Emma

Topi

2010.02.06. 09:23

Programkereső

Számtalan toplista tűnik fel a mindennapok során: vannak köztük könnyűzenei, eladási, kölcsönzési, sőt körözési toplisták, de léteznek kerítésépítéshez vagy mozifilmekhez kapcsolódók is. A legek rangsorával a klasszikus zene területén ritkán találkozhatunk, de az ötéves születésnapját ünneplő Művészetek Palotájában ez sem lehetetlen.
Hamar Zsolt
Hamar Zsolt

2010-ben lesz fél évtizede annak, hogy megnyitotta kapuit a Müpa. A mindig más témára felfűzött, 8-14 éves korosztály számára meghirdetett Matinékoncertek következő négy alkalma mi másra épülhetne, mint az ötös számra? Januárban Variációk öt szólamra címmel az Auer Vonósnégyes és a Fekete-Kovács Kornél Quintet kalauzolja a gyerekeket a klasszikus és a jazz világának határmezsgyéjén, márciusban Beethoven V. szimfóniáját ismerhetik meg az érdeklődők Hollerung Gábor és a Budafoki Dohnányi Zenekar közreműködésével, májusban pedig Mozart öt legnépszerűbb operájának részletei elevenednek meg Kovalik Balázs rendezésében. A különböző műfajok e széles spektrumán mozgó rendezvényekhez azonban kapcsolódik még egy esemény: a Müpa Top5 című koncert.

Hogyan lett a legnépszerűbb öt mű Csajkovszkij Rokokó variációi, Beethoven Hegedűversenye, Liszt A-dúr zongoraversenye, Kodály Galántai táncok és Ravel Bolero című kompozíciója? A szervezők nem a manapság annyira népszerű SMS-küldés, betelefonálás, internetes szavazás vagy a játékos kvíz eszközét választották. Szigorúan objektív módszerrel - ami azonban mégiscsak a közönség szubjektív véleményén alapul -, egy rendszernyilvántartó program segítségével állapították meg a Művészetek Palotájában az elmúlt öt évben legtöbbször elhangzott klasszikus zenei művek listáját.

A rendszer által kiadott műsorszámokon nagyon kis mértékben, de módosítani kellett, mert azt az öt legnépszerűbb zeneművet keresték, amelyben szimfonikus zenekar vagy hangszeres szólista is részt vesz, és alkalmas egy Matinékoncerten való bemutatásra - tudtuk meg Körmendy Zsolttól, a Müpa családi és ifjúsági programjainak szerkesztőjétől. A statisztikában az elsők között szerepelt például Mozart Requiemje is, amely azonban nagyobb apparátust igényel és terjedelmesebb is. „A Matinékoncertek ideális időtartama hatvan-nyolcvan perc. A tiszta játékidő ennél kevesebb, hiszen magyarázatok is elhangzanak az előadások során. Ezért szólal meg csupán egy-egy tétel vagy részlet ezen a koncerten azokból a művekből, amelyek mindegyike legalább tízszer hangzott el a Müpa eddigi hangversenyein" - tette hozzá Körmendy Zsolt.

A gyerekek segítőtársa, a zene birodalmának idegenvezetője ezúttal Hamar Zsolt karmester lesz, aki azt a kérdést járja körül, hogy vajon a gyakori elhangzás lehet-e az egyes zenedarabok népszerűségének oka, vagy éppen közkedveltségük miatt kerültek oly sokszor műsorra. A könnyűzenei toplisták esetében általában a közkedveltség a kiinduló tényező, ami sokszor egy figyelemfelkeltő kampányra vagy épp valamilyen aktuális eseményre épül. „Bizonyos médiumok álértékekkel bombáznak bennünket. A kulturális értéktelenség ellen tiltakozom, de ahogyan, és amilyen módon elérik a különböző korosztályokat, azt tanulnunk kellene - mondta Hamar Zsolt. - A 21. században a dolgunk az, hogy mindenki számára elérhetővé tegyük a komolyzenét. Az ifjúság és a nekik rendezett hangversenyek pedig különösen fontosak, mert a gyerekeken keresztül több generációt is meg lehet szólítani: a kicsiket szülők, nagyobb testvérek, nagymamák kísérik el a koncertekre. Ezen a területen nagyon nagy lehetőségek vannak még, amiket nem használunk ki eléggé."

