gyerek

Kincsek a láda mélyéről

2014.09.06. 07:00
Ajánlom
Ha az ember varázslatos helyeket akar látni, nem muszáj évekig spórolnia és vagyonokat költenie repülőjegyre, hiszen elég némi képzelőerő és egy csodás kellékekkel teli láda - hirdeti a Griff Bábszínház színesen megkomponált előadása. A Ládafia története mese a mesében, különböző bábtechnikák segítségével, a gyermeki fantázia határtalan erejéről.

Bodnár Zoltán nevét egészen addig a Kolibri Színház színészgárdájából ismerhettük, míg 2008-ban a veszprémi Kabóca Bábszínház be nem mutatta első darabját, a Ládafiát. A mű mozgalmas és sok szálon futó cselekménye izgalmas színházi élményt nyújt az óvodás korú gyerekeknek. Nemcsak azért, mert egyszerre három népmese elevenedik meg benne, hanem mert játékosan, humorral mutatja meg a kicsiknek azt is, hogyan lehet jó testvérek módjára játszani és pusztán a képzeletük segítségével varázslatosabbnál varázslatosabb kalandokba bonyolódni.

A veszprémi előadás sikere után 2014. februárjában a zalaegerszegi Griff Bábszínházban is bemutatták a darabot, Bál József rendezésében. Noha a a díszletet és a bábokat (tervező: Majoros Gyula) az alkotók a veszprémi előadásból vették át, a történet némiképp módosult: míg az eredeti mesében két kisfiú és egy kislány a szereplő, itt három, ugyancsak energikus lánytestvér hangja tölti be a teret. Janka (Medgyesi Anna) Julcsi (Balázs Nóra szerepét B. Szolnok Ágnes vette át) és Bözsi (Benkő Zsuzsanna) elementáris erővel uralják a színpadot, ami nemcsak vibráló jelenlétükben, állandó helyváltoztatásaikban nyilvánul meg, hanem a (néhol már túlzott hangerejű) szövegmondásban is.

A szcéna központi eleme a színes, varázslatos faládikó, amely egyszerre több funkciót is ellát. Azon túl, hogy remek rejtekhely elbújni akaró kisgyerekek vagy akár egy soktagú egércsalád számára, a gyermeki fantázia segítségével bármikor át tud alakulni "helikóperré", szekérré vagy éppenséggel egy teknőssé is, és némi koncentrálással oda repíti a lányokat, ahová csak akarják.

Ami pedig méginkább növeli a láda értékét, hogy szépen lassan előkerül belőle minden kellék egy jó meséhez: bábok és jelmezek kincsesbányájára bukkannak benne a gyerekek és már szövődnek is sorra a jobbnál jobb történetek. A képzeletbeli vándorút során így érkeznek el a lányok a zsugori király udvarába, ahol busás jutalmat ajánlanak fel annak, aki megnevetetti a folyton síró Tulipán hercegkisasszonyt. A lányok mesélő kedve ezzel csak fokozódik és sietve rögtönzött színtársulattá avanzsálnak.

A rendezés sokszínűségét mutatja, hogy a hercegkisasszony mulattatására előadott három népmese három különböző bábtechnika segítségével elevenedik meg. Az első mese keretét egy terebélyes harangszoknya adja, amely tökéletes teret biztosít az apró méretű ujjbábok érvényesüléséhez. A történet főszereplője egy nyulacska, aki vissza akarja szerezni a harangját és céljához mindvégig ragaszkodik. Természetesen számos akadály gördül elé, ennek megfelelően pedig a mese rengeteg helyszínt igényel, amelyek a szoknyára, körben felfestett kis keretekben jelennek meg. Az "élő diavetítés" mellett pedig a játékot színesítve egy-egy szereplőt a színészek is eljátszanak, karikírozásban verhetetlenek - Medgyesi Anna tehene például rendre megkacagtatja a gyerekeket. A humor a karakterábrázoláson túl nyelvi szinten is megjelenik: a darab modernségét mutatja, hogy egy-két kiszólás, poén erejéig mai mesék is megjelennek (pl. az Aranyhaj), amellyel csak tovább fokozzák a gyerekek érdeklődését.

A második történet egy mindent lebíró szerelmet mutat be: a szárnyas királyfi legendája az előadás leglíraibb része, amely egy fennkölt és magasztos világba repíti el a nézőket. Beltéri előadás esetén árnyjátékkal és síkbábokkal játsszák ezt a mesét, amely remekül illik a legenda hangulatához, és el is különíti attól a mozgalmasságtól, harsány attributumtól, amely a Ládafia egészére alapvetően jellemző. Szabadtéri előadás esetén ezt a részt anyagokból gyúrt bábokkal játssza a társulat - így némiképp megtartják az elvontabb kifejezésmódot, hiszen valós arcot, testet nem kapnak továbbra sem a szereplők.

