Fidelio Tours

Vert arany, ütött réz – avagy a lényeg a kicsiség

2020.12.26. 13:05
Ajánlom
Kolodko Mihály szobrai szerves részei Budapestnek, és éppen úgy jók, ahogy vannak.

Azt mondja Kolodko Mihály, hogy azért helyez el icinyke-picinyke szobrokat a városban (nemcsak a mi városunkban, de Ungváron is), mert ez a szobrász élete. Elkészít valamit kicsiben, és ha szerencséje van, akkor elkészítheti nagyban is. Leonardo (mondjuk, hogy ő) elkészítette a Szépművészetiben látható, kétaraszos lovas szobrot, aztán remélte, hogy mindezt kiöntheti nagyban is. Mint tudjuk, nem önthette ki, csak agyagból formázhatta meg, aztán jöttek a francia katonák, elfoglalták Milánót és számszeríjakkal célba lőttek a nagy lóra. De a kicsinyke lovas megmaradt.

A Kolodko-elmélet, ha hihetjük, épp erről szólna. A kicsike lovasokról, amelyek megmaradnak.

A nagyok meg el sem készülnek, egy szoborhoz sok fém, sok pénz, sok szerencse, sok összeköttetés kell. De a szobrász agya attól még dolgozik, mindenféle formák jelennek meg előtte, és ha nincs megrendelés, ezek a formák szépen el is múlnak, elfelejtődnek, és végül a világ lesz szegényebb. Ha hihetünk Kolodko Mihálynak.

106911615_1981090375357700_5746491196178463985_o-094628.jpg

Söröskocsi a Dréher Gyár udvarán (Fotó/Forrás: Kolodko Art)

De hihetünk? Mégiscsak ő a művész, neki kellene a legjobban tudnia, hogy mik is a szándékai. Jó, akkor játsszuk le. Kövessük a gondolatmeneteket. A kis szobrok tehát voltaképpen nagy szobrok házilagos változatai. Valóban? És akkor, ha minden jól megy, lett volna egy óriási kukac valahol a Hősök terén? Mr. Bean mackója meg a volt Brit Nagykövetség helyett a Gellérthegy ormáról nézne le a lakosokra? Ugye, hogy nem. Átver minket Kolodko Mihály. Nem baj, nem esik rosszul, csak szólok, hogy a szitán átlátunk.

Mr. Bean macija került a brit nagykövetség egykori épületére

Kapcsolódó

Mr. Bean macija került a brit nagykövetség egykori épületére

Újabb gerillaszobor jelent meg Budapesten. Mr. Bean mackója a legnevesebb gerillaszobrász, Kolodko Mihály alkotása.

kolodko_mekk_mester_foto_fidelio-125036.jpg

Kolodko Mihály: Mekk mester (Fotó/Forrás: Fidelio)

A szitán át pedig épp azt látjuk, hogy ezek a szobrok így jók, ahogy vannak. Ha megnőnének, olyasmi lenne belőlük, amiből van éppen elég: budapesti zsánerszobrok a rossz ízlés korából. Labdázó kislány, ágáló politikus, focizó turul, test nélküli karmester. Hogy ne álljak ellen az ócska poénnak: a méret a lényeg. A minél kisebb méret. És ami ebből fakad. A megszokhatóság. A megszokhatatlanság. Az izgalom. A kereshetőség és megtalálhatóság. Az ellophatóság. Hogy az ember nem tudja, kik lopják Kolodko szobrait, fém- vagy műgyűjtők? Van valaki, akinek egészen szép gyűjteménye van a vitrinjében köztéri szobrokból? Vagy a lopott holmit beolvasztották, és gyertyatartók készültek belőlük?

A lényeg a kicsiség.

A kicsiség az, ami úgy fölhergelte az ostoba politikust, hogy baltával esett neki Kolodko usankás szobrának. Lett volna nagy az a szőrmesapka, mindenki csak kezébe temette volna az arcát, hogy jaj, de ronda. Vagy nem is ronda, de mit jelent, mit keres itt? Meddig marad? De egy kéttenyérnyi szoborral elbánnak ezek a nagyszerű emberek, kihívják a kamerás embereket, és büszkén legyőzik a nemtelen fémet. Azzal is a békét véded.

