Jazz/World

10 lemez, ami megfertőz a jazzel

2018.03.22. 12:32
Ajánlom
Sokan félnek a jazztől, mert a hangok véletlenszerű egymásutánját látják benne, esetleg rossz példákkal találkoztak eddigi zenehallgatási tapasztalataik során. Most olyan albumokból készítettünk szubjektív válogatást, amik több irányból szolgálhatnak kapudrogként a műfaj irányába.

1. Chet Baker: Chet Baker Sings (1954)

A klasszikus vokális jazzalbumok közül nehéz kiemelni egyet: említhetnénk például Ella Fitzgerald és Louis Armstrong Ella&Louie című, 1956-os ikonikus lemezét, amin a scat királynője és királya egymásnak adja a mikrofont a legismertebb sztenderdek közben. Vagy mondhatnánk Sarah Vaughan 1957-es Live at Mr. Kelly's című koncertfelvételét, ami minden esetlegességével együtt is a jazzéneklés bibliája lehetne. Most mégis az 1954-es Chet Baker Sings című albumot emeljük ki, ami minden értelemben cool

Chet nem az énektechnikájáról volt híres, hangszeres zenészként (trombita) azonban az éneklésében is egy olyan izgalmas stílust fejlesztett ki, amiben minden elénekelt hang végtelenül emberi és bensőséges.

2. Miles Davis: Kind of Blue (1959)

A Kind of Blue minden idők legnagyobb példányszámban eladott lemeze, ami nem lehet véletlen. Az 1959-ben rögzített albumon 7 legenda játszik: a trombitás Miles Davis mellett John Coltrane tenorszaxofonon, Julian “Cannonball” Adderley altszaxofonon, Bill Evans és Wynton Kelley zongorán, Paul Chambers bőgőn, Jimmy Cobb pedig dobokon. Hogy zsenikkel állunk szemben, azt a lemez rögzítési metódusa is bizonyítja.

Miles Davis felskiccelt egy „kanavászt” zenei ötleteiből, majd bevonult a zenészekkel a stúdióba, és az ő egyéni invencióikra is nagyban támaszkodva közösen létrehozták ezt a remekművet.

Az albumon az énekelhető melódiákat melankolikus kompozíciók váltják – mindezt egy olyan magas energiaszinten, aminek hallgatása is hasznunkra válhat.

3. John Coltrane: My favorite things (1961)

Miles Davis mellett Coltrane az, akiről már mindenki hallott, aki egy kicsit is érdeklődik a jazz iránt. Ő volt az, aki drogproblémáiból elmenekülve a buddhizmusban találta meg a megnyugvást, aminek szellemisége aztán egy egészen más minőségre emelte amúgy sem unalmas zenéjét. Coltrane A Love Supreme című albumban kristályosította ki a spirituális jazzt, de bevezetőnek talán könnyebben befogadható 1961-es My favorite things című lemeze, amin jazzsztenderdeket dolgozott föl. Ezzel az albummal alapozta meg a modális jazzt, de ez mindegy is.

A muzsika hangjából ismert közismert dallam dervistánc szerű, sodró újrafogalmazása – ami már Coltrane keleti zenék iránti érdeklődésének lenyomata – azok számára is élvezetes lesz, akik eddig azt hitték, ódzkodnak a furcsa harmóniai megoldásoktól.

4. Chick Corea and Return to Forever: Light as a feather (1973)

Ez az az album, amit úgy hangszereltek meg és játszottak el, hogy közben eszedben sem jut azon gondolkodni, mi fán terem a jazz, hiszen csak azt fogod érezni: „Úristen, ez a zene már egy másik dimenzióba repített!”. Chick Corea nem véletlenül az egyik legkeresettebb jazz-zenész hosszú idők óta: a fúziós latin zene mágusa mindenféle zenei demarkációs vonalat félretéve hozta létre stílusát, aminek egyik legjellemzőbb jegye a technikai kiműveltségen és a zenészek virtuóz improvizációin túl a melodikusság.

Az izgalmas uniszónók és táncra hívó ritmusok teszik igazán könnyen befogadhatóvá és ellenállhatatlanná az ő zenéjét, melynek leghíresebb iskolapéldája a lemezen szereplő Spain című dal.

5. Herbie Hancock: Head Hunters (1973)

Aki szereti a soul, a funk, vagy az R&B stílusokat, az ezzel a lemezzel is fog tudni azonosulni, hiszen a mai napig aktív Herbie Hancock már a 70-es években olyan modern zenét csinált, amin ma is ámulunk.

