Közeleg A kékszakállú herceg vára bemutatója. A színrevitel már hosszú hónapokkal ezelőtt foglalkoztatott, akkor jegyeztem le a koncepciómat, amelyet most önökkel is megosztok:

A magyarországi operaélet számos meghatározó személyisége indult Erdélyből, úgy mint Kiss B. Atilla, Airiser Csaba és Kálmándi Mihály, hogy csak néhány olyan nevet említsek, akik nélkül szegényebb lett volna hazánk művésztársadalma.

Több szempontból is lenyűgöző útról tértem haza: Erdélyben jártam. A város szülötte, Selmeczi György vitt városnézésre Kolozsváron, ami külön öröm volt számomra, hiszen nemcsak a szokásos, turisták által ismert nevezetességet mutatta meg, hanem számos, neki kedves helyszínt is. A szállásom a hegytetőn volt, alattunk verőfényes napsütésben fürdött a város. Kiutazásomnak egyébiránt szakmai célja volt: énekeseket hallgattam meg.

A Macbeth-sorozat óta eltelt már egy kevés idő, ám csak most van alkalmam rövid összegzést írni róla. Fiatalok sikerében is volt részem nemrég, a Simándy József Énekversenyen zsűriztem.

A Filharmóniai Társaság Zenekarának történetében hagyománya van a kamarazenei esteknek - a Régi Zeneakadémián jelenleg is fut egy sorozatunk, ami természetesen folytatódik. A zenekar fejlődése szempontjából rendkívül fontos, hogy a zenészek más közegben, más műfajban is muzsikáljanak, mint az operaelőadások alkalmával. Ezért is támogatom az ősztől induló programot, amely minden hónap egy-egy vasárnap délelőttjén, körülbelül egyórás hangversennyel várja a közönséget az Operaház Székely Bertalan termében.

Fazekas Gergely a Macbeth műsorfüzete számára készült interjúja Győriványi Ráth Györggyel.

30 éve már, hogy megismertelek, s időközben magam is annyi idős lettem, mint Te voltál azon a napon. A diplomám után ugyan összetegeződtünk, de ezt én soha nem tudtam igazán komolyan venni. Nekem Ervin helyett mindig Tanár úr maradtál, csupa nagybetűvel.

Jó pár napja készülök a blogomban is szólni róla, mennyire megtisztelőnek érzem, hogy a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara elnök-karnagynak választott.