Mi a titka a Kolodko-szobrok sikerének? Az egyik az ajándék jellegük. Emlékszem, amikor megláttam az elsőt. Kocogtam a budai rakparton, és ott volt a kukac a Nagy ho-ho-horgászból. Muszáj volt megállni, bár az igazsághoz tartozik, hogy bármikor szívesen megállok kocogás közben, ha a legkisebb lehetőség kínálkozik rá. És ez lehetőség is és kicsi is. Mondjuk, nem tudtam mire vélni. Valaki kiönti bronzból a rajzfilmfigurát? Minek? És vajon kért rá engedélyt? Többféle engedély is szóba jöhet. Egyrészt Sajdik Ferenc rajzolta, másrészt mégis köztérre lett kihelyezve. De éppen ebben rejlik a kicsiség nagyvonalúsága. Sajdik rajza közkinccsé vált az idők során, birtokba vettük, és ugyan, kit zavar az a kis bronzkukac a kő mellvéden? Át lehet lépni mindenféle megfontolásokat és jogi szabályokat a közjó érdekében.

Voltak persze kételyeim, hogy a közjó meddig maradhat valóban a közé, mikor jön valaki, aki úgy érzi, ez csakis az övé, neki jár, és megfelelő szerszámokkal lefeszegeti a kukacot az éj leple alatt. Elvégre a közterületre elhelyezett palántákat is meg szokták ritkítani, jól mutat az a virág a saját erkélyen is. Ehhez képest a kukac boldogan nézte a folyót a rakodópart felső kövén. Télre kapott valakitől sálat is a nyakába. Ez is egy kialakuló hagyomány, a Kolodko-szobrok öltöztetése, látom, hogy a követségi mackónak is van sálja mostanában. Ha egymást nem is szeretjük, a szobrokkal igyekszünk kedvesek lenni.

kolodko_fokukac_foto_kolodko_art-125719.jpg

Főkukac a rakparton (Fotó/Forrás: Kolodko Art)

Ajándékszobrok, és akkor a legjobb, ha ez az ajándék jelleg erős. Ha valami közösre utal, akár a ho-ho-horgászra, akár Mr. Beanre, a közös élményre, amely összetartja a városlakókat. Amint egy kicsit tovább nyújtózna a szobor, már zavarba hozna, mint a Kieselbach Galéria előtti öngyilkos (vagy csak tűzharcban elesett?) mókus, kezében a stukkerral.

Hát ez meg mit akar jelenteni?

kolodko_mokus_foto_vass_antonia-125009.jpg

Kolodko Mihály mókus-szobra Columbo mellett (Fotó/Forrás: Vass Antónia)

Főleg úgy, hogy mellette van Columbo hadnagy. Nincs köztük óriási különbség. Vagyis van. Columbo óriási (nem igazán óriás, csak életnagyságú, de az is sok) és eléggé elveszett a Falk Miksa utcában. A mókusnak bizonyíthatóan nincs semmi köze Peter Falk Miksához, mégsem olyan egyszerű, mint a Kolodko-szobrok többsége. Valamit jelent, valamit mondani akar, nem csak úgy ott van. Pedig ez a „csak úgy ott van” volna a lényeg. Ez figyelmeztet mindannyiunkat, hogy csak úgy itt vagyunk. Együtt, egy időben, és ez a tény önmagában is közösséget formál belőlünk. Együtt vagyunk itt, együtt a húsokból és a bronzból vagy rézből öntött társakkal. Akinek nem tetszik, jöhet a baltájával, és szépen leverheti a fejünket.

Az írás eredetileg az Enbudapestem.hu oldalon jelent meg.

Egy miniatűr usánkába belefér a szabadság?

Kapcsolódó

Egy miniatűr usánkába belefér a szabadság?

Kolodko Mihály skatulyányi alkotása húzta ki a gyufát a Mi Hazánk mozgalom képviselőjénél, aki úgy érezte, az önkényuralmi jelképként azonosított szobrot a köz érdekében a Dunába kell dobnia. A szobrász nem vette magára a dolgot, és ezzel megmutatta, mit is jelent valójában a szabadság - a téren vagy azon kívül.

A gerillaszobrász és szomjas trollok költője a Kult50-ben

A gerillaszobrász és szomjas trollok költője a Kult50-ben

Kolodko Mihály a gerillaszobrairól ismert, Varró Dániel pedig A szomjas troll című kötetéért került be a Kult50-be. A két alkotó videónkban a játékról és a meséről beszélgetett, és sok közöset találtak egymásban.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

KVÍZ: Felismered a musicaleket az első mondatuk alapján?