A harmadik történetben, a sárkány és a furfangos fiú meséjében az erőviszonyok érzékeltetésére már visszatérnek a nagyobb bábok, ráadásul a szereplők egy hatalmas, zöld köpeny alá bújnak, amely rengeteg lehetőséget rejt magában a szüzsé alakításának szempontjából. Szimbolizálhat ugyanis ez a köpeny egy félelmetes sárkányt, vagy helyszínek tekintetében éppenséggel az Óperenciás-tengert, egy magas hegy csúcsait - ugyanakkor tökéletes teret biztosít a játéknak is, hiszen az egymás elől bujkáló szereplő-bábok szabadon mozoghatnak alatta.

A küldetés sikeres: mindhárom mese megnevetteti a hercegkisasszonyt, ám a zsugoriságáról híres király egyszer sem akarja kifizetni a lányoknak járó jutalmat. Szerencsére a király büntetése nem marad el, amiben nagy szerepet játszanak a csodálatos ládikóban élő egerek is. Tanulságok sorozatát summázza a darab, amelyből a gyerekeknek is akad megjegyeznivaló bőven: például, hogy csak akkor tudnak együttműködni, ha a veszekedést jó testvérek módjára bocsánatkéréssel oldják fel, vagy, hogy a szétdobált játékokat bizony el is kell pakolni. Ha a mesében megígért honorárium el is marad, elégedett szülői mosoly és lelkes gyerektaps a meghajlók jutalma.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Plácido Domingo fia végigfényképezte a Virtuózok koncertjét – íme a fotók!

„Istenem! Annyi érzelem van bennem a Virtuózokkal kapcsolatban!” – mondta a koncert után José Plácido Domingo, a világhírű tenor fia.
Zenés színház

Először csendült fel az Egyesült Államokban a Bánk bán

Tizenötezer néző volt kíváncsi a magyar kultúrát népszerűsítő, vasárnap zárult kéthetes rendezvénysorozat előadásaira New Yorkban.
Klasszikus

Átkelni az Urálon Berezovszkijjal

Egyszerre különleges, és első pillantásra kissé rendhagyó összeállítással készült Borisz Berezovszkij A Zongora című sorozatban rendezett idei koncertjére, melyet a Zeneakadémia Nagytermében adott november 9-én.
Klasszikus

Ezt hallani kell: Rahmanyinov Chopint játszik

Az orosz zeneszerző, aki negyvenöt éves korában határozta el, hogy zongoraművész lesz, egy 1919-es felvételen Chopin Asz-dúr keringőjét játssza. Lélegzetelállító!
Klasszikus

Akit Kodály még személyesen instruált – Perényi Miklós

Azt vallja, egy zeneművet eljátszani csak a kezdet: elmélyedni, újrajátszani, folyton keresni, mint az aranyásó, ez a zenész feladata. Perényi Miklós Kult50-ben megjelent portréja.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

gyerek művészetek völgye

A gyerekek sem fognak unatkozni a Művészetek Völgyében

Az idén 27. alkalommal megrendezésre kerülő Művészetek Völgye közel 1200 programjából válogattunk; ezúttal a gyerekprogramok kínálatából is csemegéztünk. A fesztivál látogatása 6 éves korig idén is ingyenes.
gyerek klippremier

Klippremier - Veronaki - Gőgös Gúnár Gedeon: Körbe-körbe

A Veronaki zenekar május 21-én mutatja be a második Gőgös Gúnár Gedeon lemezt, Kiugrott a Gombóc címmel a MOM Kupolában. Addig is, amíg az album a Móra Music gondozásában napvilágot lát, a Veronaki egy vidám, tavaszi videoklippel kedveskedik hallgatóinak.
gyerek advent 2016

Milyen gyerekprogramokat ajánl a Fidelio decemberre?

Karácsonyt várni otthon is lehet, de sokkal jobb vidám, szép és jótékonysági programokon részt venni a gyerekkel! Erre ajánlunk most pár lehetőséget.
gyerek skanzen

Mesekiállítás a Skanzenben

Az erdélyi mesevilág elevenedik meg a Skanzenben a nyári hónapok alatt. A Mészáros Gyuritól a Harry Potterig nevet viselő tárlat betekintést nyújt a mesék sajátos logikai rendszerébe, és beránt minket a mesevilágba.
gyerek gyereknap

Szeretnél egy közös fotót Sír Kánnal?

Gyereknap alkalmából május 29-én a délelőtti A padlás és A dzsungel könyve című előadások után a Víg és a Pesti előcsarnokában bárki találkozhat a zenés játékok főszereplőivel, akikkel közös fotót is készíthetnek.