Zita, Mariann

Bodor Judit: A fülemüle víg dala száll

2012.12.07. 08:35

Programkereső

2007-ben egyszer már meglágyította a kínai császár szívét a fülemüle éneke a Vojtina Bábszínházban. Az idei évadban sem lesz ez másként: újra felcsendül a kismadárka hangja. A fülemüle című előadás felújításának kapcsán a darab jelmeztervezőjével, Bodor Judittal beszélgettünk.

- Mikor találkoztál először a mesével?

- Kilencévesen olvastam először a mesét. Akkor - mint sokan közülünk - én is a fülemülével azonosultam.  Andersen meséinek nagy része szomorú történet.  A fülemüle is az, hiszen arról szól, hogy a császárnak a halál közeledtét kellett megéreznie ahhoz, hogy észrevegye, ami természetes és nyilvánvaló: a valódi érzelmek fontosságát. Sokat gondolkoztam azon, miért szeretjük az Andersen meséket annak ellenére, hogy általában búskomor történetek. Talán, mert szépen tudnak szomorúak lenni, és mert annyira jó a mesék végén felsóhajtani.

A fülemüle - Vojtina Bábszínház
A fülemüle - Vojtina Bábszínház

- Az előadás első bemutatója 2007-ben volt a Vojtinában. Mi volt a feladatod akkor?

- Rumi Laci, a darab rendezője Grosschmid Eriket és engem kért fel arra, hogy a darabot vele együtt „álmodjuk" meg. Erik tervezte és kivitelezte a díszletek részleteit, az árnyjáték szereplőit és az árnyjáték tereit, a műfülemülét és a szamuráj-katona fejdíszét. A jelmezek, bábok és a dekoráció volt az én feladatom.

- Egyezett az elképzelésed a rendezővel, vagy kompromisszumok árán valósult meg, amit szerettél volna?

- Rumi Lacival szeretek együtt dolgozni, könnyen egymásra tudnak hangolódni a gondolataink. Elmondható róla, hogy minden egyes alkalommal határozott elképzelései vannak arról a térről, amiben meg szeretné valósítani az előadást, itt sem volt másképp. Nem voltak vitáink, vagy legalábbis nem emlékszem rájuk, azt gondolom, jól kiegészítettük egymás ötleteit.

A fülemüle - Vojtina Bábszínház
A fülemüle - Vojtina Bábszínház

- Melyek voltak ezek a határozott elképzelések?

- Mivel Andersen fülemüléje a világon a legszebben éneklő madár, ezért Rumi Laci formabontó módon a fülemüle énekét úgy próbálta megjeleníteni, hogy azt minden egyes alkalommal egy fehér hernyóselyem-ruhába öltözött lány gyönyörű tánca kíséri.  A fülemüle megjelenik bábként (ezt jelzésszerűen egy fehér csipke-kesztyűből alakítottuk ki), és a báb énekhangjával párhuzamosan táncként, amely a szabadság, a repülés élményét adja hozzá a dalhoz. Ennek a kétféle formának az összetartozását erősíti az a jelenet is, amikor a fülemülét rács mögé zárják, és a lány, aki eddig táncolt, hirtelen eltűnik.   

- A nézőteret kétfelé osztja egy kifutó. Mi a funkciója ennek?

- A kifutó többek között az előadás egyik látványos szereplőjére lett kitalálva, egy szamuráj-katonára, aki bábszerűvé válik attól, hogy rugós gólyalábon közlekedik. Az osztott nézőtérnek a legfontosabb funkciója viszont az, hogy a nézők nem csak megfigyelőkként, hanem szereplőkként, pontosabban a császár népeként is jelen lehetnek. Sokkal intenzívebb élmény így végignézni az előadást, főleg azért, mert a szereplőket testközelben érezhetjük.

- Ragaszkodtatok az eredeti történethez vagy belecsempésztetek saját történetszálat is az előadásba?

- Színpadra alkalmazva a mesét rájöttünk arra, hogy nagyon kevés a cselekmény, a helyszínváltás benne. Azon kezdtünk gondolkozni, vajon mivel tudnánk feldobni, izgalmassá tenni a történetet. Rumi nagyon szereti a cirkusz világát, az ő ötlete volt, hogy a történet egy adott pontján a császárt mutatványosok szórakoztassák, és ezzel egy kicsit színesítsék a dramaturgiát. Ez az oka annak, hogy ugyan egyetlen Andersen mesében sem olvastam cirkuszról, a mi előadásunkban mégis megjelenik. A szórakoztatás leglátványosabb részeként a kifutón egy óriássárkány is bevonul a császár elé.

A fülemüle - Vojtina Bábszínház
A fülemüle - Vojtina Bábszínház

- Kérlek, foglald össze röviden az előadás látványára vonatkozó koncepciót!

- Azt szerettük volna, hogy a nézők belépve a terembe egy kínai világban érezzék magukat. Ehhez figyelembe kellett vennünk azokat a kötelező stíluselemeket, melyek felidézik ezt a hangulatot: kínai szabásvonal a jelmezeknél, kínai jelek, arany, ezüst és bordó színek használata a császár világához, harsány színek a mutatványosok világához, fehér a fülemüle dalához.

- A díszlet és a jelmezek megvalósításában az anyag vagy a téma adja az ihletet?

- Egy alkotófolyamatban mindkettő elképzelhető, de konkrét darab kapcsán, mint amilyen ez is volt, a téma az elsődleges. A fülemüle énekét táncoló lány ruhájának és a császár ruhájának anyaga például tudatos választás volt - hernyóselyemből készült mindkettő: a császár inge nehéz hernyóselyem, a lány ruhája vékony, átlátszó hernyóselyem. Miért az átlátszó hernyóselyemre esett a választásom? Mert azt a légies lebegést, melyet a tánc is próbál kifejezni, egyes-egyedül ez az anyag tudja visszaadni.  Azt hozzá kell tennem persze, hogy kitalálni mindig sokkal egyszerűbb mindent, mint kivitelezni. A vékony hernyóselyemmel nagyon nehéz bánni - nem voltam „népszerű" a varrodás lányoknál, amikor ezzel dolgoztak.

- Az előadás felújítása jár-e változtatásokkal, mi lesz ebben a te feladatod?

- Az eredeti előadás jelmezeit és kellékeit némiképp újraértelmezi az, hogy kevesebb szereplő lesz a színpadon, ennek oka a társulaton belüli létszámváltozás, de mindennek ellenére a koncepció és a játék ugyanaz marad. Amikor most pár év múlva újra feláll a színpadra a díszlet, kiderül, hogy mi az, ami „poros", és mi az, ami esetleg új formát vagy színt kíván.