Alfréd

Szavakkal játszó kisgyerek

2009.12.07. 02:25

Programkereső

Amikor fölhívom Szalóki Ágit, hogy szeretnék vele beszélgetni a decemberben megjelenő Gingalló című lemezéről, kéri, hogy még aznap találkozzunk, adna egy példányt meghallgatni. Aztán este ő hív, szabadkozva, hogy elfelejtette mondani, ez még nem a végleges változat, technikailag még nincs minden rendben. De persze nekem nem ez a lényeg. Őt egy karcos bakeliten is szívesen hallgatnám.

Szalóki Ági
Szalóki Ági

- Nekem úgy tűnik, ez nem egy klasszikus értelemben vett gyereklemez.

- Minden lemezemnél az fogalmazódik meg bennem, hogy szeretném valahogy előcsalni a felnőttekből a "gyerekrészt". És az lebeg a szemem előtt, hogy én gyerekként mit hallgatnék szívesen. Nagy elődeim vannak, akiknek a zenéjén nevelkedtem, és akik a mai napig csinálják: Halász Judit, Gryllus Vilmos, a Kolompos Együttes, a Kaláka, a Makám... Jó tudnom, hogy most már én is egy szín vagyok ezen a palettán. Nálam alapvetően az számít, hogy hallgassuk és élvezzük a zenét, a szöveget, a dallamot, a ritmust, ismerjük meg más népek zenéjét, vagy legalábbis nyíljon ki a világ. Szerintem sokkal többre képesek a gyerekek, mint hinnénk, mindig vannak, akik fogékonyabbak, érzékenyebbek, nyitottabbak, kíváncsibbak.

- Érdekes, ahogy hallgattam a lemezt, teljesen magától értetődőnek tűnt, hogy ezekhez a versekhez ez a dallam tartozik.

- Ez jó, mert azt jelenti, hogy sikerült olyanná formálni őket, mintha mindig ilyenek lettek volna. Amikor a gyerekek játszanak, gyakran versikéket, halandzsa szövegeket énekelgetnek magukban. Egy picit ilyen állapotban születnek az én dalaim is. Ilyenkor kizárom a külvilágot, szinte mantrázok egy szöveget, vagy megpróbálok játszani a szavakkal. A Cipity Lőrinc borítójára írtam egy kis versikét: "Utamon csillagport verek, szabad vagyok, mint kisgyerek, ha magában énekel. Megyek erőre, csak megyek, dúdol bennem a kisgyerek, énekelve játszik." Ez a kép mindig bennem van. Amikor születik valami, az ember átfordul teremtővé, és egészen különös dolgok kezdik motiválni. Ilyesféle útkeresés ez a lemez is, mindamellett, hogy nem csupa olyan dal van rajta, amitől az embernek fülig ér a szája. De azt hiszem, egészében véve boldog, szelíd, békés hangulata van. A dalok nagy része nyáron született, igazi családias környezetben, gyerekzsivajjal, balatoni fürdőzésekkel. Ennek köszönhetően én is sokat kaptam a daloktól, és magától az alkotási folyamattól is. Nagyszerű zenészekkel készült az anyag, Lamm Dávid, Kovács Zoltán, Dés András, Juhász Gábor, Fekete Kovács Kornél, Szalai Péter és Szokolai Dongó Balázs nélkül nem lett volna olyan, mint amilyennek megálmodtam.

- Mondhatjuk, hogy "hangulatfestő" dalok kerültek a lemezre?

- Igen, ezt jól érzed. Akár vidámabb, akár melankolikusabb, nagyon fontos volt, hogy köthetők legyenek valamilyen élményhez, érzéshez. A mai napig emlékszem az óvodai, iskolai játékok, a családi kirándulások hangulatára, amikor végigénekeltük az összes akkori gyereklemezt. Jó lenne, ha az én lemezeimre is ugyanígy gondolnának a mostani gyerekek.

- Hogyan találod meg éppen ezeket a verseket - mert nem a legismertebb gyerekversekről van szó - és hozzájuk éppen ezeket a dallamokat?

- Folyamatosan verseket olvasok. Néha úgy veszek meg egy kötetet, hogy előtte az egészet elolvasom a könyvesboltban. Van, hogy aztán valamit leteszek, de egy pár hónap múlva újra előkerül, és akkor beugrik valami. Persze vannak szerencsés találkozások: Bari Károly gyűjtését tizenhat éve hallgatom és tanulom, van egy pergető, amit mindenképp rá akartam tenni erre a lemezre. És rájöttem, hogy pont passzol rá Tamkó Sirató Károlytól a Pista bácsi.

- Van a lemezen egy húszperces mese, a Fehérlófiát mondja el Cserhalmi György. Miért épp őt kérted meg, hogy olvassa föl?

- A Fehérlófia talán a legfontosabb mese volt számomra, apukám sokszor mesélte. Sosem akarta hamar "lezavarni" az esti mesét, inkább a mesélés misztériumát, varázsát élte meg és éltette meg velünk is. Cserhalmi György pedig valamiért nagyon evidens volt. Tudat alatt valószínűleg az is munkált bennem, hogy nagyon szeretem Jankovics Marcell Fehérlófia című rajzfilmjét, amiben Cserhalmi több szerephez is adta a hangját. Az előző lemezen is volt mese, Lázár Ervintől a Hétfejű tündér. Volt, aki azt mondta, a gyerekek nem bírják végighallgatni, mert megijednek tőle. Szerintem a mesék többek között azt a célt szolgálják, hogy feloldják a félelmet, a feszültséget, a szorongást, hiszen egy gyerek tudja, hogy bármi is történik, a vége biztosan jó lesz. Persze úgyis majd élesben derül ki, hogy valóban olyan lett-e a lemez, amilyennek szerettem volna. Én már eleget hallgattam, most már hallgassa más!