Fidelio Tours

Szarvas József: Én házigazda vagyok Viszákon

Partitúra – Összhangzat van
2020.09.23. 11:05
Ajánlom
Szarvas József egy nyaraláson szeretett bele az Őrség lankás, dimbes-dombos tájába, és megfogadta: amint lehetősége nyílik rá, házat vesz a környéken. Így is tett, a parasztház pedig azóta otthont ad egy különleges pajtaszínházi programsorozatnak is. A Fidelio ennek kapcsán is kérdezte Szarvas Józsefet.

A Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, a Nemzeti Színház tagja, egyben a Kaszás Attila Pajtaszínház és Galéria alapítója 2000-ben megvásárolta Viszákon egy 1600 négyzetméteres parasztudvart a hozzátartozó házzal, amely 2007 óta minden nyáron otthona a színész és családja, illetve a falu közössége által életre hívott, pajtaszínházi kulturális és értékteremtő programsorozatnak. A Partitúra szeptember 26-án, szombaton 14.30-kor kezdődő adásában bemutatja ezt a különleges kezdeményezést a Duna tévén.

A színházi szakmában híres volt a barátságuk Kaszás Attilával, Stohl Andrással. Mi kötötte össze a triójukat?

Stohl András egyszer azt mondta, ő csak belecsöppent. Belecsöppentünk egymás életébe. Először minden véletlenül alakul, majd egy belső gondolat és közös értékrend mentén válik érvényessé három férfi barátsága. Attila mutatta meg számomra azt, hogy igenis van szellemi örökségünk, vannak hagyományaink, amelyekhez minden korban hozzá kell tenni, különben elveszítjük azokat. Az érdekel, hogyan tudok úgy részt venni a kultúránk „visszatanításában”, hogy az újabb generációk számára is érvényes legyen. Mit tudok én átadni a fiamnak, a lányomnak, az unokámnak. Attila szellemi örököseként gondolok magamra.

IMG_2341-110556.jpg

Szarvas József (Fotó/Forrás: Hutanu Emil / Fidelio)

Erre a tudatosságra – a kultúra „visszatanítására” – Kaszás Attila gondolkodása ösztönözte?

Én egy olyan korban születtem, amely azt énekelte: „A múltat végképp eltörölni…” Az eltörlésbe születtem bele. Körülöttem nem volt ereje a hitnek, a kötődésnek, a múltnak, a hagyománynak, ezek nem létező fogalmak voltak. Ateista családban nőttem fel, majd jött a rendszerváltás, és hirtelen lehetőségem lett kérdezni. Amikor találkoztam Kaszás Attilával, és a Felvidékről mesélt, meglepve hallgattam, mert csak Csehszlovákiáról tudtam, Felvidékről nem, és arról sem, hogy ott magyarul beszélnek. Semmit nem tudtam, de tele voltam kérdéssel és kétellyel. Máig folyamatosan kérdezek és átadok. A szakmámban is az kavar fel, az inspirál, ami kultúrahordozó, kultúraközvetítő. Ami önmagáért való művészet, az nem. Emellett Viszák lett fontos számomra. Teszem a dolgom: kötelességem közösséget találni, építeni, az összetartozás nálam nem egy kibontott világérzelem, hanem egy lokális érzelem. Ez Viszák: a család, a feleségem, a gyermekeim.

Én ebben találok otthonosságot és feltétlen, odaadó bizalmat.

Minek a hatására válik egy ateista családból származó gyermek mélyen hívő felnőtté?

Ebben a kérdésben máig komoly elvégzendő munkám van: először is meg kéne keresztelkednem. Ami foglalkoztat, az gondviselés, hit, jövőkép és remény nélkül nem létezik. Ez az én hitem, ez ad erőt minden nap, és e nélkül ezt a munkát nem tudnám végezni, hiszen nem találnék benne semmi örömöt. Engem a haszonelvű gondolatok nem működtetnek, nem érdekel a pénz, nincs több célom, mint egy jegenyefának, „aki” megszületett, gyökeret eresztett, növekszik. Nekem nincs gyökerem Hajdú-Bihar megyében; Hortobágyon, Ebesen, Debrecenben, ahol rokonaim, testvérein élnek. Én a Gondviselőtől Viszákon kaptam meg a valahová tartozás semmihez sem társítható létélményét.

IMG_2346-110555.jpg

Szarvas József (Fotó/Forrás: Hutanu Emil / Fidelio)

Kaszás Attilával közösen – hiszen ő 2004-ben szülőfalujának, a felvidéki Zsigárdnak ajándékozta a családi házát, hogy abból közösségi házat hozzanak létre – szerettek volna létrehozni határokon átívelő színházat. Az ő halálát követően nem gondolkozott el azon, hogy feladja ezt az álmot?

