Akkor azt gondoltam, igen, ez az, amire itt szükség van. Arra az elköteleződésre, amit az itt dolgozó kollégáink egytől-egyig képviselnek.
A helybéliek hogyan viszonyulnak az EKF programhoz?
Nagyon aktívak és kifejezetten nyitottak rá. A cserkészektől a néptáncosokig, a helyi nemzetiségi közösségektől a kékfestőkig mindenféle alkotói csoport létezik a régióban. Nagyon fontosnak tartjuk a közösségek bevonását, külön munkacsoportunk van rá. Minden lehetőséget megragadunk, hogy bevonjuk a helyieket az EKF-be. Pályázatainkkal is az a célunk, hogy megerősítsük és támogassuk a már meglévő és az új kezdeményezéseket.
A közösségi bevonás egyik kiváló eszköze az önkéntesség, amely kiemelt szerepet játszik a programunkban.
Az itt élők jelentős része aktív kultúrafogyasztó. Célunk, hogy felkeltsük azok érdeklődését is, akik eddig még passzívak voltak ezen a területen.
Markovits Alíz, a Veszprém-Balaton 2023 EKF vezérigazgatója (Fotó/Forrás: Kovács Bálint / Veszprém-Balaton 2023)
Mit szeretnének megmutatni – a projekt szellemében – a helybélieknek?
Fontosnak tartjuk a helyi és a regionális identitás erősítését és nagy hangsúlyt fektetünk rá, hogy az EKF program középpontjába állítsuk a helytörténetet, a helyi értékeket. Hiszen az ember ahhoz tud kötődni, azt tudja szeretni, amit ismer. Meggyőződésem, ha az itteniek magukénak érzik a programot, ha ki tudnak teljesedni benne, az fenntarthatóságunk záloga lesz.
Szeretnénk rávilágítani arra, mi az, amire büszkék lehetnek az itt élők.
Ránk, magyarokra, igencsak jellemző a kishitűség. Itt szintén ez a tapasztalat?
Igen, ezért is fogalmaztuk meg a pályázatunkban, hogy küzdjük le a kishitűséget és merjünk nagyot álmodni! Ezért támogatjuk a kezdeményezőkészséget és segítjük valóra váltani a terveket. Bízunk benne, hogy a kultúra, a közösségek ereje és a megerősödött helyi identitás formálja majd az emberek szemléletét.
Milyen változtatásokat hozott a projektbe a pandémia?
Voltak ugyan kisebb rendezvényeink, de sok minden nem tudott megvalósulni abból, amit elterveztünk. A felvezető időszakban olyan rendezvényekre koncentrálunk, amelyek járványügyi szempontból is megvalósíthatók. Reményeink szerint, hamarosan már részletekbe menően is beszámolhatunk az elkövetkező időszak programjairól.
Van-e köztük olyan, amiről már most is ejthetünk pár szót?
Tavaly nagy sikerrel rendeztük meg a Veszprém-Balaton Filmpikniket és nagy öröm számunkra, hogy idén, június végén a régióban tarthatjuk meg – a Nemzeti Filmintézettel közösen – a Magyar Mozgókép Fesztivált. Szabadtéri filmvetítésekkel, új környezetben megvalósuló programsorozatokkal. Az EKF rendezvények jellemzői, hogy újszerűek. Igyekszünk változatos helyszíneken megvalósítani őket. Tervezzük például, hogy a komolyzenét kivisszük a megszokott keretekből. Reményeink szerint, így a fiatalok is kapcsolódni tudnak majd olyan kulturális programokhoz, amelyekhez – koruknál fogva – nincs kötődésük. De a Pannon Egyetemmel, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel, a Metropolitan Egyetemmel és a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetével is együttműködünk, hogy a fiatalokat ugyancsak be tudjuk vonni a programok alakításába.
A régi gyermekkórház műemlék-jellegű épülete már jó ideje hasznosítatlanul áll a város közepén. Az EKF program keretén belül megújul az épület és új funkciót is kap: tánc- és mozgásközpont lesz belőle. Így azok a már sikeres veszprémi társulatok, akik eddig nem tudtak méltó körülmények között dolgozni, ott hosszú távon találhatnak helyet maguknak.
A programunknak lesz egy népegészségügyi vonulata is, ahol az egészség és a kultúra összefüggéseire szeretnénk felhívni a figyelmet.
Veszprémi látkép (Fotó/Forrás: Baumann Béla / Veszprém-Balaton 2023)
A programok nem titkolt célja, hogy hosszú távon is beépüljenek a helyi értékek közé. Hogyan lehet megalapozni az ilyen terveket?
A lehető legtöbb rendezvényt igyekszünk helyi partnerekkel együttműködve megvalósítani, úgy, hogy vagy a már meglévő értékeket fejlesztjük tovább, vagy új nézőpontokkal gazdagítjuk a projekteket. Már elindultak a pályázati kiírásaink, örömmel várjuk a veszprémi és régiós terveket.