Talán nem is gondolnánk, hogy az első jelenet mennyire meghatározhatja egy darab egészét: megadja a hangulatát, előrevetíti a cselekményt, még talán a végkifejletre is utal.
Zenés színház

Új Örökös Tagokat avattak a Budapesti Operettszínházban

Négy új tagot választott Örökös Tagjai közé a Budapesti Operettszínház január 22-én, a Magyar Kultúra Napján. Az ünnepségen, amely ezúttal a járványügyi szabályok betartásával, szűk körben zajlott, Kiss-B. Atilla, a színház főigazgatója méltatta a kitüntetetteket.
Színház

Balázs Péter 14 év után távozik a Szolnoki Szigligeti Színház éléről

Nem pályázott újra Balázs Péter, a Szolnoki Szigligeti Színház jelenlegi igazgatója, így 14 év után új vezetője lesz az intézménynek. A Kossuth-díjas színész-rendező 2019-ben egyedüli indulóként kapott bizalmat a közgyűléstől, megbízatása 2021 júniusáig szól.
Klasszikus

Sosem hallott Mozart-mű csendül fel a zeneszerző születésének évfordulóján

A salzburgi mester születése után 265 évvel nem mindennapi alkalom egy ősbemutató. Egy újonnan előkerült zenemű csendül fel Mozart születésnapján.
Vizuál

Politikailag független társaságot alapított 42 magyar operatőr

Megalakult a Magyar Filmoperatőrök Egyesülete, amely a a magyar filmművészet legkiemelkedőbb operatőreit hivatott magába tömöríteni. Tiszteletbeli elnöke Ragályi Elemér, elnöke Szabó Gábor lett.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Fidelio Tours hír

Digitális Élményközpont épül Veszprémben

A tervezett kiállítótér – a nemzetközi sztárkiállítások bemutatása mellett – az ismert hazai vonatkozású festőket népszerűsíti majd, valamint gyermekeknek szóló programokkal is várja a látogatókat. Művészet, oktatás és ismeretterjesztés egyben. Élmények mentén, digitálisan.
Fidelio Tours magazin

Vert arany, ütött réz – avagy a lényeg a kicsiség

Kolodko Mihály szobrai szerves részei Budapestnek, és éppen úgy jók, ahogy vannak.
Fidelio Tours videó

Partitúra a zselici csillagos égbolt alatt

A Partitúra utolsó kulturális kalandtúrájához érkezett a műsor harmadik szériájában. December 19-én, szombaton 14.30-tól a Duna tévén Kaposvár és a Zselic kulturális, illetve természeti értékeit mutatja be a két műsorvezető, Miklósa Erika operaénekes és Batta András zenetudós. Gyűrűfőre is ellátogattak, Magyarország egyik első ökológiai falujába, amely a Dél-Zselic gyönyörű lankái között, természetvédelmi területen fekszik.
Fidelio Tours videó

Partitúra Jókai Mór konyhájában

„Öt házból állott valamikor Balatonfüred. A tihanyi barátok vendéglője, a szentgyörgyi Horváth-ház, a pápai Eszterházyak hajléka, a fürdőház és a kápolna. (…) Ma már Balatonfüred nem öt házból, hanem ötven kastélyból és villából áll, s közeli környezetében másik ötven egyszerűbb nyárilak fehérlik a verőfényben. Gőzösök szeldelik a nagy tó szürke vizét, s vitorlás hajók szárnyai libegnek szanaszét a látóhatár szélein” – ezt a nagy balatoni utazó, Eötvös Károly írta éppen 120 évvel ezelőtt. Balatonfüred akkor is központja volt a balatoni életnek. Pontosan így van most is, és ez ki is derül a Partitúra december 12-i, szombati adásából, amely 14.30-kor kezdődik a Duna tévén, s amelynek műsorvezetői: Miklósa Erika operaénekes és Batta András zenetudós.
Fidelio Tours werk

Partitúra a 70 éves Dunaújvárosban

Hetven éves Dunaújváros. Nem is maradhatott volna ki a Partitúra kalandozásaiból. Többször átnevezték a várost, az eredeti Dunapentele ma a város egyik részének a neve. 1991-ben a település megyei jogú város címet kapott. Intercisa Múzeumának egyik közleményében szerepel: „Dunaújváros a korra jellemző szigorú tervezettsége ellenére egyre inkább természetes, »nőtt« várossá fejlődött, a régió kulturális, kereskedelmi, közigazgatási központjává vált.” Egy művészetileg is izgalmas hely. Ezt járta körbe Miklósa Erika és Batta András, a Partitúra két műsorvezetője. A dunaújvárosi kulturális körkép december 5-én, szombaton 14.30-tól látható a Duna tévén.