Nehéz azt leírni, amit Attila halála okozott bennem. Nem értettem, hogyan érte el azt, hogy körülötte mindenkinek fáj az elvesztése. Habár eljött Felvidékről és Budapestre költözött, mindent vissza akart adni a szülőföldjének, öntözni a gyökereit. Én meg ott álltam gyökér nélkül, és igazán a halála után jöttem rá arra, miről is beszéltünk. Elengedhettem volna a tervünket, mondhattam volna, hogy egyedül nem csinálom, de a gondolat erősebb volt, és egyszer csak a családom egész éves költségvetését erre áldoztam. Saját pénzből építettem egy bukolikus teret, és elkezdtük működni úgy, hogy

öt évig semmilyen állami támogatást nem kaptunk, csak jószándékból eljöttek fellépni művészek, barátok.

A nézők adtak némi pénzt, amiből tudtam fedezni a fellépők útiköltségét. Később megtanultam pályázni, és elindult egy folyamat, amit hagyok működni.

A Kaszás Attila Pajta Színház és Galéria építése, fenntartása is közösségi összefogás révén valósul meg.

Mikor 2007-ben megnyílt a Pajta Színház mint közösségi tér, megkértem Kovács László fazekasmester barátomat, állítsa ki a munkáit. Ő el is jött Kalocsáról, megtörtént a kiállítás, de senki nem látta, így kértem, hogy a következő évben jöjjön vissza. Akkor tavasszal azzal hívott fel, sajnos nincs ideje új anyagot készíteni, a tavalyit meg nem mutathatja be újra, így arra gondolt, a rendezvény előtt két héttel eljönne Viszákra, és építene egy kemencét. Így épült meg a ma is üzemelő kemence. A Pajta Színház egyik kis terének tetejét is barátok készítették, a füvet a szomszédom nyírja, a kertben lévő tó kialakítása is hozzá fűződik. Emellett Kovács Gyula küldi, telepíti a gondolatait a gyümölcsfákon keresztül.

Minden jószándékkal és jóakarat mentén valósult meg. Bárki jöhet hozzám, aki ezeket a tulajdonságokat birtokolja, és biztos lehet benne, hogy meg fogom érteni, hallani őt.

IMG_2296-110555.jpg

Szarvas József (Fotó/Forrás: Hutanu Emil / Fidelio)

A Pajta Színház a művészeti programok, a közösségépítés mellett otthona az első Tündérkertnek is.

2002 nyarán Rátóti Zoltán barátom felkért, hogy mondjak verset Pórszombaton egy kereszt felszentelésén. Ekkor ismerkedtem meg Kovács Gyula erdésszel, és hallottam először, hogy mentsük meg a Kárpát-medence pusztuló őshonos gyümölcshagyatékát. Később ezt úgy fogalmaztam meg, hogy elmentem a keresztszentelésre, és ott maradtam a kereszt alatt. Attól kezdve minden, Gyula által életre hívott rendezvényen részt vettem, melyek mindig valami értékmegőrzés és közösségerősítő szándékból szerveződtek. Kovács Gyula Pórszombaton több mint 3500 gyümölcsfát oltott be, mintegy 300 Tündérkertet hívott életre, és mára a mi kertünkben is legalább 100 gyümölcsfa áll. Amit ő tesz az őshonos gyümölcsfák megőrzéséért, az olyan, mint amit Bartók Béla és Kodály Zoltán tett a zenéért.

Hatással van a Pajta Színház Viszák és környéke fejlődésére is?

Azt remélem, hogy sikerül olyan kérdéseket feltennem a faluban, amelyekhez lehet kapcsolódni, lehet az egészet szeretni, segíteni. A vágyam, hogy az a munka, amit én végzek, ne csak a szlogen, hanem valóban közösségépítő legyen. Ne csak beszéljünk róla, hanem történjen is meg, de ezt én nem tudom befolyásolni, csak remélhetem, hogy lesz eredménye. Nem fesztivált szervezek, mert nem fesztiváligazgató vagyok, én házigazda vagyok. Minden évben vannak gyermekeknek szóló, családi és képzőművészeti programok, közös főzés, koncertek, melyeknek a harmonikus egyvelegét kell megtalálnom, és jó házigazdaként megérezni azt, hogy kiket kell meghívnom vendégségbe.

A Partitúra őrségi adása ide kattintva nézhető vissza.

Partitúra

Partitúra – kulturális felfedezőút Magyarországon, nyitott szívvel, együtt. Ez a mottója a Virtuózok zsűrijéből is jól ismert páros, Miklósa Erika operaénekesnő és Batta András zenetörténész műsorának. A Partitúra alkotói Novák Péter rendezésében olyan országos túrára csábítják a nézőket, ahol a muzsika és más művészeti ágak, a hagyományok és az új teremtések, a mesterek és a fiatal tehetségek turistajelzését követhetik nyomon.

