A Hincz család három generációjának tagjai a magyarországi vándor bábjátszás leghosszabb ideig működő képviselői, vándorkönyvük első bejegyzése 1841-ből származik. Hincz Adolf képmutogató, panoráma- és bábszínháztulajdonos, artista járta az országot feleségével Hincz Franciskával. Fiuk, Hincz Gusztáv örökségéből származnak a speciális átalakuló- marionettek, amelyek lényege, hogy egy zsinór megrántására átváltoznak vagy szétesnek.

Hincz Gusztáv 1889-ben kért bábszínházépítésre engedélyt a Városligetben, halála után az unokája, Hincz Katalin vette át a bábszínház igazgatását. Ő jegyezte fel az addig a családon belül szájhagyomány útján öröklődött darabokat.  Katalin korai halála után öccse, Hincz Károly új fejezetet nyitott a magyar vásári bábjátszás történetében. 1909-ben önállósította magát, és Első Magyar Bábszínház néven folytatta a családi hagyományt. Ekkor a repertoáron is változtatott, szórakoztató előadásait egyre inkább a gyermekközönség számára állította össze. A kesztyűs bábokkal előadott Vitéz László-jeleneteket rövid szünet és technikai átállás után marionett-számok, saját történetek, majd népszerű Grimm- és Disney-mesék követték. A Hincz család bábszínháza már a múlté, de bábjaik az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet gondoskodásának köszönhetően még megmaradtak az utókor számára, és egy letűnt kor színeit, hangulatát, szórakozási szokásait idézik fel e kiállítás látogatói előtt.

A kiállítás hétfőtől péntekig, 9-től 16 óráig látogatható, hétvégén a múzeum az előadások előtt 1 órával nyit és előadások után 1 órával zár.