Jazz/World

100 éve született Charlie Parker, a modern jazz óriása

2020.08.29. 12:20
Ajánlom
Az amerikai jazz-szaxofonosnak, a modern jazz egyik kialakítójának rövid élet jutott, a műfajra gyakorolt hatása azonban máig érezhető.

A Missouri állambeli Kansas Cityben nőtt fel, ahol virágzott a jazz, a blues és a gospel. Hétéves korától szaxofonozott, s bár apja is muzsikus volt, kezdetben nem sok zenei tehetséget árult el, sőt a legenda szerint az iskolai zenekarból ki is tették. Tizenöt évesen otthagyta az iskolát, helyi jazzegyüttesekben játszott és megállás nélkül gyakorolt. 1939-ben New Yorkba utazott és majdnem egy évig ott ragadt, hogy profi zenekarokkal játszhasson, tanulhasson.

A világváros stílusa, atmoszférája átalakította zenéjét.

GettyImages-3108214-121744.jpg

Charlie Parker egy New York-i koncerten 1953-ban (Fotó/Forrás: Bob Parent / Getty Images Hungary)

Apja halála után rövid időre visszatért Kansas Citybe, majd visszatért New Yorkba. Első felvételeit Jay McShann zenekarával készítette, első szólóját 1941-ben rögzítették lemezre. Parker ekkor már olyan könnyedén fújta az altszaxofont, mintha a zenében repült volna, el is nevezték Birdnek, azaz Madárnak. (Egy másik történet szerint viszont azért kapta a becenevet, mert turné közben a kocsival véletlenül elütött egy csirkét, amelyet aztán vacsorára szolgált fel a társaságnak.)

Rövid chicagói kitérő után végleg New Yorkba költözött, ahol kezdetben mosogatásból tartotta el magát. Munkahelyén lépett fel a világ legjobb zongoristájának tartott Art Tatum, akinek technikája nagy hatással volt rá, éjjelente a szintén szárnyait bontogató Dizzie Gillespie, Thelonious Monk és Kenny Clark társaságában örömzenélt. Hírneve egyre nőtt, 1944-ben már Earl Hines, majd Billy Eckstein zenekarában muzsikált, 1945-ben megalakította első saját együttesét.

Ekkoriban alakult ki a jazzt forradalmasító bebop stílus.

A szállóigévé vált mondat szerint "egy olyan zenét akartunk, amit +ők+ nem tudnak eljátszani". Az irányzat sokkal nagyobb hangsúlyt fektetett a játék technikai elemeire és az összetett harmóniákra, mint az énekelhető dallamokra. A számok jellemzői a gyors tempó, újszerű harmóniák, nehezen játszható nyolcados futamok és a hosszú rögtönzések voltak. A melódia, a ritmus újszerű megközelítését számos befutott nagyság elutasította, Louis Armstrong még ki is gúnyolta egy dalában, megkérdőjelezve létjogosultságát.

Parker pályafutásának legjelentősebb időszaka 1951-ig tartott, 1949-ben és 1950-ben átrándult Európába is. Régi álmát valóra váltva vonósokkal is készített felvételeket, 1949-ben a New York-i Clique klubot tiszteletére Birdlandnek nevezték át. Útja azonban tizenéves kora óta tartó heroinfüggősége miatt ekkor már lefelé vezetett. Fellépéseket mulasztott el, sokszor hangszerét is zálogba csapta, hogy pénzt szerezzen a drogra.

Amikor Kaliforniában élt, a kábítószer hiányát alkohollal pótolta, egyszer még szállodai szobáját is magára gyújtotta. Fél évet töltött elvonókúrán, de a kezelés eredménytelennek bizonyult. 1954-ben kétszer kísérelt meg öngyilkosságot, végül egy hotelszobában érte a halál 1955. március 12-én. A halál hivatalos okaként tüdőgyulladást és egy vérző fekélyt állapítottak meg, de májzsugorodást és szívrohamot is diagnosztizáltak.

A halottkém 65 évesnek becsülte, pedig csak 34 éves volt.

Munkásságát számtalan kitűnő lemez dokumentálja, a jazzrajongó Clint Eastwood filmet forgatott életéről Bird címmel, Kansas Cityben szobra áll, New Yorkban teret neveztek el róla, 2021-ben posztumusz kap csillagot a hollywoodi Hírességek sétányán. Születésének centenáriumát világszerte megünneplik, talán az egyik legjelentősebb rendezvénysorozatnak szülővárosa, Kansas City ad helyet. A gazdag programban egymást követik az egyedülálló stílusú jazz-zenészről szóló előadások, panelbeszélgetések, rendezvények, örömzenélések, koncertek.

