Etelka, Aletta

Hollywoodi színésznőnek köszönhetjük a wifit

2017.11.21. 10:15

Programkereső

Hedy Lamarrt mindenki csak gyönyörű hollywoodi dívaként ismerte, aki már első filmszerepével botrányhősnővé vált. Pedig később feltalálóként is jelentős eredményeket ért el, szabadalmát a mai napig emberek milliói használják.
Hedy Lamarr
Hedy Lamarr
Fotó: Apic / Getty Images Hungary

Hedy Lamarr a 40-es 50-es évek egyik legnagyobb hollywoodi sztárja volt. Olyan Oscar-jelölt filmekben szerepelt, mint a Pokoli kísérlet, a Kedves csirkefogók vagy az Algír. Kora leggyönyörűbb színésznőjének tartották, nevét pedig csillag viseli a Hírességek Sétányán, mégsem elsősorban szerepei miatt emlékszünk rá a mai napig, hanem azért, mert olyan technológiai vívmányok születéséhez járult hozzá, mint a wifi vagy a Bluetooth. Életéről nemrég dokumentumfilm született, ennek kapcsán pedig a Guardian közölt cikket róla.

A színésznő Hedwig Eva Maria Kiesler néven született a háború előtti Bécsben, 1914-ben. Édesanyja budapesti zongorista volt, aki zsidóként tért át a katolikus hitre, és lányát is így nevelte. Később Lamarr szöktette anyját az Egyesült Államokba, ahol meg is kapta az állampolgárságot.

Lamarrt a 20-as évek végén fedezte fel Max Reinhardt Berlinben- néhány év színház tapasztalatszerzés után a színésznő visszatért Bécsbe, hogy belevágjon a filmezésbe. Kezdetben rendezőasszisztensként dolgozott, majd megkapta az esélyt, hogy játékával is bizonyítson: 1933-ban, mindössze 18 évesen főszerepet kapott az Extáziscímű filmben - egy elhanyagol fiatal feleséget alakított, aki sehogy sem illik össze idősebb férjével. 

A film nagyon sikeres, és egyben botrányos lett. A korban elképesztőnek számító meztelen jeleneteket és extrém közeli képeket is tartalmazott.

Ráadásul egy szexjelenetben ahelyett, hogy a kamera az akkori szokásoknak megfelelően szégyenlősen elfordult volna, orgazmus közben mutatta meg Lamarr arcát.

A filmet emiatt még a pápa is elítélte.

Mindez nemcsak a szemérmes nézőknek, de Lamarr férjének is sok volt - frissen házasodott össze a tőle 15 évvel idősebb Friedrich Mandl-lel, akivel nagyjából olyan házasságban éltek, amilyenben filmbeli karaktere. Mandl le akarta tiltatni az orgazmus-jelenetet, sőt, megtiltotta feleségének hogy tovább színészkedjen, és rabként tartotta fogva otthonukban - ő maga fegyverkereskedőként és lőszergyártóként a harmadik leggazdagabb ember volt Ausztriában, aki Mussolinival és Hitlerrel is jó kapcsolatot ápolt. Mikor a házasság már elviselhetetlen volt Lamarr számára, egyszerűen megszökött: szobalánynak öltözve Párizsba repült. Egy másik anekdota szerint férje egyik előkelő partijára annyi ékszert aggatott magára, amennyit csak elbírt, majd azokkal együtt egyszerűen köddé vált.

Happy Birthday, Hedy Lamarr! #happybirthday #hedylamarr #felizaniversario #atriz #actress

Marco Cruz [G@Y] (@skywalker_sc) által megosztott bejegyzés,

Lamarr útja Londonon keresztül Los Angelesbe vezetett, ahol a kultikus Jean Gabin-film, Az alvilág királyahollywoodi remake-jében, az Algír-ban kapott főszerepet - a filmet 4 Oscarra jelölték, neki pedig beindult a karrierje. A dokumentumfilm mégsem Lamarr színészi, hanem inkább a feltalálói pályájára koncentrál.

A feltalálás könnyű számomra - azt hiszem, egyszerűen egy másik bolygóról származom

- nyilatkozta a színésznő 1990-ben, 10 évvel halála előtt a Forbes-nak.

Az már afféle hollywoodi érdekességként eddig is köztudott volt, hogy Lamarr jelentős szerepet vállalt az úgynevezett frekvencia ugrás technikájának kifejlesztésében - ennek segítségével akadályozták meg, hogy a németek zavarni tudják a rádiójeleiket. A Susan Sarandon produceri felügyelete alatt készült dokumentumfilm azonban most bemutatta, hogy a színésznőnek annál is nagyobb szerepe volt az újításban, ahogy azt eddig hitték.

Az emberek agya sokkal érdekesebb, mint a küllemük

- vallotta Lamarr is, több helyen amiatt panaszkodva, hogy külseje miatt nem veszik komolyan a tudományos világban. Színésztársa, George Sanders nyilatkozta róla azt, hogy olyan gyönyörű volt, hogy amikor belépett egy szobába, mindenkinek elállt a szava - ez a vásznon nyilván óriási előnnyel járt, ez viszont egyedül Lamarr színésznői pályáját segítette.

Technikai érdeklődését a zenelejátszó távvezérlő rendszerek és az a félelme lobbantotta lángra, ahogy a németek a rádiójeleket machinálva igyekeztek a háborúban előnyre szert tenni.

Először a szórt spektrumú telekommunikáció egy korai formáján dolgozott - ennek lényege, hogy a jeleket az eredetinél jóval nagyobb sávszélessége sugározzák. Hollywoodi szomszédjával, az avantgárd zeneszerző George Antheil-lel 1940 nyarán dolgoztak ezen. Közös vívmányuk hasonlóan működött, ahogy a tekercsek egy villanyzongorában, amikor a különböző hangokat a zongorabillentyűnek megfelelően átalakítja. Szabadalmukat 1941 júliusában terjesztették be.

Bár az ötletük nem volt teljesen új, hiszen hasonlóval a német mérnökök is előálltak 1939 és 1940 között, az amerikai hadsereg a szabadalmat top secret-nek, azaz szigorúan titkosnak minősítette.

Mégis időbe telt, amíg a hadsereg rájött, miként használhatná ki Lamarrék felfedezését. A háború után 1957-ben a Sylvania Electronic System Division mérnökei kezdték felhasználni a rendszert, majd nemsokára már a haditengerészetet segítette a találmány: ennek segítségével továbbították az ellenséges tengeralattjárók pozícióját, amelyet hanglokátorokkal ismertek fel.

3270804527 fabc2c58f7 o
Fotó: Ubé / flickr

Lamarr egyéb találmányokat is szabadalmaztatott: például egy húsleveskockához hasonló instant kockát, amely a vízből kólát varázsol, vagy egy bőrfeszesítő technikát, amely a harmonika működési elvén alapszik. Mégis egész életében azért küzdött, hogy tudományos érdemeiért is komolyan vegyék, és ne csak egy szép színésznőként nézzenek rá.

Az arcom egy olyan maszk, amit nem tudok levenni

- nyilatkozta egyszer keserűen. Filmjeit talán már elfeledtük, de az arcával biztosan mindenki találkozott már: róla mintázták a Hófehérkét az ismert Disney-mesében. De életünket ennél is jobban befolyásolja szabadalmának további sorsa: a George Antheil-lel kifejlesztett titkos kommunikációs rendszere képezi az alapját a GPS-nek, a wifi-nek és a Bluetooth-technológiának is. Születésnapját ma az Európai Feltalálók Napjaként ünnepeljük.