gyerek

A cirkuszi világ "pecsétes" titkai

2014.07.12. 07:05
Ajánlom
Richter Józseffel, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatójával az intézmény fennállásának 125. évfordulója apropóján a mutatványosok misztikus világáról, az utazó életforma sajátosságairól és a július 12-i Cirkuszok Éjszakája elnevezésű rendezvényről beszélgettünk.

- A Richter család egy több generációra visszatekintő cirkuszdinasztia. Az ön esetében felmerülhetett-e egyáltalán, hogy más pályát választ?

- Valóban, a családunknak már 1821-ben a Brandenburgi kapu mellett saját, fából épült családi cirkusza volt, ami a berlini levéltárban található dokumentumok szerint ebben az évben leégett. Én 1951-ben születtem, egy évvel azután, hogy minden cirkuszt államosítottak, így a Richter családét is, akiknek az előtt már jól felszerelt utazó cirkusza volt. Édesapám és nagyapám voltak az elsők, akik kiugrottak az állami intézményből és 1954 körül már - hol bujkálva, hol pedig engedéllyel, egy kis mutatványos üzlettel- járták a kis falvakat és tanyákat az előadásukkal. Ebbe a világba születtem bele, így természetes volt számomra, hogy hét éves koromban már édesapám kézegyensúlyozó számában szerepeltem a közönség előtt.

- Milyen volt gyerekként megélni ezt a különleges életformát?

- Ezt az időszakot jól tükrözi az a kis "pecsétes" könyv, amit a mai napig őrzök, és ami az iskolai "vándorutamat" dokumentálja: mivel minden másnap vagy harmadnak más településen léptünk fel a cirkusszal, ezért nem tudtam huzamosabb ideig egy intézményben tanulni. Előfordult, hogy egyik nap az egyik faluban töltöttem el egy napot az iskolapadban, másnap pedig már tíz kilométerrel odébb. Mindig bejelentkeztem az iskolába: mondtam, hogy cirkuszos vagyok, ők bepecsételték a dátumot és a helyszínt, leültem egy padba, és ami aznap rám ragadt, azt elsajátítottam. Cirkusziskolába sosem jártam. Sajnos, a nyolcadik osztályt is gyorsan kellett elvégeznem: márciusban levizsgáztam az egész éves tananyagból, mert a hó végén már indult a vonatszerelvény Jugoszláviába, ahol akkor már állami alkalmazottként turnéztam a cirkusszal.

- Hogyan dől el, hogy ki melyik cirkuszi műfajnak lesz a specialistája?

- Cirkuszi dinasztiák esetében általában a szülőket utánozzák a gyerekek. Én apámhoz hűen kézegyensúlyozással kezdtem, azután pedig úgy tettem egyedivé a műsort, hogy ugyanezt a mutatványt egy fél lábon álló elefánt fején is megcsináltam. Ezt a produkciót a világon a mai napig nem tudják utánozni. Egy világszám felépítéséhez nagyon sok évnyi gyakorlás szükségeltetik. A már megfelelő színvonalú produkciókat fokozatosan fejlesztgetjük, egyre nehezebb elemeket, gyakorlatokat építve be a produkcióba, mígnem egy világszínvonalú attrakció születik. A mi családunk esetében ez egy hat személyes lovas akrobata szám volt, amit Európa majd mind országában, de még az USA-ban és Ázsiában is több helyen bemutattunk.

- A kisebbik fia, ifj. Richter József esetében nem volt egyértelmű, hogy cirkuszos lesz. Hogyan talált vissza mégis ehhez a világhoz?

- Nem akartam, hogy cirkuszos legyen, hiszen amit én és a bátyja (Richter Flórián) a Monte Carlo-i cirkuszfesztiválon szerzett ezüst, illetve aranyéremmel elértünk, annál többet artista pályán szinte lehetetlen elérni. Szerettem volna megkímélni a csalódástól és inkább az élsport felé terelgettem, hogy próbálja meg ott kamatoztatni a Richter család génjeit. Tizenhat éves koráig teniszezett, komoly eredményeket érve el a korosztályában, de egyszer csak lejött a cirkuszhoz és „megfájdult a szíve", abbahagyta a teniszt. Ma már cirkuszigazgató és húsz év óta az első magyar artista, aki arany Pierrot-díjat kapott.

- Idén ünnepli 125. születésnapját a Fővárosi Nagycirkusz. A kezdetekhez képest hogyan változott a cirkusz összképe?

- Wulff Ede 1889-ben építette fel az első állami cirkuszt itt a ligetben, ami később több átépítésen ment keresztül: az 1971-es nagy felújítás utáni óriási gálaműsort nagyrészt a Richter család adta. A műfaj a kezdetek óta sokat modernizálódott. Változott a számok koreográfiájának szerkezete, illetve a technikai újítások beépítésével sokat gazdagodott a látványvilág is: a világítás és a kosztümök, valamint a zene is igazodik a modern ízléshez. Ami viszont kicsit sajnálatos tény, hogy manapság kevesebb az artista, mint régen volt. Azonban ezzel együtt is azt érzékeljük, hogy a közönség részéről Európa-szerte van igény a színvonalas produkciókra. Az pedig külön büszkeség számunkra, hogy Európában a Fővárosi Nagycirkuszban a leghosszabb a szezon: a mi cirkuszunk az egyetlen, ahol tizenegy hónapon keresztül tart nyitva a cirkusz. Két évvel ezelőtt pedig a rangját is felemelték a Fővárosi Nagycirkusznak, amikor nemzeti intézménynek minősítették.

