Csokonai után Fazekas Mihály a legjelentékenyebb alakja annak a Debrecenben kivirágzó irodalmi kultúrának, amely a felvilágosodásból vezetett a romantika felé. A kor legjobb magyar elbeszélő költeménye 1804-ből, a népmesei ihletésű Lúdas Matyi. Miután Kazinczy tetszését nem nyerte el a mű, a szerző újra átdolgozta. Ezután sok kiadást ért meg, és a ponyvára kerülve eljutott a nép közé. A Lúdas Matyi alapötlete, a sérelmét a gazdagon háromszorosan megbosszuló szegényember története, az egyetemes folklór sok helyen felbukkanó vándormotívuma. Matyi dacos szembeszegülése a földesúrral, s még inkább képtelen fenyegetőzése nem lázadásnak tűnik, hanem a világ dolgairól mit sem tudó suhanc naivságának. Mégsem váratlan fordulattal válik hőssé, hanem világot lát, mesterségeket tanul, pénzt gyűjt, s így nyer lehetőséget bosszújára. Fazekas ezt a népmesei toposzt igazi magyar történetté alakította: a táj, a korabeli magyar közállapotok, a magyar parasztok, egy igazi magyar földesúr, Matyi pedig igazi magyar népmesei hős - írja Szerb Antal A magyar irodalom történetében.

A Lúdas Matyi-történet - vándormotívum. Térben és időben egyaránt. Sokan feldolgozták Móricz Zsigmondtól Schwajda Györgyig. Dargay Attila egészestés rajzfilmjén generációk nőttek fel. Váradi R. Szabolcs azonban igazi mai történetté alakította: friss, vérbő, zenés komédiát kínálnak Pécsett a Lúdas Matyi "ürügyén", elsősorban gyerekek - az alsó korhatár hat év -, nem utolsó sorban az őket kísérő felnőttek okulására és derülésére.