gyerek

"Nem ápolni és nem őrizni"

2014.06.19. 07:54
Ajánlom
Június 22-én lesz látható a Városmajori Szabadtéri Színpadon Fabók Mancsi: A székely menyecske meg az ördög című egyszemélyes bábjátéka. Fabók Mancsi a legfiatalabb vásári bábjátékos generáció képviselője, aki sziporkázó megoldásoktól tobzódó előadásaival, harsány előadásmódjával garantáltan mosolyt csal mindenki arcára. Most a műfaj szépségeiről és nehézségeiről beszélgettünk vele. INTERJÚ

- Annak idején a színművészeti elvégzése után nem szerződtél le bábszínházhoz, helyette az utcaszínház rögös útját választottad. Miért?

- 2008-ban végeztem a Színművészeti Egyetemen színész és bábszínész szakon és akkoriban úgy gondoltam, hogy ha én a prózai és bábszínházat egyszerre szeretném művelni az elkövetkezendő időszakban, akkor az egyetlen út, ami ezt lehetővé teszi, hogy prózai színházhoz szerződök. Azt gondoltam, hogy innen a két műfaj közti átjárás könnyebb. Ezért alakult úgy, hogy a Miskolci Nemzeti Színházhoz szerződtem rögtön a diploma után. Egyébként épp most fordulóponthoz érkezett az életem, mert a két forma már annyira feszíteni kezdte egymást, hogy Kiss Csaba direktor úrral megbeszéltük, hogy megválok a színháztól és szabadúszóként folytatom tovább. Bízom benne, hogy vendégként jutok még prózai színészi feladatokhoz is, hiszen ott más jellegű gyönyörűségek érik az embert, amiktől szintén nem szeretném magamat megfosztani.

- Mégis mi vonzott a vásári bábjátékban?

- Egyrészt az interaktivitása, ami fantasztikus dolog egy színésznek, hiszen azonnali visszajelzést kap a munkájáról. Közvetlenül látja a közönségben ülő nézők arcát, akik amellett, hogy nézők, a partnereivé is válnak, ahogyan a prózai színházban a színészek. Ezáltal utánozhatatlanul élővé alakul minden egyes előadás. A prózai színházban soha nem élhettem meg egyazon előadásból a százkilencvennyolcadikat, a vásári bábjátszás során viszont igen. Így alkalmam nyílik azt az apró újításba is beépíteni, amit csak a száznyolcvannyolcadik előadáson fedezek fel.

- Mi az oka annak, hogy eddig kizárólag népmeséket dolgoztál föl?

- Rettentően vonzódom a népi kultúrához. Igyekszem - ahogy Goethe mondja - "gyökereket, szárnyakat egyszerre keresni", tehát megőrizni a meséknek az ősi tudásanyagait és közben a mai világhoz, mai tempóhoz, az éppen aktuális közönséghez alakítani őket.  Eddig minden egyes alkalommal bebizonyosodott, hogy ezek a mesék, énekek végtelen sok réteggel rendelkeznek: ha az ember megkapargatja a felszínt, látja, hogy minden egyes réteg alatt újabb kerül elő. A mesék hosszú-hosszú időn keresztül csiszolódtak, régi időktől fogva minden egyes mesélő az őket megérintő részek kidolgozásával, és a kevésbé érdekesek elhagyásával mesélte tovább őket, igazi, népi humorral megspékelve. Eközben pedig a mesék remekművekké csiszolódtak. Az előadások alatt minduntalan kiderül számomra, hogy a legfontosabb feladat ezeket a hagyományokat élni, nem pedig valamiféle múzeumi tárgyként kezelni. Ahogyan egy felvidéki bácsitól hallottam: "a hagyományt nem ápolni kell, az nem beteg, a hagyományt nem is őrizni kell, hiszen az nem rab, hanem megélni kell".

- Különleges és tiszteletreméltó életforma a vásári bábjátszás, ugyanakkor meglepő a mai világban...

- Igen, vannak nehézségei, hiszen egy személyben vagyok dramaturg, rendező, színész, sőt még az előadásaim díszletét és bábterveit is én álmodom meg, úgyhogy mindezen területek felelőssége rám hárul. Ugyanakkor az utcaszínház nagyban segített még a miskolci röghöz kötöttségem idején is: beleülhettem az autóba és az ország legtávolabbi pontjaira eljutottam. Olyan, egészen kis települések fogadtak könnyekig megható melegséggel, ahová nagyon ritkán jut el színház. S a budapesti közönség is, akik kultúrával jól el vannak  látva, szintén meg tudnak állni kicsit, le tudnak lassulni és be tudják fogadni ezt az urbánus világtól kicsit idegen népi kultúrát. Nekem ez annyiban is nagyon fantasztikus üzenet, hogy akármilyenek a körülményeink, az ilyen mélyre visszanyúló közös gyökerek iránt mindenki meg tud nyitni egy kis ablakot.

