Klasszikus

Miért éppen a brácsás a zenészviccek céltáblája?

2018.05.31. 09:26
Ajánlom
Sem a trombita, sem a kürt, de még a tenorok sem kapnak úgy a viccekben, mint a brácsások. Pedig szép versenyművek vannak a hangszerre Berlioztól, Bartóktól, s a hangja is szép.

Hogyan állítasz meg egy szakadék felé tartó, brácsásokkal teli buszt?
– ???
– Sehogy.

No, de vannak ennél finomabbak is. Például hogy hány brácsás vicc van. – ??? – Egy sem, az összes igaz. – Pedig sok, nagyon sok van. Hogyan fedezték fel a kánont? Két brácsa megpróbált egyszerre játszani. És a többi, és a többi.

Miközben a szopránok és a tenorok díva- és dívóalkatuk miatt válnak nevetségessé, a karmestereknek az istenkomplexusa válik gúny tárgyává, a brácsás a viccben ügyetlen, inkompetens, elviselhetetlen. Joggal gyanakodhatunk, hogy a tréfák elsődleges célja – tekintve, hogy végtelenül kiszámíthatóak, tehát nem is túl viccesek – mégsem a humor, hanem egy hierarchia felépítése. A hegedűsöké az első hely. Brácsás a helyére.

Carl Rahkonen, a University of Pennsylvania professzora legalábbis így gondolja, aki tanulmányt szentelt a jelenségnek. Persze személyes oka is volt rá, ő is ezen a hangszeren játszik. Etnomuzikológusként viszont érdekelte ez a fajta folklór, és gyűjteni kezdte ezeket a vicceket.

A brácsások azért váltak a zenekarok másodrangú tagjaivá, mert a hangszer nem képes olyan erőt közvetíteni, mint a hegedű vagy a cselló. Ennek oka, hogy miközben egy kvinttel mélyebbre hangoljuk őket, a hangszertest csak 10%-kal nagyobb a hegedűnél. A partitúrákban általában kísérő szerepet kapnak, ha pedig fontosabb, nehezebb szólamuk van, hajlamosak megküzdeni vele. Arról nem is beszélve, hogy összehasonlíthatatlanul kevesebb szólódarab készült a brácsa számára.

A brácsások többsége – hacsak nem mindenki – hegedűsként kezdi. Még William Primrose, a korszakos jelentőségű virtuóz is egy teljes fejezetet szentel az önéletrajzában arra, hogyan kezdte a népszerűbb instrumentumon, és hogyan döntött végül a brácsa mellett. (Primrose-nak készült amúgy Bartók Brácsaversenye.) Ráadásul nem egyszer előfordul, hogy az iskolai zenekarokban a gyengébb hegedűsöknek kell brácsára váltaniuk.

Hallgasd meg Bartók Brácsaversenyét!

A szólót Szűcs Máté játssza, az MR Szimfonikusok (vez. Kocsár Balázs) kíséri.

Másik ok, hogy a szimfonikus zenekar egy kötött hierarchiával működő együttes: a karmester után az első hegedűsök a legfontosabbak, akiket a fúvósok követnek. A cselló és a második hegedűszólam is magasabban áll, de még a hangzás vastagságát biztosító gordonok is. S ezek után jönnek csak a brácsák. Akiknek amúgy nem is mindig írtak külön szólamot a zenetörténetben, volt, hogy csak a csellókat duplázták, időnként oktávot váltva.

De hiába keresünk megértést a legnagyobbaknál. Richard Wagner így beszélt a brácsákról: „A brácsaszólamot többnyire (kevés kivétellel) bizonytalan hegedűsök játsszák, vagy olyan fúvósművészek, akik valamikor kitanultak egy húros hangszert is.”

Szóval hogy is van? Két brácsás elmegy csónakázni, s hogy, hogy nem, beborulnak a vízbe. „Segítség nem tudok úszni” – így az egyik. „Hát akkor imitáld!”

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Könyv

„Tökéletlen csaknem az alapjaiig” – Könyvek, amelyeket megbántak íróik

Kit kellett megölnie Sir Arthur Conan Doyle-nak, hogy végre nyugodtan írhasson? Miért tagadta meg főműveit Lev Tolsztoj? Mitől borzong Krasznahorkai László?
Vizuál

Látványos magyar sci-fi érkezik a mozikba márciusban

A 129 című film történelmet ír azzal, hogy az első olyan magyar sci-fi , amelynek szinte minden jelenetében látványos CGI elemeket láthatunk, kizárólag magyar szakemberek munkája nyomán. A neves színészgárdával készült alkotás március elején debütál.
Tánc

Ifjú tehetségek nyertek felvételt a Magyar Táncművészeti Egyetemre

Több mint 90 gyermek és szüleik részvételével zajlott januárban a Magyar Táncművészeti Egyetem felvételije a felsőfokú táncművészképzés előkészítőjére klasszikus balettművész, valamint a moderntánc és színházi tánc szakirányra.
Klasszikus

Túlvilági utazás a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával

Három 19. századi zenemű szerepel a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának és vezető karmesterüknek, Riccardo Frizzának február 8-i koncertműsorán, melyek mindegyike gyönyörű dallamokkal szól az elmúlásról.
Színház

Tabudöngető előadások érkeznek Szabadkáról a Bethlen Téri Színházba

A Kosztolányi Dezső Színház két Urbán András-rendezést és egy friss Hegymegi Máté-előadást hoz magával a VII. kerületi teátrum 11. Vendégváró Fesztiváljára. A felkavarónak ígérkező produkciókat február 17-19. között láthatják az érdeklődők.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus kritika

Dekonstruált dalok

Két egymás utáni napon, január 20-án és 21-én is olyan koncertre került sor a BMC Könyvtárában, amely a dal műfajának modern-kortárs utóéletével, feldolgozásaival foglalkozott.
Klasszikus gyász

Elhunyt Kertész Lajos zongoraművész

A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zenetanárképző Intézetének tanárát, Kertész Lajos zongoraművészt, református teológust életének 98. évében érte a halál.
Klasszikus hír

Visszavon egy zeneelméleti könyvet az MMA Kiadó a fordítási hibák miatt

Roger Scruton A zenéről című kötetének fordításáról Tornyai Péter zeneszerző közölt kritikát, az észrevételek hatására a kiadó visszavonja és felülvizsgálja a kötetet.
Klasszikus magazin

A játéktól az áhítatig – Francis Poulencre emlékezünk

Hatvan éve hunyt el Francis Poulenc zeneszerző, a Hatok csoport tagja, aki sokáig vidám, szellemes vagy éppen frivol műveivel hívta fel magára a figyelmet, ám pályája második szakaszában a vallási témájú alkotások váltak uralkodóvá.
Klasszikus ajánló

Túlvilági utazás a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával

Három 19. századi zenemű szerepel a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának és vezető karmesterüknek, Riccardo Frizzának február 8-i koncertműsorán, melyek mindegyike gyönyörű dallamokkal szól az elmúlásról.