GettyImages-120960721-121846.jpg

Charlie Parker sírja Kansas-ben (Fotó/Forrás: Mark Peterman / Getty Images Hungary)

Drogok és jazz – a bordélyoktól a koncerttermekig

Kapcsolódó

Drogok és jazz – a bordélyoktól a koncerttermekig

A jazz a periférián született és sokáig az éjszakában burjánzó műfaj volt, a polgárosodást követően azonban mintha kezdene feledésbe merülni az egykori félvilágisága, pontosabban az, hogy milyen kényesen tudott a késhegyen egyensúlyozni az al- és a művészvilág között.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

HVG: Kiszivárgott az SZFE huszonhat új oktatójának neve

Eljuttatták a hvg.hu-hoz az összes olyan főállású oktató nevét, akik újonnan kerültek a Színház- és Filmművészeti Egyetem állományába.
Színház

Szarka Gábor az SZFE-ről: „Egészen megdöbbentő állapotokat találtunk”

Péntek este Szarka Gábor a Hír TV Magyarország élőben című műsorában reagált az elmúlt napok SZFE-vel kapcsolatos híreire és vádjaira, hangsúlyozva, hogy minden intézkedés a hallgatók érdekeit szolgálja.
Vizuál

9+1 műalkotás az amszterdami Rijksmuseumból, amit egyszer újra látni akarunk

Rembrandt, Vermeer és Avercamp festményei, több korszak fajanszkerámiái, babaházak és csendéletek sajttal, gyümölccsel. Szabadon böngészhető az amszterdami Rijksmuseum gyűjteménye az interneten. Tíz must-see műalkotást válogattunk össze az alábbi cikkben, amiket látni akarunk az újranyitás után.
Zenés színház

„Nessun dorma” – Minek köszönheti rendkívüli népszerűségét Puccini operaáriája?

„Vincerò! Vincerò-ò-ò!!!” – És a fejünkben máris megszólal Pavarotti hangja, amint elnyújtva a magas H hangot, üdvrivalgásra készteti a stadionok közönségét. Kerülőúton vált Puccini áriája mindenki kedvencévé, és egy futball-világbajnoksággal indult az egész.
Zenés színház

„Ez egy olyan történelmi pillanat, amelyben nagyon komoly döntéseket kell hozni” – Szabó Magda klasszikusa az Operett Online-on

Decemberben nagy sikerrel debütált az Operett Online képernyőjén az Abigél, Szabó Magda kultikus regényének musical-változata. A megújult szereposztással közvetített előadás egy csodálatos történet szeretetről, lemondásról, küzdelemről és persze a szerelemről. De mit adhat nekünk ma Abigél?

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World Film

Film készül Billie Holiday hírhedt kábítószeres peréről

Február végén érkezik a legendás jazzénekesnőről szóló életrajzi dráma, amely azt mutatja be, miként vált Billie Holiday az Egyesült Államok drogellenes háborújának egyik legfontosabb ellenségévé egy protest song miatt.
Jazz/World ajánló

Magyarországra jön a modern trubadúr, Estas Tonne

Estas Tonne 2020-as nemzetközi őszi turnéja a járványhelyzet miatt a 2021-es évre tolódva az eredetileg tervezett tematikával érkezik Budapestre. Csodálatos jelenséget állít a középpontba: az emberi észlelést, amit akkor érzékelünk, mikor tetten érjük a kreativitást, amely kitolja spirituális tájképünk belső határait.
Jazz/World hír

Toplistás lemezekkel indul az év a Fonónál

Online koncertekkel és új lemezekkel búcsúztatta az óévet a Fonó. A 2020-ban megjelent albumok közül több a nemzetközi toplistákra és a legjobb hazai kiadványok közé került.
Jazz/World lemez

David Bowie utolsó, legnehezebb szerepe

Öt éve, utolsó albumának megjelenése és hatvankilencedik születésnapja után két nappal elhunyt David Bowie. Hogy a Blackstar hattyúdalnak készült-e, abban az alkotótársak véleménye is megoszlik. Nézz fel, a mennyben vagyok – énekelte a popsztár, és ezt aligha lehet másképpen értelmezni.
Jazz/World hír

A legjobb lemezkiadók közé választotta a BMC-t egy rangos amerikai jazzmagazin

A 2020-as év öt legjobb dzsessz lemezkiadója közé választotta a magyar BMC Recordsot a New York City Jazz Record rangos magazin. A BMC több tavalyi albumát külön is díjazta a lap.