Jazz/World

100 éve született Charlie Parker, a modern jazz óriása

2020.08.29. 12:20
Ajánlom
Az amerikai jazz-szaxofonosnak, a modern jazz egyik kialakítójának rövid élet jutott, a műfajra gyakorolt hatása azonban máig érezhető.

A Missouri állambeli Kansas Cityben nőtt fel, ahol virágzott a jazz, a blues és a gospel. Hétéves korától szaxofonozott, s bár apja is muzsikus volt, kezdetben nem sok zenei tehetséget árult el, sőt a legenda szerint az iskolai zenekarból ki is tették. Tizenöt évesen otthagyta az iskolát, helyi jazzegyüttesekben játszott és megállás nélkül gyakorolt. 1939-ben New Yorkba utazott és majdnem egy évig ott ragadt, hogy profi zenekarokkal játszhasson, tanulhasson.

A világváros stílusa, atmoszférája átalakította zenéjét.

GettyImages-3108214-121744.jpg

Charlie Parker egy New York-i koncerten 1953-ban (Fotó/Forrás: Bob Parent / Getty Images Hungary)

Apja halála után rövid időre visszatért Kansas Citybe, majd visszatért New Yorkba. Első felvételeit Jay McShann zenekarával készítette, első szólóját 1941-ben rögzítették lemezre. Parker ekkor már olyan könnyedén fújta az altszaxofont, mintha a zenében repült volna, el is nevezték Birdnek, azaz Madárnak. (Egy másik történet szerint viszont azért kapta a becenevet, mert turné közben a kocsival véletlenül elütött egy csirkét, amelyet aztán vacsorára szolgált fel a társaságnak.)

Rövid chicagói kitérő után végleg New Yorkba költözött, ahol kezdetben mosogatásból tartotta el magát. Munkahelyén lépett fel a világ legjobb zongoristájának tartott Art Tatum, akinek technikája nagy hatással volt rá, éjjelente a szintén szárnyait bontogató Dizzie Gillespie, Thelonious Monk és Kenny Clark társaságában örömzenélt. Hírneve egyre nőtt, 1944-ben már Earl Hines, majd Billy Eckstein zenekarában muzsikált, 1945-ben megalakította első saját együttesét.

Ekkoriban alakult ki a jazzt forradalmasító bebop stílus.

A szállóigévé vált mondat szerint "egy olyan zenét akartunk, amit +ők+ nem tudnak eljátszani". Az irányzat sokkal nagyobb hangsúlyt fektetett a játék technikai elemeire és az összetett harmóniákra, mint az énekelhető dallamokra. A számok jellemzői a gyors tempó, újszerű harmóniák, nehezen játszható nyolcados futamok és a hosszú rögtönzések voltak. A melódia, a ritmus újszerű megközelítését számos befutott nagyság elutasította, Louis Armstrong még ki is gúnyolta egy dalában, megkérdőjelezve létjogosultságát.

Parker pályafutásának legjelentősebb időszaka 1951-ig tartott, 1949-ben és 1950-ben átrándult Európába is. Régi álmát valóra váltva vonósokkal is készített felvételeket, 1949-ben a New York-i Clique klubot tiszteletére Birdlandnek nevezték át. Útja azonban tizenéves kora óta tartó heroinfüggősége miatt ekkor már lefelé vezetett. Fellépéseket mulasztott el, sokszor hangszerét is zálogba csapta, hogy pénzt szerezzen a drogra.

Amikor Kaliforniában élt, a kábítószer hiányát alkohollal pótolta, egyszer még szállodai szobáját is magára gyújtotta. Fél évet töltött elvonókúrán, de a kezelés eredménytelennek bizonyult. 1954-ben kétszer kísérelt meg öngyilkosságot, végül egy hotelszobában érte a halál 1955. március 12-én. A halál hivatalos okaként tüdőgyulladást és egy vérző fekélyt állapítottak meg, de májzsugorodást és szívrohamot is diagnosztizáltak.

A halottkém 65 évesnek becsülte, pedig csak 34 éves volt.

