Fidelio Tours

Székely Mihály és Lehel kürtje – Partitúra a jászok nyomában

2020.11.13. 16:35
Ajánlom
Kik azok a jászok? Akik eddig erre nem tudták a választ, biztosan megtudják a Partitúra szombati (Duna tévé, november 14. 14.30) műsorából, amely a Jászságban kalandozik Miklósa Erika operaénekes és Batta András zenetudós vezetésével. Elöljáróban csak annyit: a magyarországi jászoknak 800 éves történetük van.

A jászberényi Jász Múzeum helytörténeti gyűjteményéből is megtudható: a jászok ősei a 13. században a kunokkal együtt érkeztek ide, és IV. Béla király a vármegyéktől független koronabirtokokra telepítette őket. A két nép autonómiája a 14. századtól azonosan fejlődött, az új hazához fűződő jogi és erkölcsi kötelékeik megszilárdultak, a 17. századra integrálódtak a magyarságba. A jász nyelv a 16. században kihalt. A törökök kiűzése után, 1702-ben I. Lipót császár azonban eladta a jászok és kunok területeit a Német Lovagrendnek. Ám az ott élők 1745-ben saját pénzükön visszavásárolták szabadságukat és régi kiváltságaikat. Ezzel az önmegváltással megkezdődött a jászok gazdagparaszti társadalomfejlődése az Alföld mezővárosaiban.

Jelenleg tizennyolc település tartozik a Jászsághoz.

A Jász Múzeumban Székely Mihálynak is állandó emlékszobája van, a kétszeres Kossuth-díjas „legnagyobb magyar basszusnak”, aki Jászberényben született 1901. május 8-án. Első mestere a híres cimbalomművész Rácz Aladár (róla is lesz szó a Partitúrában) édesapja, aki hegedülni tanította. Budapesten magánúton tanult László Géza énektanárnál, aki a kor sok énekesét oktatta. Az ő javaslatára változtatta meg a nevét Spagatnerről Székelyre. 1923-tól haláláig, 1963-ig volt tagja az Operaháznak. Több mint 1300-szor lépett színpadra. 1946 és 1950 között minden évadban énekelt a New York-i Metropolitanben, ahol negyvenhétszer lépett színpadra. Egyik legjelentősebb alakítása a Kékszakállú volt, Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című műben. Állítólag Bartók Székely hangjához igazította operájának főszerepét.

A képre kattintva további képeket nézegethet a forgatásról:

Szó lesz a műsorban Déryné Széppataki Rózáról is, aki szintén Jászberényben született, és Hamza D. Ákos képzőművészről, filmrendezőről is sok mindent megtudhatunk, aki feleségével, Hamza Lehel Mária divattervező-iparművésszel Jászberényben telepedett le, miután 1989-ben hazaköltöztek Brazíliából. Egykori házukban működik ma a Hamza Múzeum.

Ha Partitúra, akkor persze nem maradhat ki a néptánc, sem a zene.

Fellépnek a műsorban a Jászság Nép Együttes, illetve a Sas-testvérek: Dániel Debussy Léptek a hóban zeneművét játssza zongorán, testvére, Zoltán pedig József Attila Téli éjszaka című versét adja elő.

Kérdezhetik: de hol marad Lehel kürtje? Feltűnik az adásban, nézzék meg!

A Partitúra szombati műsorához kedvet csinál Hutanu Emil kisfilmje. A Fidelio munkatársait már meggyőzték a képkockák.

A Partitúra jászsági adása november 14-én, szombaton 14.30-kor látható a Duna Televízióban.

Sas Dániel: „Szeretek elfeledett zongoraműveket feléleszteni”

Kapcsolódó

Sas Dániel: „Szeretek elfeledett zongoraműveket feléleszteni”

Hogyan talál egymásra Claude Debussy Léptek a hóban című prelűdje és József Attila Téli éjszaka című verse? November 14-én a Duna tévén a Partitúra jászsági adásából kiderül. Sas Dániel zongoraművész, zongoratanár a Fidelio.hu-nak mesélt a klasszikus zene időtálló értékeiről, és arról, hogyan lehet felkelteni a gyerekek érdeklődését a több száz éves darabok iránt.

Partitúra

Partitúra – kulturális felfedezőút Magyarországon, nyitott szívvel, együtt. Ez a mottója a Virtuózok zsűrijéből is jól ismert páros, Miklósa Erika operaénekesnő és Batta András zenetörténész műsorának. A Partitúra alkotói Novák Péter rendezésében olyan országos túrára csábítják a nézőket, ahol a muzsika és más művészeti ágak, a hagyományok és az új teremtések, a mesterek és a fiatal tehetségek turistajelzését követhetik nyomon.

A népszerű tévéműsor legújabb szériája szeptember 12-től várja a nézőket a képernyő elé. Az új részek szombatonként 14.30-kor kezdődnek a Duna Televízióban.

