gyerek

Kuthy Ágnes: Nagyon szeretem Grimméket

2010.10.01. 08:22
Ajánlom
A Budapest Bábszínház tavalyi ünnepi évada még idén is tart: az október 9-i Csipkerózsa-premier még ahhoz számít. Az elmúlt szezonban egy bizonyos Luca Róza nevű ifjú hölgy, Kuthy Ágnes rendező öt hónapos kislánya azonban keresztülhúzta a számításokat. De Csipkerózsa is felébredt a hosszú álomból…

- Csipkerózsika vagy Csipkerózsa?

- Nálunk Csipkerózsa. Az eredeti Grimm-mese ugyanis nem túl jelenetgazdag, és nagyon komolyan át kellett írnunk Lackfi Jánossal, ezért módosítottunk a címen is.

- Ha ennyire "semmi" egy Grimm-mese, akkor mi foglalkoztat mégis bennük?

- Nagyon szeretem Grimméket, az ő meséiket betűzgetve tanultam meg olvasni. Rendezőként azért érdekelnek, mert egy problémára fókuszálnak, de nem túl jelenetgazdagok, a jellemek sem annyira kidolgozottak, mint például egy Andersen-mesében, ezért rendkívül szabadon kezelhetőek. A Csipkerózsika központi témája a felnőtté válás, a serdülőkorú fiatalnak a világ megismerésére irányuló törekvése, amely hasonló etapokból áll, mint a kisgyermek dackorszaka: a szülővel, a külvilággal, saját magával folytatott konfliktusai.

- Lackfi Jánosnak ez az első mesedarabja. Miért őt kérted fel a megírásra, és verses mesét rendeltél-e?

- Régóta szeretnék vele dolgozni, mert nagyon szeretem a meséit. Azt érzem, mintha Lázár Ervin és Weöres Sándor szellemi rokona lenne, és kíváncsi voltam rá, hogyan tudja színpadi műben kifejezni magát.  Nem kértem tőle, de verses változattal állt elő, amit egyáltalán nem bánok. Így van egyfajta ritmikája, a rímek visznek előre. Persze, van nehézsége is, ugyanis a szövegnek ettől függetlenül természetes módon kell hangzani.

- A Csipkerózsikában megszületik a kislány, hirtelen felnő, megszúrja az ujját, elalszik, jön a királyfi, megcsókolja, ébredés, aztán boldogan élnek. A Csipkerózsában ehhez képest mi történik?

- A jól ismert régi mesét kibővítve két tinédzser: egy fiú és egy lány érési folyamatát kísérhetjük végig, akik környezetükön és saját magukon is győzve, közösen lépnek tovább egy újabb életszakaszba. Az útjuk során gyermekiesen külsőséges tulajdonságaikat levetkőzve, új belső értékekkel gazdagítva válnak önálló, másokért is felelősséget érző emberekké. Az első rész a klasszikus mese elemeire épül: hogyan él Csipkerózsa a királyi udvarban, hogyan „nyomják el", hogyan nevelik az udvari szokásokra, hogy abba a rendbe betagozódjon, és vigye tovább a hagyományokat, illetve mi készteti arra, hogy elkövesse a tragikus vétséget. A második részben megismerjük a fiatal királyfit, aki egy teljesen alkalmatlan antihős. De mire Csipkerózsához eljut, számtalan feladatokon keresztül, éretté válik arra, hogy elnyerje a lányt.

- Hogyan kezdtetek ötletelni?

- Azt tudtam, hogy az én világom és Gombár Judit tervező világa hasonló. Mindketten szeretjük a stilizált térelemeket, a jól világítható teret és a harsány színű, nagy jelmezeket. A végeredmény egy látványszínházi, monumentális térhasználatú előadás, amely a Budapest Bábszínház nagyszínpadán, 12 színésszel kompromisszumok nélkül megvalósítható. Meczner János igazgató engedte, hogy nagyot álmodjak, amit visszavettem, azt csak a darab miatt tettem.

- És dramaturgiailag?

- Az első felvonás nem jelentett túl nagy nehézséget. Azt könnyen el tudjuk képzelni, hogy milyen egy kastély, ott milyenek a hétköznapok és hogyan él egy kamaszlány, aki a 15. születésnapján, az esti bált várja. Ez volt a könnyebbik fele. Azonban a királyfi története, akiről nem sokat tudunk... De hát ezért hálás egy Grimm-mese, mert bizonyos szabályokat betartva ugyan, de szabadon lehet fantáziálni! A második felvonásnak többször nekikezdtünk, ennek a végeredményében a fiú és a lány egyszerre születnek, a királyfi szülei azonban meghalnak, és őt a jó tündérek nevelik fel. Itt a királyfi útját kísérhetjük végig a tüskerengetegben, ahol számos feladatot kell teljesítenie, hogy eljusson az alvó Csipkerózsához.

- Tündérhonban hogyan zajlik az élet?

