Csak néhány riportot ajánlunk figyelmükbe a műsorból. Tudják, mit csinál egy filigranológus? Kiderül a dunaújvárosi Partitúrából. Ugyanis interjú készült Pelbárt Jenővel, a Papírmúzeum vezetőjével, aki egyben filigranológus is, azaz: vízjelkutató. Tőle tudjuk, hogy az első vízjelnyomókat sodrott, vékony drótból készítették, innen az elnevezés: „filigranológia”, amely 500 éves múltra tekint vissza. Nyugat-Európában reneszánsza van a vízjeles papír használatának, a vízjel pedig iparművészeti munka. Hazánkban egykor 190 papírmalom működött, s ez 150-200 ezer vízjel – amely magát papírt „személyesíti meg” – használatát jelentette. Magyarországon eddig 12 ezer vízjelet gyűjtöttek össze katalógussá. A 19. században kezdődött a vízjelkutatás, amelyben a magyarok voltak az elsők.
A képre kattintva galéria nyílik
A dunaújvárosi Partitúrában Rohonczi István ’ROHO’ a város képzőművészeti életéről beszél, Őze Áron színművész-rendező pedig a Bartók Kamaraszínházat mutatja be, amelynek ő az igazgatója. Tőle azt is megtudjuk: a színház idei szezonja a „Város Évada” elnevezést kapta Dunaújváros 70. jubileuma kapcsán, és minden, 70 év feletti dunaújvárosi néző, valamint a város egészségügyi dolgozói ingyenesen látogathatják a színház előadásait ebben a rendkívüli évadban. Pontosabban jelenleg a Bartók Kamaraszínház is zárva, de élő, online közvetítéseik nagyon sikeresek.
Egyetlen Partitúrából sem maradhat ki a zene, így például megismerhetjük Dunaújváros egyik kedvenc együttesét, a Quintia zenekart is: öt nő, öt anyuka, öt pedagógus – ők alapították az együttest.
Hutanu Emil kisfilmje most a dunaújvárosi Partitúra megtekintéséhez hozza meg a kedvünket.
hírlevél
