- Egy bábszínházi előadásnál nagyon fontos a technika. A Hétfejű Tündér hogyan készült?

- Japán technikával dolgoztunk, egy úgynevezett bunraku bábbal. A színpadon három bábszínész fekete ruhában mozgat egy kb. egyméteres bábot. Ebben a játékban az a különleges, hogy a művészek beszélnek is a főhőssel, hol segítik, hol tanítják a fiút a történet során. A három bábszínész a főhős különböző személyiségeivel azonos, sőt ezek a belső karakterek egymással is küzdenek. Ebben a tradicionális japán technikában sokszor évtizedekig tanulnak egy-egy mozdulatot. Van, aki tíz évig csak lábat mozgat és ezt tökéletesíti. A lényeg az, hogy játék közben látsszon a varázslat, vagyis az, hogy a báb a három színész energiájától mozdul meg.

- A látvány szempontjából lehetne felnőtt előadás is.

- A Hétfejű Tündér egy filozofikus mese. Nagyon mélyre megy az emberi lélekben és valóban, ez abszolút működik a felnőtteknél is. Az előadás alsó korhatára öt-hat év. Legutóbb elsősök nézték meg a próbát, és mindenkinek nagyon tetszett, bejött nekik a darab.

- A  Hétfejű Tündér látszik az előadásban?

- Igen, de látványban nem félelmetes, inkább furcsa. Nem derülhet ki a történet elején az, hogy a tündér jó vagy rossz: ez a mese kulcsa.

 - 1982-ben mutatták be játékfilmként A Hétfejű Tündért, azóta semmilyen adaptáció nem készült belőle. Most hogyan került mégis a Bábszínházba?

- Kuthy Ágnes rendezőnek jutott eszébe, és én azonnal igent mondtam. Amikor belemásztunk a történetbe, rájöttünk, hogy piszok nehéz ezt megcsinálni, hiszen a mesének rengeteg rétege van, hihetetlenül összetett. Ott van például a felbujtó Pácegresi figurája, ő az, aki megkísérti a csúnya fiút. Bevettünk a történetbe más Lázár Ervin-szereplőket is: Ajahtan Kutarbani királyt, akinek a szakálla nő, ha jó kedve van vagy Babo Titti nagypapáját, aki a csillagokat szögezi fel az égre és Varga Julcsit, akinek virágszeme van. Közöttük derül ki a főhősről, hogy mennyire magányos és jólelkű.

- A kicsik látják a bábok mozgatóit. Ez nem zökkenti ki őket a darabból?

- Ha a bábszínész igazán jó bábos, akkor teljesen mindegy, hogy látja-e őt a báb mögött a néző vagy sem. Egy izgalmas előadásban mindenki a bábra koncentrál. Szabály, hogy a színésznek nem szabad a nézővel kommunikálnia.

- Már említette, hogy A Hétfejű Tündér története sokrétű. A mesének melyik része döntő fontosságú a gyerekek számára?

- Az üzenet az, hogy nem a szépség és nem a külső a fontos, hanem a jóság. Ahhoz, hogy erre rájöjjünk, be kell járnunk egy utat, meg kell ismernünk a bűn és bűnhődés útját. A történet negatív hőse Pácegresi, a hiú, érzékeny művész, aki ráveszi a csúnya fiút, hogy megölje a Hétfejű Tündért, aki valójában egy tehetségtelen ember miatt veszíti el hat fejét. A csúnya fiú ezt csak a történet végén érti meg, ahogyan a gyerekek is.