- Milyen korosztálynak szólnak az előadásaid?

- Általában a gyerekelőadásokat öt éves kortól szoktam ajánlani, mert némely részük lehet félelmes, ijesztő. De a népi anyagból következően széles rétegek tudják élvezni az előadásokat, hiszen a népmeséket elsősorban nem gyerekek hallgatták, a teljes közösség számára mesélte az éppen arra alkalmasnak tartott személy. Nagyon-nagyon fontos dolog szerintem, hogy a különböző generációk együtt tudjanak szórakozni: a szülő ne csak elkísérje a gyermekét, hanem számára is jelentsen örömöt az előadás. A régi korok felnőtt embere nagyon sokat játszott, s ez nagyban segítette hétköznapjait, s befényesítette az ünnepeket.

- Olykor pajzán témák is bekerülnek az előadásaidba...

- Valóban van egy kivételes előadás: a Kapós Böske. Az előadás forrása A magyar népi szerelmi kiokosítók és pajzán históriák. Tizenkét éven felülieknek ajánlunk. A szöveganyag ugyan virágnyelven járja körül fő témáját, a szexust, mégis úgy gondoljuk, hogy a tizenkét évnél fiatalabb gyermekek gondolatai még nem e téma körül forognak, s mi sem szeretnénk indokolatlanul hamar erre terelni. Felső korhatárt viszont ennél a mesénél semmiképp nem szabnék.

- Milyen előadáson dolgozol most éppen?

- Most éppen a Vitéz László és Vas Juliska című előadásra készülök. Úgy gondolom, hogy vásári bábosként feladatom tovább vinni Kemény Henrik örökségét. Ahogy a cím is sugallja, bekerül a női minőség a játékba: míg Vitéz László a nagymamucikája serpenyőjével, addig Vas Juliska a nagypapucikája kovácsszerszámaival püföli az ördögöket. Így kettejük szerelme a történet végén magát a halált is legyőzi: a férfi és a nő egymásra talál és ebből gyümölcs fakad.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

A végzet asszonya élete végéig díva maradt

A magyar femme fatale emigráns éveiben ritkán mutatkozott, nem járt társaságba - saját, régi filmjei viszont hipnotikus erővel hatottak rá.
Klasszikus

Zaklatási botrány rázza meg a finn Sibelius Akadémiát

Egy finn lap szerint a helsinki zeneművészeti akadémia működéséhez tartozik a szexuális zaklatás és a növendékek megalázása.
Plusz

Megalakult a Nemzeti Kulturális Tanács

Megtartotta alakuló ülését az Országgyűlés által tavaly decemberben kihirdetett törvény alapján életre hívott testület.
Klasszikus

Börtönbe megy a nyugdíjas, aki túl hangosan hallgatott komolyzenét

A liverpooli nyugdíjas, aki túl hangosan hallgatta a ClassicFM-et, azt mondta a bírónak, verjék csak láncra. Huszonnégy hétre tették hűvösre.

Támogatott mellékleteink

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

gyerek művészetek völgye

A gyerekek sem fognak unatkozni a Művészetek Völgyében

Az idén 27. alkalommal megrendezésre kerülő Művészetek Völgye közel 1200 programjából válogattunk; ezúttal a gyerekprogramok kínálatából is csemegéztünk. A fesztivál látogatása 6 éves korig idén is ingyenes.
gyerek klippremier

Klippremier - Veronaki - Gőgös Gúnár Gedeon: Körbe-körbe

A Veronaki zenekar május 21-én mutatja be a második Gőgös Gúnár Gedeon lemezt, Kiugrott a Gombóc címmel a MOM Kupolában. Addig is, amíg az album a Móra Music gondozásában napvilágot lát, a Veronaki egy vidám, tavaszi videoklippel kedveskedik hallgatóinak.
gyerek advent 2016

Milyen gyerekprogramokat ajánl a Fidelio decemberre?

Karácsonyt várni otthon is lehet, de sokkal jobb vidám, szép és jótékonysági programokon részt venni a gyerekkel! Erre ajánlunk most pár lehetőséget.
gyerek skanzen

Mesekiállítás a Skanzenben

Az erdélyi mesevilág elevenedik meg a Skanzenben a nyári hónapok alatt. A Mészáros Gyuritól a Harry Potterig nevet viselő tárlat betekintést nyújt a mesék sajátos logikai rendszerébe, és beránt minket a mesevilágba.
gyerek gyereknap

Szeretnél egy közös fotót Sír Kánnal?

Gyereknap alkalmából május 29-én a délelőtti A padlás és A dzsungel könyve című előadások után a Víg és a Pesti előcsarnokában bárki találkozhat a zenés játékok főszereplőivel, akikkel közös fotót is készíthetnek.