Aladár, Álmos

Szevasz, kisbolygó!

2009.12.21. 16:01

Programkereső

A Budapest Bábszínház következő bemutatója Tasnádi István és Jeli Viktória Rozi az égen című darabja. Ezúttal a zenés-bábos űrséta előkészületeibe pillantottunk be.

Ritka - vagy tán lehet, hogy történelmi pillanat? -, hogy egy bábelőadás nyílt próbájára invitáljanak. A „rendes", azaz élőszínházi próbák nem ismeretlenek az újságírónak - lásd sorozatunkat a Maladype Übü királyának próbáiról -, de bábszínházban ilyen alkalommal, feltételezem, sokan nem jártunk még.

"Ebben az előadásban minden látható lesz - mondja a rendező, Tengely Gábor, miközben a színészek meglepő módon bemelegítő tornagyakorlatokat végeznek -, a cél az, hogy az animáció csodájának korában másféle csodákat mutassunk meg, azt, hogy ami látszik, azt a gyerekek színezzék ki a képzeletükkel." A Rozi az égen komoly feladatot jelent a rendezőnek és a színészeknek, hiszen az előadás kísérletinek is tekinthető: az élő-, a báb- és a mozgásszínházat ötvözi. (Ezért kellett hát a bemelegítés!)

A keretjáték valóságában még nem bábozik Karádi Borbála (az egyik Rozi), aki a próbált jelenetben épp azt játssza, hogy elalszik. "Indulhatnak a falak, mehet szét a felező, le a süllyedő!" - hangzik az utasítás, és Bori eltűnik az ággyal együtt. Majd hirtelen váltással máris az égben vagyunk, és egy kislány méretű kislánybáb (egyébként nagyon cuki) repül be Ács Norbert és Kovács Judit, azaz Apa és Anya) segítségével a színpadra, azaz az égbe a Kentaurlánnyal való találkozáshoz. A copfos kis vöröst, ezt a nem klasszikus bunrakubábot azután ketten, Karádi Borbála és egy segítő színész mozgatják: röptetik, lebegtetik vagy épp az ide-oda gördülő holdköveken sétáltatják.

A holdkövek pedig nem nyugszanak, újabb és újabb pózokat vesznek fel, még libikókává is képesek átalakulni egy pillanatra, hogy Rozi (a báb formájú) hintázzon rajtuk. Ez pedig csakis egyetlen módon jöhet létre: úgy, hogy a köveket is színészek alakítják. Közben Kovács Judit átalakul a Nyilas csillagjeggyé. (Magára veszi jelmezét. Nem. Magára veszi a bábját. Nem, így sem jó. A bábot ráerősítik a játszóra, aki ezáltal - is - belebújik a cserfes Kentaurlány figurájába. Igen, talán ez a körülményes leírás a legpontosabb Boráros Szilárd kecses, fehér bábjára.) Fújtat, csacsog, körbeüget a színpadon, kíváncsiskodik minden mozdulatával és hangsúlyával, de annál jobb tanácsot nem tud adni a születésnap megtalálásához, mint azt, hogy menjen tovább a Bakhoz, a következő csillagképhez.

Egy gyors Rozi-csere után - Ellinger Edina veszi át a szerepet és a bábot, mivel ebben az esetben kettős szereposztásról van szó - máris a Bak igazítja útba Rozit. A báb az előbb már megismert, a vásári bábjátékok hagyományát követő típusba tartozik, ám hogy ne legyen annyira egyszerű a színészek dolga, a két darabból, fejből és hátsó részből álló testet ketten játsszák. Hogy még nehezebb legyen a feladat, azon túl, hogy a két rész gyakran elválik egymástól, és külön életet él, a nem beszélő Pethő Gergő csak érzi, és nem látja a beszélő Ács Norbertet. És a Skorpió bábját még nem is láttuk, amit öt-hat színész mozgat...

Azt viszont láttuk, milyen a bábszínházi gyorsöltözés, hogyan kerül fel a báb a színészre, és milyen aprólékos koordinációt igényel egy-egy mozdulat megszületése. Bizony, a bábszínházban egész másképp működik a valóság.