Nem véletlen az időpont választás: 1859. szeptember 30-án született Benedek Elek, meseíró, ezért 2005 óta szeptember utolsó napja a népmese napja Magyarországon. Ehhez a jeles naphoz kínálnak programokat országszerte.
Több mint ötezren regisztráltak már a magyar népmese napja alkalmából tartandó meseolvasásra Nyíregyházán, ahol pénteken, szombaton és vasárnap a kulturális központba, a Városi Galériába, illetve a Sóstói Múzeumfaluba várják a csodás, tanulságos történetek kedvelőit, gyermekeket, felnőtteket egyaránt. Cservenák László, a Váci Mihály Kulturális Központ igazgatója elmondta, hogy a nyíregyházi kulturális intézményben szombaton meseudvart rendeznek be, mesejátékokat, bábelőadásokat szerveznek, sőt zenés, táncos műsorral és kézműves foglalkozásokkal teszik teljessé a mesés programot.
Szombaton és vasárnap népmesés rajzfilmeket vetítenek, mindenki újra láthatja gyermekkorának legnépszerűbb mozidarabjait. Cservenák László tájékoztatása szerint a Városi Galériában a híres Kecskeméti Rajzfilmstúdió kiállítását is megtekinthetik az érdeklődők. A tárlaton eddig még soha nem látott, egyedülálló összeállításban nézhetik meg a népmesei rajzfilmsorozatok jeleneteit és figuráit. A múzeumfaluba kilátogatók "belekóstolhatnak" a kenyérkészítés és a falusi nagymosás régi munkafolyamataiba is, amelyek során egykor - amíg a kovász, a kenyértészta kelt, a dagasztás és a kemencébe vetés tartott, illetve a ruhákat kézzel dörzsölték, sikálták kefével - sok-sok mese elhangzott egykor. A skanzenben őrzött valamikori nép sporteszközöket is kipróbálhatják a mesemondásban és mesehallgatásban "elfáradt" érdeklődők, így járhatnak például majd medvetalpon, gólyalábon, törhetnek diót, hajíthatnak köcsögfára.
A soproni Liszt-központban a gyerekek találkozhattak már júniusban a Tündérfesztiválon Tajtékkal, a vízsárkánnyal. A népszerű monumentális tűzhányó száján szeptember 30-án minden bátor kisgyerek besétálhat, gyomrában pedig sárkánymeséket is hallgathat. Ez is program lesz a Magyar Mese Napján a Liszt-központban. Keresnek majd sárkányharcosokat, ügyességi játékokat szerveznek a nagyobbacska, hempergőt és kézműves foglalkozást a kisebb gyerekeknek. Lesznek táncos, zenés és bábos mesék, palacsintasütés és mézeskalácsház építés a gesztenyefa alatt. Mindezt teszik pedig azért, hogy megismertessék és megszerettessék a gyerekekkel a magyar népmeséket.
rszágos népmese-konferenciát rendeznek Kaposváron, ahol a cigány népmeséké lesz a főszerep a Magyar Olvasástársaság idei, immár nyolcadik országos népmese-rendezvényén. A szeptember 28-án kezdődő kétnapos rendezvénysorozat témája a közösségi mesemondás és a mese kultúraközvetítő ereje. A határon átívelő kulturális és társadalmi mozgalmat a Magyar Olvasástársaság hívta életre 2005-ben. Azóta a határon innen és túlról több száz intézmény és szervezet csatlakozott saját szervezésű programokkal. A kaposvári konferencia nyitónapján kerekasztal-beszélgetéssel és mesemondásokkal tarkítva előadásokat hallhatnak a résztvevők a cigány varázsmesékről, a népmesék közösségekben és oktatásban betöltött szerepétől, este pedig filmmel, koncerttel és mesemondással zárják a napot. A szakmai program szeptember 29-én szombaton a népmesemondók országos találkozójával folytatódik, melyet hagyományteremtő szándékkal az idén első alkalommal rendeznek meg, és célja "a mesélő emberek fórumának" létrehozása. Ugyanezen a napon mesemondás, családi programok, "mesemaraton" és koncertek biztosítanak egész napos kikapcsolódást a résztvevőknek. A mesemondók közül előadóként, illetve szereplőként is ott lesz Berecz András, Kóka Rozália, Kovács Marianna, Csernik Szende, Gulyás László, a kísérő programokon egyebek mellett fellép a Fonó zenekar és az Alma együttes. A program fővédnöke Fésűs Éva kaposvári meseíró, a város díszpolgára, a támogatók között megtalálható a Nemzeti Kulturális Alap, az Apáczai Kiadó, valamint Kaposvár önkormányzata és több intézménye, a társszervező pedig a Kaposvári Egyetem. A programról a www.nepmesenap.hu és http://www.hunra.hu oldalakon tájékozódhatnak az érdeklődők.
hírlevél
