Ez a kérdés, melyre a szakma még mindig keresi a választ, és amelyhez olyan, széles körben elismert fogalomra van szüksége, ami önálló műfajként igazolja létjogosultságát és fontosságát. A gyerekszínház későbbi, felnőttkorra gyakorolt hatását tudományosan már bizonyították: a korai életszakaszban látott színházi előadások, benne a látvány, a mozgás, a zene, elősegítik többek közt a fejlődő percepciót, a kommunikációs készségeket, a kreativitást, az ön- és valóságismeretet.
A kérdés tisztázásának szükségességét mutatja az a 2010 decemberében Budapesten szervezett konferencia is, melynek során a Káva Kulturális Műhely vezetésével egy európai uniós támogatású, nemzetközi kutatási projekt valósult meg. A DICE- (A drámapedagógia hatása a lisszaboni kulcskompetenciákra) konferencián bemutatott eredmények szerint a tizenkét ország diákjait vizsgáló szakemberek bizonyították, hogy a tanítási színház és dráma komoly hatással van a diákok kulcskompetenciáira, vagyis a színházi nevelés - és egyben színházra nevelés - olyan állampolgárokat nevel, akik jobban teljesítenek és kommunikálnak, felelősségteljesebben döntenek, aktívan reagálnak a környezetükre, és könnyebben találják meg magukat a különböző élethelyzetekben. Ezeket az eredményeket pedig nemcsak a szakma, de a minisztériumok és háttérintézmények figyelmébe is ajánlva kívánják beépíteni a köz- és felsőoktatásba, mely összecseng azzal az öndefiníciós igénnyel is, amivel a gyakran periférikusnak tekintett gyermekszínházi szakma küzd. Ennek hangot adva jelent meg az ASSITEJ Magyar Központ közleménye is, mely a tervezett 2011-es Előadó-művészeti Törvény módosításában kéri a gyermek- és ifjúsági színházak definícióját beemelni, mivel a csecsemő- és gyermekszínház egyre színesebb palettát mutat fel, egyre több műfajt kínál immár az újszülöttektől a nagyiskolásokig, és ezért méltán követel helyet a "felnőttszínházakkal" egyenrangúként.
Novák János a Kolibri Színház igazgatója, az ASSITEJ Magyar Központjának elnöke 2003-ban Magyarországon elsőként kezdett csecsemőszínházzal foglalkozni. A Glitterbird - művészet a legkisebbeknek című program keretében három csecsemőszínházi előadást hoztak létre a Kolibriben 0-3 éveseknek: a magyar népzenét használó Toda, az Orbán Ottó-versekre épülő Tekergő és Bozsik Yvette táncelőadása, a Négy évszak már külön műfajt képviselnek a gyermekszínházon belül, és gyorsan követte őket a többi bábszínház is. Ennek a programnak a keretén belül mutatta be 2007-ben a győri Vaskakas Bábszínház is a három éven aluliaknak szóló Szivárványhinta, Icurka-picurka, majd a Cinege, cinege kismadár című előadásait. A kecskeméti Ciróka Bábszínház műsorprogramjában már szintén ott találjuk az "első színházi élmény"-ként ajánlott Hinta-palinta, valamint a Kukucs és Almafácska című babaszínházakat. A veszprémi Kabóca Bábszínház a szokásos 20 percnél kicsivel hosszabb, már foglalkozással egybekötött "zokni-színház"-at kínál az 1-5 éveseknek: az Állattörténetek I. és Napra nap címmel, mely utóbbiban emberi alakot öltött manók töltik be a megszokott bábuk helyét. Ha Dede című zenés tárgyjátékukat november végén mutatták be a belga Theater De Spiegellel együttműködésével és Kiss Erzsi improvizációs zenéjével. A pécsi Bóbita Bábszínház a Tipegő-topogó csecsemőszínház mellett már az Ágoston Béla zenéjével újraírt Hófehérke, Lúdas Matyi meséjét és Pályi András Vitéz Jánosát is a bölcsődés-óvodás korosztály számára ajánlja. A 3-4 éves kortól befogadható előadások sorában a Kolibri Színház sok egyéb mellett már olyan "sikerdarabokat" is magáénak tudhat, mint a Bán János főszereplésével játszott Kukacmatyi és a szintén hosszú évek óta játszott Bors néni Molnár Piroskával.
Ha az "aprók színházának" jövőjére vagyunk kíváncsiak, érdemes a Millenáris programkínálatát figyelnünk, ahol egyre gyakrabban tartanak rendezvényeket, fesztiválokat a legkisebbek számára: előadások, koncertek, táncházak és külön Baba-nap is várja az érdeklődőket. A gyerekszínházak rangját és folytatását pedig olyan erősen kísérletező színházi forma mutatja a legjobban, mint például a legkisebbeknek is élvezetes Negatív Varieté Színház Fényakrobaták című gyerekelőadása. A Millenárison márciusban először megrendezésre kerülő Big Bang gyerekzenei fesztiválon is bemutatásra kerülő "nagyvárosi sziluett-mese" ismert zenészeket, táncosokat és egy DJ-t hozz össze egy lebilincselő forma- és fényjátékhoz, melynek során a Moholy-Nagy László nevéhez köthető első színpadi produkció jön létre Magyarországon. Az előadás, műfaji elnevezésével ellentétben, azonban nemcsak a gyerekeket, a felnőtteket is képes őszinte figyelemre bírni. Mi ez tehát, ha nem progresszív, professzionális színházművészet?
hírlevél
