gyerek

Déli/Bábok

2011.01.07. 03:00
Ajánlom
Nincs rá szabály, hogy a gyerekelőadásoknak a függönnyel kell kezdődni és végződni (az ellenkezőjére sem), ám a tapasztalatok azt mutatják, nem árt már a küszöbön bevonni őket a játékba.

A kecskeméti Ciróka Bábszínház előterében várakozunk a Malom mese kezdetére, vasárnap lévén sok a szülő, de a kicsikkel amúgy sincs baj, mert rajzolhatnak és hajtogathatnak egy asztalnál. Magam a bábos alkotók jól sikerült fotóit nézegetem a falon, amikor egyszer csak hegedűszót és "égzengést" hallani a hátunk mögül, s az ott termett szereplők a vihar elől "fedél alá", vagyis a kamaraterembe terelik a népet.

Bent, a "kakasdombi Öregmalom fogadóban" egy lenyűgöző, hatalmas, malmot mintázó fa-alkotmánnyal találjuk magunkat szemben, amiről a játék során derül ki, hogy milyen sokoldalú konstrukció, például látványosan körbeforgatható, de a kint és bent, a lent és a fent, sőt - rásegítő világítással - a pokol és a mennyország képzetét is tökéletesen megteremti. Ez utóbbi különösen fontos, mert a bonyodalmak fő forrása maga az ördög, aki pimaszul szemet vetett a takaros malomra. A fogadósék persze jóval furfangosabbak nála, így sikeresen fordítják visszájára az ármányos támadásokat, s az előadás végére a nagy, kerek kenyér is kisül.

A fogadósné szerepében Aracs Eszter - aki a XV. Nemzetközi Bábfesztivál zsűrijének különdíját kapta ezért az alakításáért - az első pillanatban megfogja a közönséget (a felnőtteket is), s nem is ereszti a darab végéig. Pontosabban a darabszerűség végéig, mert ez itt inkább dramatizált mesemondás, amely bizonyos pontokon cselekményszerűen megelevenedik. (Ezek a pontok a darab harmadától sűrűsödnek, így feledtetik a kissé hosszadalmas bevezetőt.) Hagyományos értelemben vett bábok nincsenek az előadásban, ám van helyette dagasztott tészta, amelyből némi nyomkodás és tekergetés által kitűnően formázható figura válik, van átlényegülésre képes szita és teknő, továbbá egy bádog kannából kreált ijesztő és gonosz ördög. A nézők figyelme nem lankad, mert a megejtő természetességgel játszó Tímár Zoltán (a fogadós szerepében) és a rendezést is jegyző, élvezettel komédiázó (és hegedülő) Szabó Balázs a történet előrehaladtával egyre aktívabban vonja be az apróságokat a közös játékba, s a végén, a frissen sült kenyér falatkáit rágcsálva, alig akar a nézőtér kiürülni.

Maga az épület is csak lassan csendesedik, a pénztárnál újra sor kerekedik az elővételi jegyekért, a kövezett udvaron pedig némi utójáték zajlik a hatalmas, labdanyelő térjáték sárkánnyal. Ez itt bent varázslatosabb világ, mint a kinti, ezt sugallják a hangulatos építészeti megoldások is, pedig a színház kívülről ugyanolyan régifajta sorház, mint utcabeli szomszédjai. Illetve csak majdnem, mert a bejáratát körbetekergő színes dekoráció már messziről hirdeti, hogy ez a ház a mesék birodalma.

A szegedi bábszínháznak nemcsak a neve komolyabb - az alapító után: Kövér Béla Bábszínház -, de föltehetően az épülete is a legtekintélyesebbek közül való. Csakhogy a huszonnégy évvel ezelőtti kialakítás óta - az idő vasfogát leszámítva - semmi lényegi változás nem történt a színház küllemén, így ami valaha elegánsnak hatott, az mára megkopott. A sötéten tátongó, fakóbarna utcai vitrinek, az oxidálódott, szigorú homlokzatfelirat, a rideg, üveg csapóajtó a legkevésbé sem hívogató, s az összhatás a nézőtéren sem barátságosabb.

Ki tudja, milyen tudatalatti párhuzamok motiváltak abban, hogy itt egy örökzöldet, Jancsi és Juliska történetét válasszam... A hétköznapi, kora délutáni előadásra több óvodás csoport és négy-öt kisgyermekes család érkezett, kik közül kettőt az előadás már félidőben menekülésre késztetett. Adela Moldovan aradi rendezőnő ugyanis úgy gondolta, hogy elég, ha szájbarágósan sulykolja a mese didaktikus mondanivalóját (Ne állj szóba idegenekkel!), ha a szereplőket nyafogósan beszélteti, ha nem tágít a lassú tempójú prózától, és korántsem mellékesen elfogadja a hatvanas-hetvenes évek ízlését tükröző díszlettervet. Hogy mindez mennyire elavult, arra az óvodások is villámgyorsan rájöttek: unalmuk egyértelmű jeleként folyamatosan izegtek-mozogtak, trécseltek, s a mobiltelefonok fényei is egyre többször felvillantak.

