Egy fesztivál, ahol egy 16. századi műfaj új értelmet nyer, ahol a klasszikus és a kortárs kéz a kézben jár:

Emlékszem, amikor először kézbe vettem az Il Giardino Armonico Brandenburgi verseny lemezét, mennyire megdöbbentem a falfirkás borítón. Majd legalább ennyire megdöbbentett, amit hallottam. Valami nagyon hasonlót éreztem a Holland Baroque Society szeptember 24-i koncertjén is - írja Kolozsi László. KRITIKA

A Bella Italia alcímet viselő Nemzetközi Haydn-napokat az Il Giardino Armonico hangversenye nyitja szeptember 6-án. A zárókoncertre tíz nappal később Fischer Ádám, a fesztivál művészeti vezetőjének közreműködésével kerül sor.

Cecilia Bartoli pályája kezdete óta úgy bánik közönsége szívverésének és légzésének ritmusával, mintha kedvenc játékszere volna. Igaz, teljesítménye – saját bevallása szerint – önnön lélegzetét is elállítja olykor, az övé azonban technikai értelemben akad el, ha egy-egy hosszú passzázs kivitelezése közben a levegővétel teljes kiiktatása bizonyul a legkézenfekvőbb megoldásnak, míg a miénket a csodálat és borzongás fojtja vissza, ahogyan ez a Művészetek Palotájában is történt október 11-én.

Két esztendő elteltével, októberben Sacrificium című lemezének anyagával tér vissza Budapestre Cecilia Bartoli. A hajdanvolt kasztrált énekesek emlékét idézi az áriaantológia, s ez nem csupán a kollegiális tiszteletadás kései, ám nagyszívű gesztusa, de az idők jele is egyben. A saját, századokra elfeledett kincseiből gazdagodó operai kultúra győztes jeladása.

Röviden a következőképpen lehetne jellemezni az Il Giardino Armonico Händel produkcióját: elképesztő, érthetetlen hibákkal tarkított, összességében mégis nagyszerű előadás.