Munkásságát számtalan kitűnő lemez dokumentálja, a jazzrajongó Clint Eastwood filmet forgatott életéről Bird címmel, Kansas Cityben szobra áll, New Yorkban teret neveztek el róla, 2021-ben posztumusz kap csillagot a hollywoodi Hírességek sétányán. Születésének centenáriumát világszerte megünneplik, talán az egyik legjelentősebb rendezvénysorozatnak szülővárosa, Kansas City ad helyet. A gazdag programban egymást követik az egyedülálló stílusú jazz-zenészről szóló előadások, panelbeszélgetések, rendezvények, örömzenélések, koncertek.

GettyImages-120960721-121846.jpg

Charlie Parker sírja Kansas-ben (Fotó/Forrás: Mark Peterman / Getty Images Hungary)

Drogok és jazz – a bordélyoktól a koncerttermekig

Kapcsolódó

Drogok és jazz – a bordélyoktól a koncerttermekig

A jazz a periférián született és sokáig az éjszakában burjánzó műfaj volt, a polgárosodást követően azonban mintha kezdene feledésbe merülni az egykori félvilágisága, pontosabban az, hogy milyen kényesen tudott a késhegyen egyensúlyozni az al- és a művészvilág között.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Őrködjetek! – Léner Péter az SZFE-ügyről

Lapunkhoz eljuttatott levelében megszólalt az SZFE kapcsán a 84 éves Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas rendező, színigazgató, érdemes művész, akinek fia, Léner András is apja nyomdokaiba lépett: színész és rendező. A levelet változtatás nélkül közöljük!
Színház

A két pápa – Magyarországon először a Rózsavölgyiben

Vecsei H. Miklós igazi színászlegendákkal állítja színpadra XVI. Benedek és Ferenc pápa különleges kapcsolatát.
Klasszikus

Költözni kényszerül a Rádiózenekar

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez kerül a Magyar Rádió által használt három épület, a Rádiózenekar viszont még nem szolgál közzétehető információkkal az ügyben. Az biztos, hogy költözniük kell.
Klasszikus

A hang szépsége – A Pannon Filharmonikusok Bécsi barátok című koncertjéről

Szeptember 19-én a pécsi Kodály Központban egy tavaszról elhalasztott hangversenyt hallhatott a közönség: a Pannon Filharmonikusok vendégeként Baráth Emőke adott elő Haydn- és Mozart-áriákból összeállított, súlytalannak nem mondható hangszeres számokkal gazdagított programot. A zenekart Vass András, a zenekar állandó karmestere vezényelte.
Színház

Ők kapták idén a Junior Príma Díjakat a színház- és filmművészet kategóriában

Hat fiatal művész vehette át a Junior Prima Díjat a színház- és filmművészet kategóriában szeptember 22-én, a Haris Parkban. Az elismerést és az azzal járó pénzjutalmat Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója nyújtotta át a 62 jelölt közül kiválasztott fiatal tehetségeknek.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World gyász

Elhunyt Juliette Gréco, akinek Boris Vian, Albert Camus és Jean-Paul Sartre írt dalszöveget

Kilencvenhárom éves korában szerdán meghalt Juliette Gréco, a francia sanzon nagyasszonya, Léo Ferré, Jacques Prévert és Serge Gainsbourg dalainak előadója - közölte családja az AFP francia hírügynökséggel.
Jazz/World hír

Lakatos Mónika kapja a Womex életműdíját

Lakatos Mónika, a Romengo és a Cigány Hangok énekesnője kapja a Womex idei életműdíját a budapesti világzenei expón október 24-én. Az előadó, aki a Muzsikás (2008) után a második magyar díjazott a Womex történetében, fellép a rangos eseményen a Müpában.
Jazz/World ajánló

Könnyűzene a 29. CAFe Budapesten

Élő zene, kísérletezés, világzene és jazz – minikoncertek, lemezbemutatók és popkülönlegességek az ősz legmenőbb fesztiválján.
Jazz/World hír

Íme a járványhelyzet-kompatibilis szórakoztatás: indul a Raktárkoncert-sorozat

Zenei legendák, fesztiválzenekarok és a mulatós zene képviselői is feltűnnek a szeptember 21-től kezdődő sorozatban, amelyet a könnyűzenei ipar támogatására indítottak el.
Jazz/World lemez

Budapesti koncertjének felvételét adja ki lemezen Keith Jarrett

Keith Jarrett 2016-ban a Müpában lépett fel. Most duplaalbumon jelenik meg a teljes improvizációs szólókoncert az ECM kiadónál.