Az együttműködésekhez mennyire volt nehéz elnyerni a helybeliek bizalmát?
A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy mindig ez a legnagyobb kihívás. Azért is fektetünk rá kiemelt hangsúlyt, mert a program csak akkor lesz működőképes, ha szeretik az itt élők, ha sajátjuknak érzik és működtetik. A felkészülési évek a 2023-as esztendő programjainak főpróbájára adnak lehetőséget, hogy azok 2024-től már zökkenőmentesen, a maguk lábán is megálljanak.
Célunk, hogy hosszú távú hatásokat érjünk el Veszprémben és a régióban, új fejlődési pályára állítva azokat.
Sok nyugat-európai példa mutatja, hogy nincsenek ehhez hasonló léptékű, hosszú távú célkitűzéseik, hanem csupán az adott programév sikeres megvalósítására összpontosítanak.
Miért?
Azért, mert ők sokkal jobban tudják, miként lehet a nemzetközi figyelmet egyébként is magukra irányítani. Amit a kelet-európai, kis-és középméretű városok amúgy sokkal nehezebben érnek el, jelentősen segítheti az Európa Kulturális Fővárosa cím viselése. Veszprémre, mint nemzetközi úti célra is ritkábban esik a választás egy hasonló kaliberű nyugat-európai városhoz képest. Reméljük, ez hamarosan megváltozik majd.
Koncert Veszprém szívében (Fotó/Forrás: Baumann Béla / Veszprém-Balaton 2023)
Mi mindennel próbálják még érdekesebbé tenni, tovább gazdagítani a régiót?
A programok még alakulnak, de a Digitális Élményközpont létrehozása jó példa arra, hogyan szeretnénk új formában megmutatni regionális és nemzeti értékeinket. Híres magyar festők műveiből, immerzív módon (egyes szám első személyű virtuális valóság, például egy fejre erősíthető sisak segítségével - a szerk.), audiovizuális élményt adni például André Kertész fotói, vagy Rippl-Rónai alkotásai segítségével.
Kapcsolódó
Digitális Élményközpont épül Veszprémben
A tervezett kiállítótér – a nemzetközi sztárkiállítások bemutatása mellett – az ismert hazai vonatkozású festőket népszerűsíti majd, valamint gyermekeknek szóló programokkal is várja a látogatókat. Művészet, oktatás és ismeretterjesztés egyben. Élmények mentén, digitálisan.
Az élményközpont nemcsak képző- és fotóművészeket, hanem történelmi eseményeket, tudományos vagy természeti jelenségeket is meg tud majd mutatni. Az ilyen élmények a gyerekekben is mélyebb nyomot hagynak, ezért a központ oktatási céllal is működhet.
Tervezünk egy úgynevezett Kultúrtáj programcsomagot is a régióban, lesznek színház- és táncművészeti, zenei események, filmek, képzőművészeti és vizuális művészeti produkciók, urbanisztika és dizájn, illetve gasztronómiai és borászati rendezvények is. A Pajta- és a Kultúrpont hálózat régiós kialakításával és megerősítésével a helyi alkotó közösségekre szeretnénk felhívni a figyelmet. Látogató- és gyerekbarát, akadálymentes rendezvényeket kívánunk kialakítani – a környezeti fenntarthatóságot is szem előtt tartva.
Miként érhető el, hogy bármit, amit itt, az EKF program keretében létrehoznak, magukénak érezzék a helybéliek?
Úgy, hogy nemcsak nézőközönségként tudnak bekapcsolódni a programokba, hanem a lehető legváltozatosabb módokon. Például bevonjuk őket a közterek takarításába és tisztán tartásába. Így nem csak a művészeti csoportokat tudjuk bekapcsolni, hiszen mindenki tehet a lakókörnyezete megszépítéséért, mert minden ember tevékenysége számít. Idén van az Önkéntesség Magyarországi Éve, az ehhez kapcsolódó programjainkhoz is bárki csatlakozhat.
Balatoni táj (Fotó/Forrás: Baumann Béla / Veszprém-Balaton 2023)
Minél mélyebben merülünk el egy számunkra fontos ügyben, annál inkább a magunkénak érezzük. Önök is ezt tapasztalják munka közben?
Mindenki hihetetlen nagy motivációval csatlakozott a projekthez. Ugyanakkor a program egyszerre a miénk – és mégsem kizárólag az. Ugyanúgy a városé, a régióé, az egész közösségé és együtt formáljuk. Szeretnénk a helyiekkel együtt dolgozni azért, hogy mindenből a lehető legjobbat hozzuk ki.
A terveikből eddig mi minden valósulhatott meg?