A klasszikus zenei hangversenyek közönsége egyre inkább az idősebb generáció tagjai közül kerül ki, és egyre kevesebb fiatal vált jegyet Bartókra, Mozartra, Beethovenre. Ezért is kiemelt jelentőségűek az ifjúsági koncertek, ahol szoros, és életre szóló kapcsolat alakulhat ki az ifjak és a muzsika között. De vajon mi a garancia arra, hogy az a gyerek, akit elvisznek ilyen rendezvényekre, húsz-harminc évesen is ellátogat egy-egy klasszikus zenei koncertre? „Nem dőlhetünk hátra, újra és újra meg kell nyernünk a közönséget, legyen az fiatal vagy idősebb, de a tapasztalatom az, hogy azok a felnőttek, akik korai éveikben kapcsolatba kerültek a zenével, sokkal szívesebben jönnek hangversenyre később is" - tette hozzá a dirigens.

Hamar Zsolt alapelve az, hogy a zene remekműveit nem oltárképként kell imádni, és arra tanítani a nézőket, hogy azok érinthetetlenek és csak távolról szemlélhetőek. „Le kell akasztani, kezünkbe kell venni, kezükbe kell adni, meg kell érinteni, érthetővé kell tenni számukra a zene lényegét és meg kell találni azokat a pontokat, amik az ő számukra fontosak." A Pécsett nagy sikerrel működő, szintén az ifjúságnak szóló Segítség, komolyzene! című sorozat egykori házigazdája nem rettent vissza attól, hogy a Bajnokok Ligájáról és a Disney Csatorna Hannah Montana című, kamaszlányoknak szóló tévésorozatáról is beszéljen ezeken az alkalmakon, s tette mindezt azért, hogy a jelenlévőknek könnyebb legyen megtenni a komolyzenéhez vezető utat. „Bár ezeket az előadásokat is nagyon jól elő kell készíteni, fel kell lapozni a kottát, ki kell jelölni a részeket, amiket eljátsszunk, el kell próbálni azokat a kollégákkal, nagyon sokat számít a pillanatnyi jelenlét is. Koncert előtt be kell menni a helyiségbe, körül kell nézni, látni kell, kik azok, akik ott ülnek, mennyi az átlagéletkor, több-e a lány mint a fiú? Sok-sok empátia kell ahhoz, hogy megérezzük mi az, aminek a jelenlévők éppen akkor örülnének."

Gyerekeknek játszani teljesen más, mint a felnőtt közönségnek. Sokszor őszintébben és hangosabban jelzik, mi az, ami tetszik nekik és mi az, ami nem. Az, hogy hogyan lehet kezelni a mozgolódást, a sustorgást, bizony nagy kérdés, hiszen az sem biztos, hogy elvárható-e tőlük az, hogy úgy viselkedjenek, mint a felnőttek, és pisszenés nélkül üljék végig a koncerteket. Hamar Zsolt szerint „meg kell találni az arany középutat, mert ahhoz csend kell, hogy eljátszhassuk a zeneműveket, de mindenképp fontos, hogy bevonjuk a gyerekeket a történésekbe. Az a jó, amikor körbeülik a fellépőket, amikor elérjük egymást, amikor közbeszólhatnak, amikor kipróbálhatják a hangszereket vagy kezükbe vehetik a karmesterpálcát. Fontos, hogy élővé tegyük ezeket az alkalmakat és a gyerekek ne csupán szemlélői legyenek egy előadásnak."

A Müpa Top5 jelenleg tehát Pjotr Iljics Csajkovszkij, Ludwig van Beethoven, Liszt Ferenc, Kodály Zoltán és Maurice Ravel műveit jelenti. Érdekes elgondolkodni azon, ha öt év múlva is sor kerül egy ilyen kísérletre, vajon ki fog szerepelni az elsők között: Johann Sebastian Bach, Joseph Haydn vagy Ligeti György? Nem tudhatjuk, de az bizonyos, hogy a gyerekkoncertek fontos eszközei annak, hogy a komolyzene minél több ember életének toplistáján előkelő helyre kerüljön - legalább az első öt közé.


2010. február 14. 11:00 és 15:00
Fesztivál Színház
Müpa Top5

Csajkovszkij: Variációk egy rokokó témára - részletek
Beethoven: D-dúr hegedűverseny op. 61 - III. tétel
Liszt: II. A-dúr zongoraverseny - I. tétel
Kodály: Galántai táncok - részletek
Ravel: Bolero

Km.: Pusker Júlia (hegedű), Szabó Ildikó (gordonka), Báll Dávid (zongora), Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel és a műsort vezeti: Hamar Zsolt