Kovács Róbert, akit későbbi színházi munkáitól függetlenül mind a mai napig a Kölyökidő című tévéműsorból ismernek legtöbben, az alapvetően alkalmi előadásokra és rendezvényekre (színi iskola, szalagavató, esküvő, céges parti) szerveződött Görbe Tükör Színi Társulatával "interaktív mesét" kötnek össze "játékos tanulással" egy Európa országait - pontosan hatot - bemutató tanóra keretében. Miska (Kovács Róbert), a magyar parasztruhába öltözött vándorlegény Európa (Lipcsei Cabello Borbála) fehér ruhába, mintás, földig érő fátyolba bújtatott szimbolikus alakjával varázsolják a gyerekeket egyik országból a másikba, miközben Miska és Európa hol egymást, hol a közönséget vizsgáztatják földrajzi-kulturális (hangsúlyozottan) alapismeretekből. Az előadás leírása "fárasztó, de csodás kirándulás"-t ígér - melyből az egyik igazolhatóan teljesült.
A dramaturgia végtelen egyszerű: az egymást követő országokban egy-egy nemzeti viselettel, akcentussal vagy sztereotip karakterológiával felruházott "tipikus" alak (Heidinger Zoltán és Pintér Gábor felváltva) bukkan fel a semmiből, hogy közhelyektől kongó párbeszédet folytasson az utazókkal. Gallai István díszletei a háttérben pár gyékényparaván és egy vászonra festett parasztház, amit nem sokkal egy, az előadás ötödik percében, még magyar honban eltáncolt csárdás után nagy színes Európa-térkép vált fel. Érthetetlen és a gyerekek számára komolyan félrevezető, hogy országunkat és általában a magyarságot miért akarjuk folyton a népi-paraszti világ letűnt képével reprezentálni, ha egyszer ehhez már régóta nincs (talán sosem volt) közünk. A térkép, lévén, hogy ez számít a központi díszletnek, a legfájóbb és legpontatlanabb eleme a mesének: a nagyvonalúan stilizált Európa többek közt Magyarországot, Svájcot, Németországot és a Balti-államokat a hivatalosan ismerttől markánsan eltérő kontúrral határolja, a Benelux-államokat és Máltát pedig nemes egyszerűséggel kihagyja, hogy az amúgy nem Európához tartozó, de a térképen szereplő Közel-Keletről ne is beszéljünk. A színpadra hívott gyerekek ettől függetlenül élvezik, hogy az egyes jelenetek után a "megfelelő" helyre tűzhetik az adott ország csálén fityegő zászlóját.
A mindenre kerek szemmel rácsodálkozó Miska Spanyolországban egy torreádorral találkozik, és paraszti gúnyában eljátszhatja a bika szerepét miközben Európa egy végig kezében tartott könyvből felolvassa, hányan laknak itt, mi a főváros és a nemzeti étel, majd ezt az ismeretterjesztő részt minden országban megismétlik. Közben a gyékényparavánon kézzel legördített vásznon egy-két emblematikus festett figura vagy épület tűnik fel, Spanyolországban a torreádor mellet Don Quijote és Sancho Panza. Görögországban egy lepedőbe csavart, hatalmas fekete parókás görög beszél össze-vissza néhány mítoszról és az Akropoliszról, majd szirtakizni tanítja a társaságot, amihez négy-öt vállalkozó kedvű gyerek is csatlakozik. Parádés a hatan hatfele lépdelő Zorba-tánc mielőtt a görög egy „adios"-szal távozik. A soron következő Németországot hátulról a Brandenburgi kapu díszíti és egy végletekig vidám, kockás inges, hózentrógeres bajor képviseli. Megtudjuk, hogy Bajorország nem ország, hanem tartomány, hogy a kolbász a nemzeti étek, a kölni pedig, hogy, hogy nem, Kölnből származik. A vigyorgó bajor egy magyar versikére egy Goethe-idézettel riposztol, hogy végül visszatérjen a jól megérdemelt söréhez. Olaszországban egy Pavarotti-hangú velencei gondolás fogad kezében egy karneváli maszkkal, majd hosszú mesébe kezd Velencéről, a pisai ferde toronyról, a legkisebb államról, a Vatikánról, és egy hirtelen váltással néhány ókori nevet (Caesar, Augusztus, Spartacus) is megemlít. A földön elhelyezett, segítségnek szánt lobogót nem sikerült pontosan legyártani: a vízszintesen rajzolt zöld-fehér-piros zászló elég megtévesztő. Franciaországot egy - nem meglepő módon - arrogáns, raccsoló francia festő mutatja be ecsetjével és palettájával dühösen hadonászva, és az Eiffel-torony méltatása után eldarálja a legismertebb impresszionista festőket is.
Ha lehet fokozni a hangulatot és a meglepetést, akkor az utolsóként színre kerülő Angliának sikerül ezt. Egy Beatles-tag Sergeant Pepper-kosztümben perdül a színpadra, ki tudja, melyikük, és energikus gombahajrázással kísérve vadul énekelni kezdi az I wanna hold your hand-et. Hogy mi fán terem a Beatles és kik, mikor, mit, talán nem is annyira érdekes, a látvány önmagában felülmúlja az információkat. A sok "yeah, yeah"-vel affektáló angolt egy narancshajú, szoknyás skót egészíti ki, hogy a whiskey megvitatása után Miska, mintegy isteni gesztussal, összebékítse az örök viszályban álló két népet. Miska visszatér Magyarországra, és mielőtt elmenne kapálni, a bölcs Európa az egész előadás sommázataként figyelmezteti a megfáradt utazót: "Miska, azt tudnod kell, hogy ez csak kis szelete a világnak!". Ebben a kijelentésben pedig nincs hiba.
2011. július 24. 10:30 - Városmajori Szabadtéri Színpad
Európa mese - Görbe Tükör Színi Társulat
Szereplők: Lipcsei Cabello Borbála, Pintér Gábor, Heidinger Zoltán, Kovács Róbert
Díszlet: Gallai István
Jelmez: N.Kiszely Melinda
Rendező: Kovács Robi