- Mint amikor három nagynéni megkapja a kisgyereket, és annyira óvják mindentől, annyira agyonszeretgetik, hogy képtelenné válik bármiféle a feladat elvégzésére. De mivel ketyeg az óra, lejár a száz év, tudják, hogy útjára kell engedni a fiút. A királyfi eljut a Tüskeerdőbe, és ott - mint a mesékben általában - három feladattal kell megbirkózni: le kell győznie a tüskehadsereget, bölcsességéről kell tanúbizonyságot adni, hogy átjusson három ajtón, végül az ál-Csipkerózsát kell felismernie a szerelem próbán. Így a testi, lelki és szellemi síkon is teljesítenie kell, hogy eljusson az igaz szerelemhez.

- A zenének csak hangulatfestő szerepe lesz, vagy nagyobb súlyt kap az előadásban?

- A zenének nagy szerepe van az előadásban mind érzelmi, mind dramaturgiai szempontból. Szemenyei János komponálta meg Lackfi János dalszövegeit. Azt kértem tőle, hogy olyan dalokat írjon, amelyek érzelmileg jól kiegészítik az adott helyzetet, gyerekorientáltak, ugyanakkor hassanak a felnőtt kísérőkre is. Szerintem slágergyanús számok születtek. De nemcsak a zenének, hanem a mozgásnak is kiemelt szerepet szánunk, mivel a színészek mozgása az egész előadás alatt bábszerű, lekottázható. A mozgást Fosztó András állítja színpadra. Így versek, zenék, táncok, élő és bábszínházi elemek egymást kiegészítve és erősítve alkotják az előadást.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Díjakkal ismerte el művészei munkáját az Operaház

A 2017/18-es évad zárásaként a Csillagóra Gálaesten az intézmény legrangosabb kitüntetéseit adták át, először jutalmazva Balett- és Énekkari Kamaraművészt is.
Zenés színház

Spontán, közös énekléssel zárult a miskolci operafesztivál

Dupla gálakoncerttel, utcabállal, remek hangulatban ért véget tegnap este a 18. Bartók Plusz. A friss Kossuth-díjas Sümegi Eszter még meg is énekeltette a Miskolci Nemzeti Színház közönségét.
Klasszikus

Horgas Eszter és Vásáry Tamás Budapest díszpolgára lett

A kitüntetés posztumusz díjazottja Burger Barna fotóművész és Hazay István Kossuth-díjas geodéta, az MTA tagja.
Klasszikus

Kiállítás nyílik Bősze Ádám antikváriumának kottagyűjteményéből

Sopronban, az Ünnepi Hetek Alkalmából nyílik meg Bősze Ádám Zenei Antikváriumának kiállítása, amely a két háború közötti különleges kottacímlapjait mutatja meg az érdeklődőknek.
Jazz/World

„Rockopera, csak nem rock és nem opera”

Izgalmas programzenei kísérletbe fogott a Premecz Mátyás Hammond orgonista vezette, idén 10 éves Kéknyúl Band: a bűnügyi filmek világát idézik meg a Müpa színpadán június 20-án, olyan vendégszólistákkal, mint Palya Bea és Sena. Erről kérdeztük Premecz Mátyást.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

gyerek művészetek völgye

A gyerekek sem fognak unatkozni a Művészetek Völgyében

Az idén 27. alkalommal megrendezésre kerülő Művészetek Völgye közel 1200 programjából válogattunk; ezúttal a gyerekprogramok kínálatából is csemegéztünk. A fesztivál látogatása 6 éves korig idén is ingyenes.
gyerek klippremier

Klippremier - Veronaki - Gőgös Gúnár Gedeon: Körbe-körbe

A Veronaki zenekar május 21-én mutatja be a második Gőgös Gúnár Gedeon lemezt, Kiugrott a Gombóc címmel a MOM Kupolában. Addig is, amíg az album a Móra Music gondozásában napvilágot lát, a Veronaki egy vidám, tavaszi videoklippel kedveskedik hallgatóinak.
gyerek advent 2016

Milyen gyerekprogramokat ajánl a Fidelio decemberre?

Karácsonyt várni otthon is lehet, de sokkal jobb vidám, szép és jótékonysági programokon részt venni a gyerekkel! Erre ajánlunk most pár lehetőséget.
gyerek skanzen

Mesekiállítás a Skanzenben

Az erdélyi mesevilág elevenedik meg a Skanzenben a nyári hónapok alatt. A Mészáros Gyuritól a Harry Potterig nevet viselő tárlat betekintést nyújt a mesék sajátos logikai rendszerébe, és beránt minket a mesevilágba.
gyerek gyereknap

Szeretnél egy közös fotót Sír Kánnal?

Gyereknap alkalmából május 29-én a délelőtti A padlás és A dzsungel könyve című előadások után a Víg és a Pesti előcsarnokában bárki találkozhat a zenés játékok főszereplőivel, akikkel közös fotót is készíthetnek.