gyerek

A kép az elsődleges

2009.12.03. 22:33
Ajánlom
Bábszínésszé a kecskeméti bábszínház stúdiójában lett. A Ciróka alapítója, Báron László a bábkészítésbe is beavatta tanítványait, míg a műhelymunkát irányító Kovács Géza pedig arra inspirálta a csapatot, hogy több mindenben próbálják ki magukat. Így kezdett Bartal-Kiss Rita rendezéssel és tervezéssel is foglalkozni, hiszen őt már a kezdeteknél is a bábszínház sokrétűsége ragadta meg, ma pedig szabadúszóként űzi mindhárom ágat.

- De van a tervezés, rendezés  és színészkedés között elsődleges?

- Ritkán játszom, többnyire baráti jellegű, a hivatásos bábszínházi struktúrán kívül született, magánjellegű előadásokban, ahol vonz a történet és a szerep. Leginkább rendezőnek tartom magam. A tervezés kirándulás a számomra, és ugyan dolgozom ilyen minőségben másokkal is, most éppen a premierhez közeledő győri Csipkerózsikának a tervezője vagyok, de elsősorban a saját előadásaim látványvilágát határozom meg. A bábszínházban nagyon fontos a vizualitás: lehet kevés eszközzel bábszínházat csinálni, de teljesen csupaszon nem. Számomra rendezőként is a képiség az elsődleges. Más rendezők a szövegből indulnak ki, én képekben gondolkodom, a képi dramaturgia születik meg bennem először. A kékruhás kislány című előadásunk például olyan kísérlet volt, ahol Picasso képeivel játszottunk egy filmes dramaturgia szerint.

- Rendezőként megfordultál több határon túli magyar bábszínházban is. Miket tapasztaltál?  

- Általában borzasztóak a körülmények. Amikor Szabadkán a Gyermekszínházban csináltuk az Emberkét nem volt színpadunk. Építették a színházat, és a próbán kőművesek járkáltak át. Szatmárnémetiben eleve nem volt se próbahely, se műhely: a folyosón varrogatták a bábokat. Viszont mindkét helyen olyan színészekkel találkoztam, akik hozzám hasonlóan gondolkodtak a bábszínházról, és nagyon akartak dolgozni, ez pedig minden zavaró háttértől függetlenül szárnyakat ad.

- Gyökeret ereszteni nem akartál egyik társulatnál se, országhatáron belül vagy kívül? 

- Az alkotás számomra az elsődleges: nem tudnék művészként működni, ha hivatalos ügyekkel is foglalkoznom kellene.

- Régóta készülünk erre az interjúra: vidéken dolgoztál, ahová nekem nem volt időm leutazni. A vidéki munkáidnak van lehetőségük szakmai közeggel találkozni? Rendszeresen utaznak le kritikusok és bábos alkotók előadást nézni? Milyen a helyi sajtó visszajelzése?  

- A helyi média inkább a tudósítással foglalkozik, szakmai visszajelzéseket ritkán ad. A kritikusok némelyike mostanában már utazgat, de azért ez még mindig nem bevett gyakorlat. A bábszínházi szakma viszont többnyire figyelemmel kíséri a munkákat, előbb-utóbb megnézzük egymás előadásait, ha nem is a bemutatót.

- Tény, hogy Magyarországon a bábszínházat elsősorban még mindig a gyerekműfajba sorolják. Szerinted hogyan lehetne ebből a skatulyából kitörni?   

- Van rá irány, de nehéz. A hivatásos bábszínházak rá vannak kényszerítve, hogy gyerekelőadásokat csináljanak, hiszen a közönségük gyerekekből áll. De a legtöbb színház törekszik rá, hogy két-három évente felnőtteknek szóló előadást is csináljon. A színészeknek is fontos, hogy másfajta színészi jelenléttel lépjenek fel időnként, nehogy infantilizálódjon a játékuk. Nyilván a gyerekeknek is koncentráltan kell játszani, de másféle hangokat is ki kellene próbálni.

- Sokszor azt érezni, hogy a felnőtt előadásokat dupla fenekű produkciókkal pipálják ki a bábszínházak. Olyan darabok ezek, amelyek gyerekek és felnőttek számára egyaránt élvezhetők, de valójában a kettő közti átmenetként léteznek, és nem mozdulnak el hangsúlyozottan a felnőtteknek szóló gondolatok és látvány irányába. 