Hancock a Head Hunterssel táncba hív, olykor megénekeltet és elülteti a füledbe a Chameleon dallamát. A legendás billentyűs pályáján ez az album fordulópontnak számít, hiszen ez jelentette a műfaji váltást a cool jazzből a funk jazzbe. A rajta szereplő dallamok nem nevezhetőek kifejezetten szépnek, de a szokatlanságuk ellenére sem fogod tudni levenni róla a füled, többek között a különböző hangszerek ritmikai felelgetése, kölcsönhatása miatt, ami folymatosan fenntartja a hallgató figyelmét.

6. Keith Jarrett: The Köln Concert (1975)

Aki inkább a klasszikus zene felől tapogatózna a jazz irányába, azoknak Keith Jarretet és ezt az albumát ajánljuk. A zongorista készített kifejezetten klasszikus zenei felvételeket is Bach, Händel, Mozart, Sosztakovics műveiből, és írt klasszikus esztétika szerint műveket. A The Köln Concerten is rengeteg klasszikust értelmez újra; a felvételen hallható rögtönzött darabjait pedig tökéletes kompozícióvá rendezi kivételes formaérzéke.

Ez az album a jazztörténet legnagyobb sikerű, milliós példányszámban elkelt szóló felvétele, amely gyönyörű dallamaival, zsongító harmóniáival, bensőséges hangvételével ejti rabul a hallgatót.

7. Jaco Pastorius: Jaco Pastorius (1976)

Pastorius az, aki nélkül nagyon sok minden nem létezne a mai jazzben, hiszen ő találta meg igazán a basszusgitár helyét ebben a zenében. Az erős R&B gyökerekkel rendelkező, groove-orientált basszusgitáros ugyanakkor nemcsak zenei értelemben hozott újításokat a műfajba, hanem a jazz zenészekre nem kifejezetten jellemző, hangsúlyos színpadi jelenlétet is kialakított. Egyetlen szólólemezén minden újítását összegezte, de nem csak a fontossága miatt ajánljuk kezdő jazz-fogyasztóknak ezt az albumot, hanem azért is, mert

el fogsz csodálkozni, mennyi mindent el lehet játszani egy basszusgitáron.

8. Esperanza Spalding: Esperanza (2008)

Aki még nem hallotta a fiatal bőgős és énekes Esperanza Spalding nevét, az valamiről nagyon lemaradt. Nemcsak arról a temérdek bájról és muzikalitásról, ami az előadásmódját áthatja, hanem egy kiváló zeneszerzőről is.

Az Esperanza a debütáló lemeze volt és ennek megfelelően volt rajta minden: szuper sztenderd-feldolgozás, saját kompozíciók saját szöveggel, vokális és tisztán instrumentális számok, mindez egy kis könnyűzenei felhanggal. A haladóbb jazz-felhasználóknak erősen ajánljuk többi lemezét is, például a legutóbb limitált példányszámban megjelent Exposure című albumát, aminek megszületését a kezdeti ötletektől a számok rögzítésig a Facebookon közvetítették élőben.

9. Robert Glasper Experiment: Black Radio (2012)

Nem maradhat ki ebből a listából a jazz-zongorista/hip-hop producer Robert Glasper, akinek a tengerentúlon és már Európában is sikerült áttörnie azt a falat, ami az utóbbi időben nőtt a jazz és a szélesebb közönség közé.

Black Radio egy régebbi, 2012-s albuma, amivel Grammy díjat nyert – R&B kategóriában. A lemez címe arra a fekete dobozra utal, ami rögízti egy adott kor állapotát, ez esetben a zenéjén keresztül. És tényleg, ebben a lemezben rengeteg minden benne van a fekete zenei hagyomány szerteágazó stílusai közül: megtalálható benne Charlie Parker bebopja, John Coltrane hard bopja, Herbie Hancock straight-aheadje, a new school hip-hop, a neo soul és a kortárs R&B egyaránt. 

10. Tigran Hamasyan:  Shadow Theater (2013)

Az örmény zongorista azoknak fog kellemes meglepetést okozni, akik szeretik a népzenei hangzásokat, de azoknak is tetszhet, akik metálzene rajongók.

Tigran Hamasyan ugyanis szülőföldje, Örményország örökségét veszi alapul szerzeményei dallam-, ritmus- és frazírvilágánál, de akkor is, amikor éppen énekel egy anyjától tanult altatót. Azt pedig nem tudja és nem is akarja letagadni, hogy tinédszerkorában rockzenéken nőtt fel. Így jönnek létre azok a kontrasztok a zenéjében, amikor a finom zongoraszólók zúzós rockzenei groovokba váltanak át. Katartikus.

