- A Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) és a Művészetek Palotája (Müpa) rendezte Budapesti Mahler-ünnepen szeptember 5-én és 7-én is színre kerül Britten Noé bárkája, melyben a felnőtt szólisták és a zenekarban ülő éltesebb muzsikusok mellett számos gyerekszereplő is játszik majd. Hogyan történt a gyerekek kiválasztása?

- A szólisták közül mindenki a tanítványom a Budapesti Énekes Iskolában, így jól ismerem a képességeiket, a kórusnak pedig meghallgatást tartottunk. A zenekar tagjait Pest megye legjobbjaiból válogattuk.

- Mi jelenti a legnagyobb nehézséget velük kapcsolatban a próbák során?

- A hangszereseknek az együttzenélés nem annyira megszokott ebben a korban, így a figyelemmegosztás kialakítása a legkomolyabb próbatétel. Nagyon kevés zeneiskolában működik kamarazenekar, de a Tóth Aladár Zeneiskolában - ahonnan a hangszeresek túlnyomó többsége érkezett - szerencsére ez is a tanulmányok része. A hegedűsöket Ácsné Szily Éva, az ütősöket Herboly László, a BFZ ütőhangszeres művésze készítette fel, a bőgősöket Lukácsházi István. A kisebbeknek azt az akadályt is le kell majd győzniük, amikor az első próbák után - ahol csak velük foglalkoztam - a felnőttekből álló vonósötös (furulya, timpani, négykezes zongora, orgona), a zenekar és az énekes szereplők is bekapcsolódnak a játékba.

- Két szereposztásban tanuljátok a művet a gyerekek hangjának esetleges mutálása okán. Más miatt is szükséges ez a fajta előrelátás?

- A tervek között szerepel, hogy a későbbiek folyamán a darabot iskolákban, színházakban is játsszuk majd, október 5-én például a pécsi Kodály Központban lépünk fel, így ez a döntés több szempontból is szükséges.

- Két különböző korosztály alkotja az előadógárdát. Hogyan oldjátok fel a generációs különbségeket?

- Erre nekünk nem kell megoldásokat keresnünk, hiszen a zseniális mű mindezt megoldja. Például a felnőtt hangszeres muzsikusok legtöbbször azt is játsszák, amit a gyerekek, így a kisebbek alkalmazkodóbbak lesznek, kialakul egy teljesítménykényszer, egy jó értelemben vett verseny a gyerekek közt. Az énekeseket pedig - saját korábbi élményeimet felidézve (hiszen Jaffettként, máskor pedig ütőhangszeres játékosként is közreműködtem 2001-es előadásokban) -, azt gondolom, hogy több gyakorlás, nagyobb odafigyelés fogja jellemezni.

- A műben nemcsak gyerekek és felnőttek fognak részt venni, hanem a közönség is bevonódik a játékba a műben szereplő egyházi himnuszok éneklése során. Ez hogyan fog zajlani?

Britten: Noé bárkája - énekes olvasópróba

- Britten kérésein túlmenően én nemcsak a himnuszoknál, hanem különböző effektusok létrehozásában is szeretném a közönség segítségét kérni. Az előadás ezért azzal fog kezdődni, hogy közösen megtanuljuk a tudnivalókat, majd az adott résznél jelzek feléjük, ha ők következnek. Mivel ezt nem fogjuk máskor próbálni, így a család tagjai, a barátok is aktív részesei lehetnek ennek az izgalmas élménynek.

- A díszlet már látható a próbateremben, amikor ez a beszélgetés zajlik: az ígért egyszerűség, a mű misztériumjáték jellegéhez közelebb álló letisztultság jellemzi. De mi tudható a Gergye Krisztián koreografálta mozgásról?

- Valóban, a díszlet középkori és reneszánsz metszetvilágot kíván felidézni, és az állatjelmezek is a kétdimenziós megjelenítéshez állnak közel. Nagyon szép színpadi összkép alakult ki, köszönhetően annak, hogy Árvai György és Szűcs Edit - házaspár lévén - jól tudnak együtt töprengeni. Gergyével sokat dolgoztunk együtt, ebben a darabban a Hollót és a Galambot táncolja majd. A gyerekek színpadhoz szoktatása, a jelmezben való mozgás megtanítása az én feladatom lesz, de nekik ezen túl nem tervezünk más tennivalót. Noé feleségének barátnőire vár majd egy kicsit mozgékonyabb feladat, többek között a közönség bevonásában is aktívabb szerepet kapnak.

- Te vagy az előadás karmestere és rendezője is, ami nagy könnyebbség abból a szempontból, hogy színpadi és zenei történések valóban összhangban létezhetnek. Az érem másik oldalát tekintve milyen nehézségekkel kell szembenézned?

- Az összpróbáknál én a zenekar előtt fogok állni, ezért nekik - főként a gyerekeknek - nagy türelemmel kell majd lenniük, ha felmegyek a színpadra vagy a terem egyik végéből az összképre leszek kíváncsi. Sok leállás lesz, sok instruálás, mert sajnos mindent látok és hallok egy személyben. Ha más valaki lenne a rendező, ő biztosan más problémákat látna, mint én, máshogyan adna instrukciót. De így egyféle rendszerben dolgozunk majd, s ez fárasztó is tud lenni.

- A mű zenei szövete Britten legismertebb operájához, a Peter Grimes-hoz vagy a gyerekekhez közelebb álló A kis kéményseprőhöz képest milyen nehézségű?

- A téma nagyon adja magát: elolvasva a szövegkönyvet és figyelembe véve, hogy gyerekek és felnőttek mit tudnak együtt játszani, ezek a zenei ötletek a legkézenfekvőbbek. Technikai nehézségét tekintve a szerző előre gondolkodott, mert az előszóban leírja, hogy az első hegedűben olyanok üljenek, akik tudnak fekvést váltani, a másodikban olyanok, akik tanultak már kettősfogást. Itt válik láthatóvá igazán a mű zsenialítása és pedagógiai jellege.

- Britten nagy tisztelője volt az amatőr zenélésnek, és külön érdeme, hogy ebbe a tevékenységbe a gyerekeket is bevonta. Vajon az előadás és a próbák során tapasztaltak jelentősen hozzájárulnak majd ahhoz, hogy azok a fiatalok, akik részt vesznek benne, később zenerajongók és koncertlátogatók legyenek?

- A magam példájából kiindulva számomra óriási élmény volt a Noé bárkájában játszani, ma is profitálok abból a tudásból, amit ezeken az előadásokon szereztem. Bízom benne, hogy ezeknél a gyerekeknél is sokáig, talán egy életre is kitart majd az élmény.