Tartsanak velünk virtuális felfedezőtúránkon, amely során Magyarország meseszép tájain kutatunk közösségi élmények, közös értékek és kiemelkedő emberek után!

A korábbi részek itt érhetők el>>>

A műsorral kapcsolatos kommunikáció az NKA támogatásával valósulhatott meg.

Legnépszerűbb

Könyv

Több ezer aláíró követeli Demeter Szilárd lemondását

Miután holokausztrelativizáló publicisztikát közölt Soros György nevének tízszeri említésével az Origón, számos szervezet és ismert értelmiségi lemondásra szólítja fel a PIM főigazgatóját
Színház

Jogsértő lett volna a félév semmissé tétele, de segít Vidnyánszkynak az éj leple alatt kiadott kormányrendelet

Hiába állítják az SZFE hallgatói, hogy az egyeztetés nélkül kinevezett kuratóriumnak nem áll jogában felfüggeszteni az oktatást, Vidnyánszkyék könnyedén megtehetik ezt a kormány friss rendeletének segítségével.
Jazz/World

Az LGT legjobb számai „csíkosítva” – Itt a Csík Zenekar új lemeze

A Locomotiv GT előtt tiszteleg A dal a miénk című új lemezével a Csík Zenekar. A rockszámok népzenei ihletésű átdolgozásairól is ismert együttes friss albumán közreműködött Presser Gábor, Karácsony János és Kovács Kati.
Színház

Csak akkor tanítanak, ha orvoslatot kap az egyetem autonómiája

Nem az egyetem hivatalos honlapján, hanem a Független Szabad Egyetem közösségi oldalon tették közzé az SZFE tanárai, kik indítanának osztályt a következő tanévben.
Jazz/World

Azt követik, amit Debussy követett – Páros interjú Harcsa Veronikával és Razvaljajeva Anasztáziával

Egy hárfaművész, egy jazzénekes és elektronikus művész – nem szokványos felállás Debussy zenéjéhez. Új lemezük apropóján Harcsa Veronikával és Razvaljajeva Anasztáziával beszélgettünk. Mit tanultak egymástól, mennyiben járnak különböző és párhuzamos ösvényeken?

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Fidelio Tours videó

Kocson kocsizik a Partitúra

Tudták, hogy Mátyás király idején a kocsi bognárok milyen híresek voltak? 1518-ban Sigmund von Herberstein diplomata, követ részletesen leírta a kocsiszekeret, és megemlítette: Mátyás király is szívesen utazott ezen a gyorsnak és kényelmesnek mondható kocsin. A kocsi magyar találmány és Kocs községből ered. Miklósa Erika és Batta András is felültek egy régi kocsira a kocsi Kocsi Múzeumban. Minderről ugyancsak szó lesz a Partitúra zenés kalandtúra november 28-i, szombati adásában a Duna tévén 14.30-től. A műsor a Vértesben, Tatabányán és környékén kalandozik.
Fidelio Tours videó

Partitúra és a Kossuth-kifli - Kulturális kalandtúra Cegléden

Ha Cegléd – elsők között Kossuth Lajos juthat eszünkbe. Az itteni Kossuth Múzeum az ország leggazdagabb Kossuth Lajos-ereklyegyűjteménye. De a város kapcsán már ugyancsak a „nevezetességek” között említhető az evangélikus templom új orgonája, vagy a legendássá vált Békebeli cukrászda, amelynek alapítója, tulajdonosa Lajos Mary mestercukrász – illetve macaron- és csokoládémester – igazán ismeri Kossuth kedvenc süteményeit, köztük a Kossuth-kiflit. A Partitúra november 21-én látható adása Cegléden kalandozik.
Fidelio Tours videó

Székely Mihály és Lehel kürtje – Partitúra a jászok nyomában

Kik azok a jászok? Akik eddig erre nem tudták a választ, biztosan megtudják a Partitúra szombati (Duna tévé, november 14. 14.30) műsorából, amely a Jászságban kalandozik Miklósa Erika operaénekes és Batta András zenetudós vezetésével. Elöljáróban csak annyit: a magyarországi jászoknak 800 éves történetük van.
Fidelio Tours interjú

Sas Dániel: „Szeretek elfeledett zongoraműveket feléleszteni”

Hogyan talál egymásra Claude Debussy Léptek a hóban című prelűdje és József Attila Téli éjszaka című verse? November 14-én a Duna tévén a Partitúra jászsági adásából kiderül. Sas Dániel zongoraművész, zongoratanár a Fidelio.hu-nak mesélt a klasszikus zene időtálló értékeiről, és arról, hogyan lehet felkelteni a gyerekek érdeklődését a több száz éves darabok iránt.
Fidelio Tours hír

Kulturális központ lesz a friss Nobel-díjas Louise Elisabeth Glück családjának erdélyi malmából

Az irodalmi Nobel-díjat elnyerő költő családjának egykori, érmihályfalvi malma a romániai kisváros egyik legjelentősebb ipari épülete.