- A színházvezető és a rendező felelőssége, hogy mit valósít meg. Nem gondolom, hogy rosszak azok az előadások, amelyek a gyerek- és felnőtt nézők számára egyaránt szerethetők. Ugyanakkor igaz, hogy kifejezetten felnőtteknek szóló előadások évi rendszerességgel csakugyan nem születnek. Ennek vannak financiális okai, és hiányoznak azok a cseheknél, lengyeleknél, németeknél és franciáknál jóval régebben kialakult hagyományok, amelyekre alapozva létre lehetne ilyen előadásokat hozni, sőt még a közönség is várná ezeket. Ha így lenne, annak a bábosok örülnének a legjobban. De jelenleg még az is sokszor megoldatlan, hogy a gyerekelőadások megfelelően átgondolt és kidolgozott formában valósuljanak meg. Az is nagy felelősség, hogy milyen történeteket és milyen kiállításban mutatunk be a gyerekeknek. Ráadásul elszaporodtak azok a pici magánszínházak, amelyek olcsón eladják a rossz minőségű látvánnyal, vacak dramaturgiával és silány bábokkal készült előadásaikat. Bábszínháznak nevezik őket, mert bábbal játszanak, de minőségileg nem ütik meg azt a szintet, amit egy bábelőadásnak képviselnie kellene. Nálunk a bábszínház jelenleg a kiskamasz korát éli.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Miklósa Erika az örökbefogadásról mesélt: Nagyon vártuk ezt a kislányt!

Az operaénekesnő és férje, Csiszár Zsolt a Családvarázs sorozatban mesélt arról, hogy milyen kockázatot jelentett egy olyan csecsemőt magukhoz venni, aki halva született.
Klasszikus

Fáy Miklós: „Nem a zenekar, nem a komponista, hanem maga a szimfónia a főszereplő"

Fáy Miklós hónapról hónapra programokat, könyveket, lemezeket ajánl nyomtatott magazinunk Menjél már című rovatában. Az augusztusi szám tartalmából.
Könyv

Nyáry Krisztián: Nem a politika, hanem az olvasó fogja eldönteni, milyen könyvet vesz a kezébe

A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója szerint hiába erőlködnek a jobboldali, kormánypárti ideológusok, nem lehet az olvasók nélkül lecserélni az irodalmi kánont. És végső soron nem számít az író politikai beállítottsága, csak az, hogy milyen szöveget írt.
Könyv

950 személy számára állítottak ki igazolást arról, hogy Arany János rokona

Nem várt fordulat az Arany-kutatásban: az egyházi anyagkönyvek vizsgálata alapján akár 2000 élő rokona is lehet a költőnek, igaz, mind oldalági.
Jazz/World

Elkészült a Kossuth téri ünnepség és a tűzijáték zenéje

Az István király dicsérete című mű zeneszerzője Szarka Tamás, a Ghymes együttes alapító tagja, szólistaként Miklósa Erika operaénekesnő hallható.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

gyerek művészetek völgye

A gyerekek sem fognak unatkozni a Művészetek Völgyében

Az idén 27. alkalommal megrendezésre kerülő Művészetek Völgye közel 1200 programjából válogattunk; ezúttal a gyerekprogramok kínálatából is csemegéztünk. A fesztivál látogatása 6 éves korig idén is ingyenes.
gyerek klippremier

Klippremier - Veronaki - Gőgös Gúnár Gedeon: Körbe-körbe

A Veronaki zenekar május 21-én mutatja be a második Gőgös Gúnár Gedeon lemezt, Kiugrott a Gombóc címmel a MOM Kupolában. Addig is, amíg az album a Móra Music gondozásában napvilágot lát, a Veronaki egy vidám, tavaszi videoklippel kedveskedik hallgatóinak.
gyerek advent 2016

Milyen gyerekprogramokat ajánl a Fidelio decemberre?

Karácsonyt várni otthon is lehet, de sokkal jobb vidám, szép és jótékonysági programokon részt venni a gyerekkel! Erre ajánlunk most pár lehetőséget.
gyerek skanzen

Mesekiállítás a Skanzenben

Az erdélyi mesevilág elevenedik meg a Skanzenben a nyári hónapok alatt. A Mészáros Gyuritól a Harry Potterig nevet viselő tárlat betekintést nyújt a mesék sajátos logikai rendszerébe, és beránt minket a mesevilágba.
gyerek gyereknap

Szeretnél egy közös fotót Sír Kánnal?

Gyereknap alkalmából május 29-én a délelőtti A padlás és A dzsungel könyve című előadások után a Víg és a Pesti előcsarnokában bárki találkozhat a zenés játékok főszereplőivel, akikkel közös fotót is készíthetnek.