Emlékszel arra a pillanatra, amikor megszületett benned a matyodesign ötlete?
A matyodesign háttértörténete a nyolcvanas évekre datálódik, a szüleim akkor döntöttek úgy, Budapestről vidékre költöznek, és Tardra esett a választásuk. Itt éltünk mindaddig, amíg a legnagyobb bátyám iskolás nem lett. A házunk később is megmaradt: amikor mások a Balatonra vagy a tengerre mentek nyaralni, mi Tardra utaztunk. A matyóhímzés ezért mindig is a szemem előtt volt, de soha nem tűnt fel igazán, mert abban a formában, ahogy én gyerekként láttam – párnákon, poliészter asztalterítőkön –, egyáltalán nem keltette fel az érdeklődésemet. Aztán harminc évesen megszültem a nagyobbik lányomat, és a szívem visszahúzott Tardra. Az itt élő emberek és értékek nagyon kedvesek számomra. Akkoriban még Ervinnel éltem (Nagy Ervin színművész - a szerk.), és amikor közeledett a születésnapja, szerettem volna egyedi ajándékkal meglepni. Megkértem a korábbi dadusomat, hímezzen rá valamit Ervin pólójára. Tulajdonképpen az ő szülinapi ajándéka volt az a kiindulópont.
Megláttam a fantáziát abban, hogy a matyó mintát másként is fel lehet használni.
Nagy odafigyeléssel készül a hímzés (Fotó/Forrás: Hutanu Emil / Fidelio)
Vállalkozásod alapításakor az elsődleges motivációd az értékmegőrzés volt, vagy az, hogy munkahelyet teremtsél másoknak?
Egyértelműen az, hogy az általam nagyra tartott és imádott volt dadusaimnak munkát adjak. Kezdetben nem láttam annak a lehetőségét, hogy ebből majd meg lehet élni, pusztán azt gondoltam: ezzel pár embernek tudok munkát adni, és majd Budapesten a szűk baráti körömben értékesítem a hímzett dolgokat. Az első négy évben családi vállalkozásként üzemeltünk, 2014-ben céget alapítottunk. Ma már 35 viszonteladó értékesíti a termékeinket különböző, a turizmus által kedvelt helyeken, például a Szentendrei Skanzenben, a reptéren, a Parlamenti Látogatóközpontban.
A matyodesign egy kihalóban lévő kultúra fenntartásához járul hozzá, melynek elengedhetetlen eleme a tudás átadása, átörökítése. Ez milyen formában valósul meg?
Ez tőlem függetlenül is megtörténik, hiszen a helyi asszonyokban megvan az igény arra, hogy a családon belül – lányaiknak, unokáiknak – átadják a tudásukat. Másrészt hamarosan elkészül a saját varrodánk, amelyet pályázati pénzből tudtunk megvalósítani.
Szeretnénk ott hímzőtanfolyamokat is szervezni bevonva a fiatalokat, és bízom benne, hogy tudom majd őket motiválni.
Váczi Rozi és Miklósa Erika a Partitúra bükki adásának forgatásán (Fotó/Forrás: Hutanu Emil / Fidelio)
Te tudsz hímezni?
Én alapvetően pörgős ember vagyok, aki azt szereti, ha egyszerre több feladatot párhuzamosan végez, úgyhogy nem vagyok egy kifejezett „hímző típus”. Viszont úgy éreztem, nem tehetem meg, hogy nem tanulok meg hímezni, így elméletben tudok, de nem gyakorlom.
A webshop-rendelések alapján mi a tapasztalod, kik adják a vásárlókörötök alapját?
Főképp 30-55 éves értelmiségi nők, vagy az ő férjeik, akik őket akarják megajándékozni. Ezen kívül sok külföldön (főképp Amerikában) élő magyar vásárol tőlünk, akiknek fontosak a gyökereik, ők rajonganak a termékeinkért. Szerencsére egyre több külföldi is ránk talál. Nekik nem az az érték, hogy magyar a termék, hogy matyóhímzéses, hanem hogy kézzel készült és esztétikus. Újabban azt is tapasztalom:
egyre nagyobb számban vannak azok, akikben erős a vágy arra, hogy értéket teremtsenek és értéket hordozzanak saját magukon is,
egyedi és jó minőségű legyen a ruhájuk. Vevőink kifejezetten szeretik azt is, hogy a fenntarthatóság jegyében törekszünk rá, hogy az alapanyagokat Magyarországról szerezzük be, ők pedig a vásárlásukkal is segítenek.
Pillanatkép a Partitúra bükki adásának forgatásából (Fotó/Forrás: Hutanu Emil / Fidelio)
2019-ben elindítottátok a Matyodesign Tourst. Mesélj róla!
Korábban, amikor a barátaim meglátogattak Tardon, mindegyiküktől azt a visszajelzést kaptam, hogy nagyon szeretnének tovább maradni, illetve adjak egy nénit „ajándékba”, akit hazavihetnek, hiszen a nálam dolgozó hímzőnénik a jóságukkal és tisztaságukkal mindenkibe visszahozzák a „gondoskodó nagymama” érzését. Ezért kitaláltunk egy olyan egynapos programot, amelyben megmutatjuk a résztvevőknek a tardi mindennapokat:
hímezni tanítjuk őket, csigatésztát gyúrni, és közben beöltözhetnek eredeti matyó népviseletbe is.
Mik a jövőbeli terveid? Bővül majd a termékkínálatotok?
Eddig főképp a külföldi turistákra építettünk, ezért nem kellett a termékpalettát sűrűn megújítani, hiszen a vásárlók mindig újak voltak. Most viszont egyre több a visszatérő vevőnk, így elkezdtünk szorosan együttműködni divattervezőkkel, és velük együtt kitalálni új termékeket. A varrodánkban már nemcsak hímezzük a termékeinket, de majd mi magunk is varrjuk azokat. Két-három év múlva szeretnénk felépíteni egy színvonalas vendégházat, ahol a Matyodesign Tours vendégeit el is tudjuk szállásolni.
A Partitúra bükki adása ide kattintva nézhető vissza.
hírlevél