A népszerű tévéműsor legújabb szériája szeptember 12-től várja a nézőket a képernyő elé. Az új részek szombatonként 14.30-kor kezdődnek a Duna Televízióban.

Tartsanak velünk virtuális felfedezőtúránkon, amely során Magyarország meseszép tájain kutatunk közösségi élmények, közös értékek és kiemelkedő emberek után!

A korábbi részek itt érhetők el>>>

A műsorral kapcsolatos kommunikáció az NKA támogatásával valósulhatott meg.

Legnépszerűbb

Könyv

Több ezer aláíró követeli Demeter Szilárd lemondását

Miután holokausztrelativizáló publicisztikát közölt Soros György nevének tízszeri említésével az Origón, számos szervezet és ismert értelmiségi lemondásra szólítja fel a PIM főigazgatóját
Klasszikus

Online koncertek a Filharmónia Magyarországtól

A 17 éves zongorista Bach, Beethoven és Schumann műveit adja elő a pécsi Kodály Központban. A Filharmónia Magyarország közvetítéseit ajánljuk.
Könyv

„Szégyen és gyalázat” – Írók reagáltak Demeter Szilárd publicisztikájára

Kepes András lemondta a PIM-ben megrendezendő könyvbemutatóját, Vámos Miklós melegebb éghajlatra küldte Demeter Szilárdot, Dragomán szégyennek és gyalázatnak nevezte az esetet. Felbolygatta a szakmát a PIM főigazgatójának írása.
Könyv

Nem meneszti a kormány Demeter Szilárdot az origós írás miatt

Arról kérdeztek az ellenzéki képviselők, hogy menesztik-e a Demeter Szilárdot a holokausztrelativizáló publicisztika miatt.
Színház

Vecsei H. Miklós arról beszélt, miért búcsúzott el a Vígszínháztól

„Leszek én még vígszínházi tag” – mondta a Rózsavölgyi Szalon Mi jár a fejedben című műsorában Vecsei H. Miklós, akinek a neve hosszú évekre egybeforrt Nemecsekével. Most ír, rendez, zenél és újratervez.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Fidelio Tours videó

Kocson kocsizik a Partitúra

Tudták, hogy Mátyás király idején a kocsi bognárok milyen híresek voltak? 1518-ban Sigmund von Herberstein diplomata, követ részletesen leírta a kocsiszekeret, és megemlítette: Mátyás király is szívesen utazott ezen a gyorsnak és kényelmesnek mondható kocsin. A kocsi magyar találmány és Kocs községből ered. Miklósa Erika és Batta András is felültek egy régi kocsira a kocsi Kocsi Múzeumban. Minderről ugyancsak szó lesz a Partitúra zenés kalandtúra november 28-i, szombati adásában a Duna tévén 14.30-től. A műsor a Vértesben, Tatabányán és környékén kalandozik.
Fidelio Tours videó

Partitúra és a Kossuth-kifli - Kulturális kalandtúra Cegléden

Ha Cegléd – elsők között Kossuth Lajos juthat eszünkbe. Az itteni Kossuth Múzeum az ország leggazdagabb Kossuth Lajos-ereklyegyűjteménye. De a város kapcsán már ugyancsak a „nevezetességek” között említhető az evangélikus templom új orgonája, vagy a legendássá vált Békebeli cukrászda, amelynek alapítója, tulajdonosa Lajos Mary mestercukrász – illetve macaron- és csokoládémester – igazán ismeri Kossuth kedvenc süteményeit, köztük a Kossuth-kiflit. A Partitúra november 21-én látható adása Cegléden kalandozik.
Fidelio Tours videó

Székely Mihály és Lehel kürtje – Partitúra a jászok nyomában

Kik azok a jászok? Akik eddig erre nem tudták a választ, biztosan megtudják a Partitúra szombati (Duna tévé, november 14. 14.30) műsorából, amely a Jászságban kalandozik Miklósa Erika operaénekes és Batta András zenetudós vezetésével. Elöljáróban csak annyit: a magyarországi jászoknak 800 éves történetük van.
Fidelio Tours hír

Kulturális központ lesz a friss Nobel-díjas Louise Elisabeth Glück családjának erdélyi malmából

Az irodalmi Nobel-díjat elnyerő költő családjának egykori, érmihályfalvi malma a romániai kisváros egyik legjelentősebb ipari épülete.
Fidelio Tours videó

Megy a gőzös… – Partitúra a Matula kunyhóban

Beleshetünk a Tüskevár hangulatát idéző Matula kunyhóba a Diás szigeten a Partitúra november 7-i, szombati adásában, ugyanis a két műsorvezető, Miklósa Erika operaénekes és Batta András zenetudós felfedezi a Kis-Balatont, Fekete István regényhelyszíneit, a „téli berek” tájait.