„A zene elválaszthatatlan a tájtól, ahol született”

Kapcsolódó

„A zene elválaszthatatlan a tájtól, ahol született”

Tigran Hamasyan, a 28 éves örmény jazz-zongorista igazi unikum a mai jazz-szcénában. Zenéjében az örmény népzene ihlette jazzharmóniák klasszikus zenei és rockzenei hatásokkal elegyednek, sőt az elektronika sem áll tőle távol. Műfaján belül világsztárnak számít; játékának mágikus erejéről november 30-án mi is megbizonyosodhatunk a Müpában. INTERJÚ

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Bolyki György elmondta: nem lesz tizenegyedik Kaposfest

Tíz év után búcsúzik a Kaposfest, ahogy azt a társalapító igazgatótól megtudtuk. Bolyki György távozik a Liszt Ferenc Kamarazenekar éléről is, pedig tovább tervezett maradni. Eközben hangsúlyozza: nagyon büszke mindkettőre. Elsőként a Fideliónak beszélt a változásokról. FRISSÍTVE!
Klasszikus

Megütközéssel fogadta Bolyki György állításait a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Liszt Ferenc Kamarazenekar egyelőre nem kíván érdemben reagálni Bolyki György lapunknak tett kijelentéseire, ám jelezték, megütközéssel fogadták az interjúban szereplő, a valóságnak nem megfelelő állításokat.
Klasszikus

Beethovent, ahogy kevesen – Jevgenyij Kiszin koncertjéről

Jevgenyij Kiszin az ötvenhez közelítve is csodagyerek maradt. Nem Beethoven-játékosként ismerjük, de olyan órákat okozott a Müpában, amilyent csak a legnagyobbak tudnak.
Vizuál

A nap, amikor Charlie Chaplin 20. lett a Chaplin-hasonmás versenyen

Igaz, vagy csupán legenda – nem tudni. Mindenesetre az alábbi történet olyan, mintha Charlie Chaplin rendezte volna.
Klasszikus

Komolyzene szól a budapesti szórakozóhelyeken

A zene éjszakáján, november 16-án este hat órától éjfélig nyolc frekventált szórakozóhelyen hallhatunk ingyenes komolyzenei koncerteket. A fellépők között találjuk a Budapesti Fesztiválzenekar zenészeit és Fischer Annie-ösztöndíjas muzsikusokat is.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World videó

Színeket hoz a télbe az Antal Gábor Trió zenéje – Videópremier!

A Fidelión debütál az Ávéd János szaxofonossal kiegészült Antal Gábor Trió új videója, amit a Winter Colors című dalhoz készítettek.
Jazz/World ajánló

Egy egész nap a népzene jegyében – A Halmos Béla Program napja az A38-on

Az NKA Halmos Béla Program egy igazi minifesztivált varázsol november 17-én az A38 Hajó több helyszínére. Izgalmas előadásokkal, szórakoztató gyermekműsorokkal, fantasztikus koncertekkel és az elmaradhatatlan táncházzal várják az érdeklődőket.
Jazz/World magazin

Tudósok megfejtették a jó dalok írásának titkát

Egy kutatócsoport az amerikai Billboard slágerlistán szereplő klasszikus popsikerek több tízezernyi akkordhangzását elemezték ki statisztikailag.
Jazz/World magazin

Milyen zenéket hallgat az egyik „legzeneibb” író, Murakami Haruki?

A japán szerző olvasói tudják, hogy vannak bizonyos visszatérő elemei szövegeinek: macskák, fülek, kutak, furcsa párhuzamos valóságok és mindenekelőtt a zene. De milyen zene?
Jazz/World ajánló

Még csak 30 éves, de négy jelölésből hármat már Grammyre váltott: Cécile McLorin Salvant

Kevés alkotó mondhatja el magáról, hogy mindössze 21 évesen megnyerte a műfaj egyik legrangosabb megmérettetésének számító Thelonious Monk Jazzversenyt, és négy jelölésből hármat Grammy-díjra tudott váltani. A francia-haiti gyökerekkel rendelkező, Miamiban született Cécile McLorin Salvant jazzénekesnővel éppen ez történt, ráadásul még csak harminc éves. November 18-án élőben tapasztalhatjuk meg a Müpában a kivételes tehetségű művész sokoldalúságát, ahova ezúttal Sullivan Fortner zongoristával érkezik.