Klasszikus

Miért éppen a brácsás a zenészviccek céltáblája?

2018.05.31. 09:26
Ajánlom
Sem a trombita, sem a kürt, de még a tenorok sem kapnak úgy a viccekben, mint a brácsások. Pedig szép versenyművek vannak a hangszerre Berlioztól, Bartóktól, s a hangja is szép.

Hogyan állítasz meg egy szakadék felé tartó, brácsásokkal teli buszt?
– ???
– Sehogy.

No, de vannak ennél finomabbak is. Például hogy hány brácsás vicc van. – ??? – Egy sem, az összes igaz. – Pedig sok, nagyon sok van. Hogyan fedezték fel a kánont? Két brácsa megpróbált egyszerre játszani. És a többi, és a többi.

Miközben a szopránok és a tenorok díva- és dívóalkatuk miatt válnak nevetségessé, a karmestereknek az istenkomplexusa válik gúny tárgyává, a brácsás a viccben ügyetlen, inkompetens, elviselhetetlen. Joggal gyanakodhatunk, hogy a tréfák elsődleges célja – tekintve, hogy végtelenül kiszámíthatóak, tehát nem is túl viccesek – mégsem a humor, hanem egy hierarchia felépítése. A hegedűsöké az első hely. Brácsás a helyére.

Carl Rahkonen, a University of Pennsylvania professzora legalábbis így gondolja, aki tanulmányt szentelt a jelenségnek. Persze személyes oka is volt rá, ő is ezen a hangszeren játszik. Etnomuzikológusként viszont érdekelte ez a fajta folklór, és gyűjteni kezdte ezeket a vicceket.

A brácsások azért váltak a zenekarok másodrangú tagjaivá, mert a hangszer nem képes olyan erőt közvetíteni, mint a hegedű vagy a cselló. Ennek oka, hogy miközben egy kvinttel mélyebbre hangoljuk őket, a hangszertest csak 10%-kal nagyobb a hegedűnél. A partitúrákban általában kísérő szerepet kapnak, ha pedig fontosabb, nehezebb szólamuk van, hajlamosak megküzdeni vele. Arról nem is beszélve, hogy összehasonlíthatatlanul kevesebb szólódarab készült a brácsa számára.

A brácsások többsége – hacsak nem mindenki – hegedűsként kezdi. Még William Primrose, a korszakos jelentőségű virtuóz is egy teljes fejezetet szentel az önéletrajzában arra, hogyan kezdte a népszerűbb instrumentumon, és hogyan döntött végül a brácsa mellett. (Primrose-nak készült amúgy Bartók Brácsaversenye.) Ráadásul nem egyszer előfordul, hogy az iskolai zenekarokban a gyengébb hegedűsöknek kell brácsára váltaniuk.

Hallgasd meg Bartók Brácsaversenyét!

A szólót Szűcs Máté játssza, az MR Szimfonikusok (vez. Kocsár Balázs) kíséri.

Másik ok, hogy a szimfonikus zenekar egy kötött hierarchiával működő együttes: a karmester után az első hegedűsök a legfontosabbak, akiket a fúvósok követnek. A cselló és a második hegedűszólam is magasabban áll, de még a hangzás vastagságát biztosító gordonok is. S ezek után jönnek csak a brácsák. Akiknek amúgy nem is mindig írtak külön szólamot a zenetörténetben, volt, hogy csak a csellókat duplázták, időnként oktávot váltva.

De hiába keresünk megértést a legnagyobbaknál. Richard Wagner így beszélt a brácsákról: „A brácsaszólamot többnyire (kevés kivétellel) bizonytalan hegedűsök játsszák, vagy olyan fúvósművészek, akik valamikor kitanultak egy húros hangszert is.”

Szóval hogy is van? Két brácsás elmegy csónakázni, s hogy, hogy nem, beborulnak a vízbe. „Segítség nem tudok úszni” – így az egyik. „Hát akkor imitáld!”

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Hiánypótló szláv műveket mutat be jövő évadában a Magyar Állami Operaház

Meghirdette 2023/24-es évadát a Magyar Állami Operaház, melynek a Szláv Szezon címet adták. Színre kerül Dvořák Ruszalkája és Muszorgszkij Borisz Godunovja, valamint megismerheti a közönség Eötvös Péter első, magyar szövegre készült operáját is.
Zenés színház

Elhunyt Judith Halász Bécsben élő operaénekes

A művész tragikus hirtelenséggel hunyt el, halálhírét férje, Papocsi Róbert karmester adta hírül közösségi oldalán.
Vizuál

Ez után a magyar film után egy ideig nem lesz kedvünk „jóemberkedni”

Császi Ádám filmje egy tipikusan magyar társadalmi ügyről mesél úgy, hogy közben az egész nyugati világnak tart nem is annyira görbe tükröt.
Klasszikus

„Mindig is furcsának találtam, miért nincs magyar szín Az ember tragédiájában” – beszélgetés Gyöngyösi Leventével

Gyöngyösi Levente Tragoedia Temporis című alkotásáról beszélgettünk, mely a Müpa 2020-as Zeneműpályázatán díjat is nyert. A darab első felvonása április 12-én hallható a Müpában, a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek kereteiben.
Vizuál

„Megszerettem menet közben az életet” – Interjú Ujj Zsuzsival

„Az a vihar, ami bennem tombolt hosszú évekig, elült” – mondja Ujj Zsuzsi fotós, performer, a Csókolom zenekar énekese, dalszerzője, akivel a Fidelio új, Dalok nyomában című sorozata kapcsán ültünk le beszélgetni, kikérdezve őt a zenekar legtöbbet feldolgozott szerzeményéről, a Dunántúli slágerről.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Könyvbemutató, koncert és tárlatvezetés Bartók Béla születésnapján

A Bartók-összkiadás két új, a szerző vonósnégyeseit tartalmazó kötetét ismerheti meg a közönség a Zenetudományi Intézet március 25-i, zenés programján.
Klasszikus ajánló

Benjamin Appl, a bársonyos hangú dalkirály, akit muszáj hallani

Végtelen szín áramlik a hangjában, és szinte elviselhetetlenül megindító, ahogy énekel. Így vélekednek a nemzetközi kritikusok a német–brit lírai sztárbaritonról, Benjamin Applről.
Klasszikus ajánló

Hamarosan kezdődnek a Quartetto Plus vonósnégyes-napok a kismartoni Esterházy-kastélyban

Március utolsó hétvégéjén indulnak a kismartoni Quartetto Plus vonósnégyes-napok. A három napban többek között Ravel, Haydn és Beethoven zeneművei csendülnek fel.
Klasszikus ajánló

Miért jelentett forradalmat Bach (és a többiek) újrafelfedezése a zenében?

A Bartók Tavasz régizenei koncertjeire készülve gyorstalpalót adunk azzal kapcsolatban, miért különleges a reneszánsz és a barokk zenéje, és hogyan fedeztük fel őket újra.
Klasszikus ajánló

Bemutatkoznak az Európai Kamarazenei Akadémia tehetségei

A program keretében kiváló fiatal muzsikusok koncertjeit hallgathatja meg a közönség a Zeneakadémián, illetve zenés tárlatvezetéseken is részt vehetnek a Magyar Nemzeti Galériában és a Szépművészeti Múzeumban.