- Mi az oka annak, hogy manapság kevesebb az artista, mint régen?

- Az egyik oka az, hogy régen a cirkuszi pálya azon kevés szakmák közé tartozott, ami lehetővé tette, hogy valaki átlépje az országhatárt és eljusson a nyugati országokba is. Viszont még így is nagyon nehéz volt kijutni külföldre: ahhoz, hogy valaki kiutazzon például Párizsba egy nagyon magas színvonalú produkció is kellett. Tehát a szabadság miatt egyrészt vonzó volt ez a pálya, másrészt csak az élvonalbelieknek adatott meg a külföldre utazás lehetősége, ezért szelektálódott a piac. Ma vízum nélkül is megy ugyanez, ami miatt fenn áll a lehetősége a szakma elhígulásának.

- Milyen különleges programokkal készül a Fővárosi Nagycirkusz a Cirkuszok Éjszakájára?

- A most futó műsorunk (Circus Classicus - a szerk.) lesz látható - benne számos hazai és nemzetközi cirkuszsztárral - valamint a legkiválóbb vendégelőadók produkciói. Érkeznek hozzánk ukrán artisták, komikusok, sőt, rúdtáncosok is. Este 11 órától éjfélig varietéműsor lesz látható az Orfeum Varieté előadásában. Kicsit megpróbálunk nyitni a tágabb értelemben vett szórakoztató műfajok irányába is: így lesznek hazai énekes sztárok, komikus jelenetek színészektől, valamint Maksa-híradó. Az est sztárvendége a magyar származású és mára világhírű Steve Eleki, akinek különlegessége, hogy artistaként nem tudott kiemelkedő pályát befutni, azonban kibontakoztatva komikus vénáját, a világ egyik legnagyobb cirkuszi nevettetőjévé nőtte ki magát. Mindenkit várunk, nagy-nagy szeretettel.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Székely Krisztát, Kováts Adélt és a kolozsvári társulatot is díjazta a POSZT

A XVIII. Pécsi Országos Színházi Találkozó szakmai, színész- és közönségzsűrije idén is döntött a fesztivál díjairól. A Kolozsvári Állami Magyar Színházé a legjobb előadásnak járó elismerés, a Fidelio támogatásával átadott legjobb 30 év alatti színésznőnek járó díjat Szakács Hajnalka vehette át. Íme a díjazottak listája!
Zenés színház

10 érdekesség a ma 75 éves Marton Éváról

Június 18-án ünnepli hetvenötödik születésnapját Marton Éva Kossuth-díjas operaénekes, a Magyar Szent István-rend birtokosa, a Corvin-lánc kitüntetettje, a nemzet művésze.
Zenés színház

DaCapo: lehet kétszer is érdekes ugyanaz a produkció?

Ismerik azt a keserédes érzést, amikor felvirrad egy várva várt esemény utolsó napja? Ezzel ébredtünk ma Miskolcon immár túl operabáron, régi keresztény hagyományokat idéző felvonuláson, és a RockGiovanni második előadásán is.
Vizuál

Frida Kahlo személyes tárgyai a Victoria és Albert Múzeumban

A Frida Kahlo: Making Her Self Up (Hogyan építette fel magát Frida Kahlo) című kiállítás több mint 200 tárgyat mutat be a művész mexikóvárosi szülőházából, a Kék Házból, ahol 1954-ben, 47 éves korában meghalt. Festményei július elején Budapestre érkeznek.
Zenés színház

Spontán, közös énekléssel zárult a miskolci operafesztivál

Dupla gálakoncerttel, utcabállal, remek hangulatban ért véget tegnap este a 18. Bartók Plusz. A friss Kossuth-díjas Sümegi Eszter még meg is énekeltette a Miskolci Nemzeti Színház közönségét.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

gyerek művészetek völgye

A gyerekek sem fognak unatkozni a Művészetek Völgyében

Az idén 27. alkalommal megrendezésre kerülő Művészetek Völgye közel 1200 programjából válogattunk; ezúttal a gyerekprogramok kínálatából is csemegéztünk. A fesztivál látogatása 6 éves korig idén is ingyenes.
gyerek klippremier

Klippremier - Veronaki - Gőgös Gúnár Gedeon: Körbe-körbe

A Veronaki zenekar május 21-én mutatja be a második Gőgös Gúnár Gedeon lemezt, Kiugrott a Gombóc címmel a MOM Kupolában. Addig is, amíg az album a Móra Music gondozásában napvilágot lát, a Veronaki egy vidám, tavaszi videoklippel kedveskedik hallgatóinak.
gyerek advent 2016

Milyen gyerekprogramokat ajánl a Fidelio decemberre?

Karácsonyt várni otthon is lehet, de sokkal jobb vidám, szép és jótékonysági programokon részt venni a gyerekkel! Erre ajánlunk most pár lehetőséget.
gyerek skanzen

Mesekiállítás a Skanzenben

Az erdélyi mesevilág elevenedik meg a Skanzenben a nyári hónapok alatt. A Mészáros Gyuritól a Harry Potterig nevet viselő tárlat betekintést nyújt a mesék sajátos logikai rendszerébe, és beránt minket a mesevilágba.
gyerek gyereknap

Szeretnél egy közös fotót Sír Kánnal?

Gyereknap alkalmából május 29-én a délelőtti A padlás és A dzsungel könyve című előadások után a Víg és a Pesti előcsarnokában bárki találkozhat a zenés játékok főszereplőivel, akikkel közös fotót is készíthetnek.