Día del Niño, Children's Day, lìu yī guó jì ér tóng jié, Kindertag, kodomo no hi, يوم الطفل الفلسطيني, Dzień Dziecka, Ziua Copilului, Çocuk Bayramı, День захисту дітей - így írják a gyereknapot különb-különb nyelveken. Az ünnep tartalma világszerte azonos: a gyerekek életének, egészségének védelmét, jólétét, az őket illető jogok tiszteletben tartását célozzák és természetesen azt, hogy szeretni kell őket. Az ünnep dátuma azonban szinte országonként változó.

Magyarországon a századforduló után kezdték hivatalos körülmények között ünnepelni a gyerekeket, igaz, a II. világháborúig szociális okok álltak az esemény hátterében. 1906-ban gyűjtöttek először pénzt az Országos Gyermekvédő Ligát képviselő, többnyire arisztokrata származású hölgyek a szegény sorsú gyerekeknek. Az általában kétnapos eseményre általában májusban került sor, de fix dátuma nem volt.

Az első állami gyermeknap a török naptárakba került be: április 23-án ünneplik a nemzeti függetlenséggel együtt. 1920-ban ugyanis ezen a napon ült össze a nemzetgyűlés és rakta le Ankarában a világi török állam alapjait Kemal Atatürk vezetésével, és mivel Atatürk az ifjúságban látta a jövő független Törökországának zálogát, 1927-től ez a nap a gyerekeké is. Az ünnepen számos eseményre kerül sor, gyerekek előadásain vesz részt ilyenkor az állami vezetés, a török parlamentet pedig egy napra elfoglalják a gyerekképviselők. Az utóbbi évtizedekben a gyereknapi fesztivál nemzetközivé vált. Első alkalommal 1979-ben, a Nemzetközi Gyermekévben hívtak vendégeket - a Szovjetunióból, Irakból, Olaszolrszágból, Romániából és Bulgáriából -, mára mintegy ötven országból érkeznek a több mint egy hetes programsorozatra, amely a fővároson kívül egyéb török városokat is érint.

A június elsejei gyermeknap intézményesítésére kísérletet tettek 1925-ben a Nemzetközi Gyermekjóléti Konferencián - vannak források, amelyek szerint azért ezen a napon, mert a konferencia egybeesett egy, a San Franciscó-i kínai konzul által kínai árváknak rendezett ünnepséggel -, 1949-ben pedig a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség moszkvai ülésén kezdeményezték a Nemzetközi Gyermeknap megünneplését. A leginkább a keleti blokk egykori országait érintő kezdeményezés célja ekkor az elmaradott, háború sújtotta országok gyermekeinek megsegítését szolgáló akciók szervezése volt. Ez utóbbi határozat alapján a gyermeknap május utolsó vasárnapjára esik.

1953 októberében a genfi székhelyű Nemzetközi Gyermekjóléti Unió kezdeményezésére kétnapos fesztivállal igyekeztek felhívni a figyelmet a gyerekek jogaira. Egy évvel később, 1954. november 20-án a svájci városban fogadta el az ENSZ Közgyűlése az Egyetemes Gyermeknap létrehozását deklaráló 836 (IX). határozatot. Ennek értelmében a közgyűlés javasolja, hogy minden országban tartsák meg az Egyetemes Gyermeknapot. Az ünnep célja az, hogy megemlékezzenek a világ gyermekeinek testvériségéről és egymás közti megértésről, valamint a gyermekek jóléte érdekében kifejtett küzdelemről. A határozat 45. évfordulóján írták alá a Gyermekjogi Konvenciót, amelyet azóta számos kormány ratifikált.

A főszereplő gyerekek - Valahol Európában - Az első olvasópróba

Az ENSZ-közgyűlés nem javasol konkrét dátumot a gyereknapra, ennek megfelelően ahány ország, annyi ünnepnap. Nálunk május utolsó vasárnapja, míg június első napján ünnepelnek többek között Albániában, Bulgáriában, Kínában (ahol munkaszüneti nap), Csehországban, a Szovjetunió volt tagállamaiban, Kambodzsában, Lengyelországban, Mozambikban, Németországban (de a hidegháború idején az NSZK-ban nem volt hivatalos ünnep), Etiópiában vagy Romániában. A naptári évben legkorábban Uruguayban tartják január hatodikán, ezt követi Thaiföld, ahol január második vasárnapja a gyereknap. Sri Lankán húsvét első vasárnapjára esik, Hong Kongban és Kolumbiában április 4-én van, csakúgy, mint Tajvanon, ahol erre a napra esik a nőnap is (sőt 2011-től munkaszüneti nap részben azért, hogy ezzel a figyelemfelhívó ünneppel elősegítsék a gyermekvállalást), Palesztinában egy nappal később, Mexikóban április 20-án, Peruban pedig a hónap második vasárnapján. Májusban tartják a gyereknapot Dél-Koreában (5.), Spanyolországban (a hónap második vasárnapján), Svédországban (13.) és Nigériában (27.). Észak-Koreában június 2-án van gyereknap, Venezuelában július harmadik vasárnapján, Indonéziában július 23-án, Vanuatun július 24-én, Argentínában augusztus második vasárnapján, Paraguayban augusztus 16-án - és ezzel véget ért a nyári gyereknapok sora. Őszre esik Costa Ricában (szeptember 9.), El Salvadorban, Guatemalában és Szingapúrban (mindhárom országban október 1.), Trinidad és Tobagón (október első vasárnapja), Iránban (október 8.), Brazíliában (október 12., az ország védőszentjének ünnepe), Malajziában (október utolsó szombatja). Indiában az ország első miniszterelnökének, Jawaharlal Nehrunak a születésnapján, november 14-én tartják a gyereknapot, a legtöbb közép-afrikai országban pedig december 25-én. Szerencsések a vietnami gyerekek, mert ott két gyereknap is van (június elsején és az Ősz Közepi Fesztivál keretében a nyolcadik holdhónapba eső telihold napján), Japánban viszont külön ünneplik a lányokat (március 3.) és a fiúkat (május 5.). Az Egyesült Államok nincs hivatalos gyereknap annak ellenére sem, hogy már 1856-ban egy massachusetsi lelkész kihirdette a gyülekezetében, hogy június második vasárnapján az istentiszteletet a gyerekeknek szenteli, és ehhez a következő évtizedekben csatlakozott több egyház is. Bill Clinton 2000. október 8-át nyilvánította gyereknappá, George W. Bush pedig 2001-től június első vasárnapját tette meg gyereknapnak.

Az ENSZ és szakosított szervezetei egyébként roppant proaktívak a gyerekeknek dedikált napok kinevezésében: szeptember 20-át jelölte ki az UNICEF a Gyermekek Világnapjának, november 20. a Gyermekek Jogainak Világnapja, augusztus 4-e a Bennszülött Gyermekek Napja, május 25. pedig az Eltűnt és Bántalmazott Gyermekek Napja, melyet egy 1979. május 25-én New Yorkban eltűnt kisfiú emlékére hoztak létre.