Hátha csak testvérvárosi baki - reménykedtem -, így másodjára egy hazai előállítású mai darab, az Ilyenek az állatok című verses előadás mellett döntöttem. Bíztam Tandori Dezső verseinek ihlető hatásában - akinek a neve sem a színlapon, sem a bábszínházi honlap stáblistáján nem olvasható -, de azok megzenésített változata csak mint hangulatfestő zenei betétek kaptak szerepet az előadásban. Nagy kár értük, mert a rímbe szedett, szellemes állatportrék helyett így nagyrészt (újra) egy közhelyektől hemzsegő bugyuta tanmesét kellett végighallgatnunk Csizmadia Gertrúd tollából az oktalan félénkség legyőzéséről, amelyet megint csak rosszul értelmezett, a kiskorúak felfogó képességét messze alulértékelő artikulációval prezentáltak a játszók. Akik testi mivoltukban aránytalanul nagy súlyt kaptak a rendezésben, így fizikailag is indokolatlanul előtérbe kerültek, kínosan szorosan betöltve az apró színpadot. A nívótlan szöveget persze se a bosszantóan naturalista öltözékek, sem a felesleges túlmozgások nem hitelesíthették, viszont szinte elszívták a teret a Tandori-versek megszólaltatásától. Ennek az előadásnak mindennek ellenére volt egy pozitívuma, ami nem más, mint az állatok világát hatásosan illuzionáló színpadi látványterv. Így kizárólag Hadházi Kata és Tóth Andrea vizuális ötleteinek volt köszönhető, hogy olykor mégiscsak megteremtődött a nézőtéri figyelem.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Mezítláb vagy sportcipőben a színpadon – Kaposfest-napló

A Kaposfest harmadik napján egy különleges Martinů-kvartett, egy Sosztakovics-szonáta, illetve Schumann, Brahms és Dietrich közös alkotása örvendeztette meg a fesztivál közönségét. Kritikai beszámoló.
Könyv

Raktárvásárral zárja a nyarat a Libri

Hat napig várja váltakozó akciókkal és folyamatosan frissülő készlettel vásárlóit a Libri Kiadó a Szentendrei úton.
Klasszikus

Magyarul is megjelenik Fischer Ádám életrajzi könyve

A karmester 70. születésnapjára jelenik meg Oplatka András életrajzi könyve szeptember elején. Természetesen német nyelven is kiadják.
Klasszikus

Egzotikus és visszatérő vendégek Kaposváron – Kaposfest-napló 2.

A Kaposfest utolsó három napjáról szól alábbi írásunk: Brahmstól a Bolyi Soul és Gospel Kórusig haladt a fesztivál zenei programja.
Tánc

A tánc az emberi faj lételeme, mondják az antropológusok

Azt gondolhatjuk, a tánc csak szórakozás és nem tartozik az emberi faj legfontosabb létfunkciói közé. Az antropológia azonban mást mond. VIDEÓ!

Támogatott mellékleteink

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

gyerek művészetek völgye

A gyerekek sem fognak unatkozni a Művészetek Völgyében

Az idén 27. alkalommal megrendezésre kerülő Művészetek Völgye közel 1200 programjából válogattunk; ezúttal a gyerekprogramok kínálatából is csemegéztünk. A fesztivál látogatása 6 éves korig idén is ingyenes.
gyerek klippremier

Klippremier - Veronaki - Gőgös Gúnár Gedeon: Körbe-körbe

A Veronaki zenekar május 21-én mutatja be a második Gőgös Gúnár Gedeon lemezt, Kiugrott a Gombóc címmel a MOM Kupolában. Addig is, amíg az album a Móra Music gondozásában napvilágot lát, a Veronaki egy vidám, tavaszi videoklippel kedveskedik hallgatóinak.
gyerek advent 2016

Milyen gyerekprogramokat ajánl a Fidelio decemberre?

Karácsonyt várni otthon is lehet, de sokkal jobb vidám, szép és jótékonysági programokon részt venni a gyerekkel! Erre ajánlunk most pár lehetőséget.
gyerek skanzen

Mesekiállítás a Skanzenben

Az erdélyi mesevilág elevenedik meg a Skanzenben a nyári hónapok alatt. A Mészáros Gyuritól a Harry Potterig nevet viselő tárlat betekintést nyújt a mesék sajátos logikai rendszerébe, és beránt minket a mesevilágba.
gyerek gyereknap

Szeretnél egy közös fotót Sír Kánnal?

Gyereknap alkalmából május 29-én a délelőtti A padlás és A dzsungel könyve című előadások után a Víg és a Pesti előcsarnokában bárki találkozhat a zenés játékok főszereplőivel, akikkel közös fotót is készíthetnek.