Tavaly sokkal több felvezető rendezvényt szerettünk volna megvalósítani, de a pandémia miatt csak néhány programot tudunk megszervezni; mint például a korábban említett, Nemzeti Filmintézettel közös Veszprém-Balaton Filmpikniket, a Veszprémi Utcazene Fesztivált, a Kőfesztet, a Rozé, Rizling és Jazz Napokat, illetve közreműködtünk a Music Hungary Konferencia megrendezésében is.
Szerencsére az infrastrukturális beruházások a járványtól függetlenül is megfelelő ütemben tudtak haladni.
Kiemelt szerepet szánnak a kreatív iparnak. Miért?
Az EKF egyik kiemelt célja, hogy a Veszprém-Balaton-Bakony térséget kulturális-kreatív régióként pozicionálja újjá. Az EKF itt egyfajta gyorsító és minőségfejlesztő szerepet vállal. Veszprém és a Balaton környéke nagyon gazdag kreatív ipari szereplőkben. Ez jó alap, amelyet továbbfejlesztve, a régió nemzetközi színtéren is meghatározó szereplővé válhat. Több kezdeményezésünk van, ami a helyi kreatív-ipari régió kialakítását célozza. Ide tartozik többek között a Digitális Élményközponthoz kapcsolódó tartalomfejlesztő műhely létrehozása. A helyi termelőknek, a kézműves résztvevőknek is szeretnénk alkalmat adni arra, hogy termékeiket, alkotásaikat programunk keretei között is bemutathassák.
Koncert a vízen (Fotó/Forrás: Kálló Péter / Veszprém-Balaton 2023)
Mi érdekli a legtöbb embert?
Szeretnénk elérni, hogy Veszprémről az ide látogatóknak, a Balatonon nyaralóknak ne csak az állatkertjéről nevezetes, egynapos város jusson eszébe, hanem a turisták bejöjjenek a belvárosba, megtekintsék múzeumainkat, galériáinkat, koncerteket, színházi előadásokat látogassanak, helyben vacsorázzanak és töltsenek el itt aktívan több napot is. A régióban számos sikeres gasztro- és borászati rendezvény van, amelyekkel szeretnénk együttműködni, illetve tervezünk újakat is létrehozni. Emellett Veszprém az UNESCO Zene városa cím birtokosa, itt a muzsika a mindennapokban is kiemelt szerepet kap.
Ezt szeretnénk tovább erősíteni, hogy a lehető legtöbb veszprémi lakos zenéljen, énekeljen, hangszeren tanuljon.
Egyfelől a helyiekkel kívánnak együttműködni és az identitásukat erősíteni, másfelől egy izgalmas régióval megismertetni az idelátogatókat. Milyen átfedések vannak a két irány közt?
AZ EKF program remek lehetőség arra, hogy nemzetközi figyelmet érdemeljenek ki a régió értékei, hagyományai. A helyi identitás erősítése, a közösségek fejlesztése azért is kap kiemelt figyelmet az előkészítési fázisban, mert az itt élők velünk együtt fogják közvetíteni ezen értékeket az idelátogatóknak. Tehát a helybeliek egyfelől célközönség, másfelől a programok szereplői és mozgatórugói lesznek. Ha ismerik saját értékeiket és büszkék rájuk, az egy olyan kisugárzást ad Veszprémnek és a régiónak, ami átragyog mindenen.
A pandémia előtti világ a digitális élmények felé billent. Most viszont újra felértékelődtek a valós élmények.
Nagyon fontos a közösséghez tartozás és a találkozások igénye. Ez lendületet adhat, hogy még sikeresebbek legyünk a közösségi tervezésben, közösségépítésben.
Veszprémi látkép (Fotó/Forrás: Kovács Bálint / Veszprém-Balaton 2023)
Mondhatjuk, hogy akkor lesz igazán eredményes az EKF, ha a fejlesztések beépülnek és szerves részeivé válnak a régió életének?
Igen, kifejezetten, mivel az a célunk, hogy hosszú távon új fejlődési pályára állítsuk Veszprémet és a régiót! Többször kapok olyan kérdést, hogy 2023 végén mivel leszek elégedett. Biztos vagyok benne, hogy sikeres évet fogunk zárni, de munkánkat akkor tekinthetjük valóban eredményesnek, ha látjuk, hogy a projekt segítségével elindított folyamatok 2023 után is folytatódnak.
Nagy eredménynek tekinthető, ha sikerül olyan összefogást generálni a város, a régió és a régiós települések között, amely a „győztes-győztes” elvén alapul.
Egy esztendeje dolgozik az EKF vezérigazgatójaként. Mi a legfontosabb, amit tanult ez alatt az év alatt?
Nehéz egyet kiemelni, de talán azt mondanám, hogy mindig nyitottnak kell lenni az új impulzusokra, a körülöttünk lévő világra. Rugalmasnak kell maradni, egészen a program végéig. Mert folyamatosan tudunk javítani és bármikor jöhet egy nem várt esemény, egy újabb nézőpont, ami tovább árnyalhatja az addig elkészült terveket.
hírlevél
