Jazz/World

100 éves lenne Benny Goodman

2009.06.08. 10:56
Ajánlom
Engedje meg Kedves Olvasó, hogy egy személyes élményemmel kezdjem ezt a megemlékezést, Benny Goodman személye számomra azért igazán fontos, mert egész életemet meghatározó hatást tett rám 12 éves koromban. Édesapám hazahozott egy kazettát, amin Fred Astaire énekelt és a Benny Goodman Orchestra kísérte. Amint megszólalt a klarinét hangja, hirtelen ott termett a kor minden eleme, minden hangulata, a báltermek zsúfoltsága és a zenélés öröme, persze a páratlanul csengő klarinéthanggal. Abban a pillanatban tudtam: jazz-klarinétos akarok lenni. Az lettem.

Természetesen nem egyedül vagyok vagy voltam ezzel a világban az elmúlt évszázadban, hiszen a műfajban tevékenykedő klarinétosok zöme Goodman nyomdokain, vagy zenéje hatása alatt dolgoznak. Benny Goodman élete során nemcsak mint egy klarinétos szupersztár létezett, hanem zenetörténeti jelentőségű örökséget hagyott maga után.

Benjamin David Goodman 1909 májusában született Chicagóban, és apja akarata szerint, mint minden gyereknek, neki is tanulnia kellett zenét. A kis Benny nagyobb testvérei után a klarinétot kapta, mellyel igen hamar bekerült a helyi fúvós és tánczenekarba. Harry bátyja a tubát választotta, később bőgős lett, sok Goodman felvételen hallható játéka. Benny kitartóan gyakorolt, és klasszikus képzettsége végett remek kottaolvasó lett belőle, igazi profinak számított, amikor hallotta Ben Pollack, a kor egyik legkiemelkedőbb zenekarvezetője. 17 éves korában, Ben Pollack zenekarának klarinétosaként érkezett New Yorkba, az amerikai zeneipar óriásgyárába. Tehetségére hamar felfigyeltek, és első kottája a "125 Jazz Breaks" 1927-ben jelent meg, amikor épp 18. életévébe lépett. Érdekes, hogy saját neve már akkor igen keresetté tette, pedig még 8 évet kellett várnia a nagy áttörésre.

1935-ben leszerződött az NBC rádió Let's Dance (Táncoljunk) című műsorába, mely az egész országban hallgatható volt. A műsor sikertelensége miatt a megszűnés napján Goodman azt a tanácsot adta zenészeinek, hogy játszanak úgy, ahogyan kedvük van. A műsor olyan fergeteges örömzenélésbe csapott, hogy a táncosok extázisba estek, hivatalosan a jazztörténelem ettől a naptól számolja a swing korszak kezdetét. A klarinétos ettől a naptól minden koncertjét a Let's Dance című számmal kezdte és a Goodbye-jal búcsúzott a hallgatóktól.

Megalakult a Benny Goodman Trio Teddy Wilson zongorista és Gene Krupa dobos társaságában, majd Lionel Hampton vibrafonos később csatlakozott hozzájuk. Hampton akkoriban egy kis éttermet vezetett, ahol maga főzött, felszolgált és a vacsorázóknak játszott. A Quartet sikere óriási volt, mert a vibrafon-klarinét párosítás újként hatott, és mert a négy tagból ketten fehérek, ketten pedig feketék voltak. Ezzel megalapozták a vegyes zenekarok helyét a jazz történelmében. A kis formáció még filmszerepet is kapott a Hollywood Hotel című vígjátékban. Formációi akkoriban olyan slágereket játszottak, mint a Sing, sing, sing a Don't Be That Way, vagy a Stompin' at The Savoy.

Benny Goodman klasszikus zenei örökségéről sem szabad megfeledkeznünk. 1938-ban felvételt készített a Budapest vonósnégyessel, Mozart klarinétötöséből. Tanácsadói unszolására felkérte Bartók Bélát, hogy komponáljon számára egy magyaros kamaraművet. 1939-ben rögzítették Bartók Kontrasztok című, háromtételes (verbunkos, pihenő és sebes) darabját, amelyen Goodman klarinéton, maga Bartók zongorán és Szigeti József hegedűn játszott. Még a fotó is híven tükrözi a kontrasztot köztük, Bartók és Szigeti egyenes tartása mellett Goodman hanyagul keresztbetett lába egészen jellegzetes. A fotó szinte szimbólum lett. (Azért tegyük hozzá, hogy tüzetesebb vizsgálat után látható Goodman ölében egy másik klarinét. Hogyan is tarthatta volna, ha nincs a lába ebben a helyzetben...? )

1938. január 16-án új időszámítás kezdődött a zenetörténelemben: Benny Goodman a Carnegie Hallban elérte, hogy az emberek nem táncolni jöttek, hanem hallgatni a zenét. Megszületett a jazzkoncert fogalma!

Ezt az estét beárnyékolta, hogy a banda sztárjai közül többen is elmentek a show után: Teddy Wilson, Gene Krupa, Lionel Hampton és a trombitás Harry James is saját zenekart alapított. De ez nagyban nem befolyásolta a megélhetést, egészen a háború végéig minden nagy szórakoztató együttes megtalálta számítását a zenei piacon. Kisegyüttesének tagja lett Charlie Christian, aki elsőként használt elektromos erősítést gitárjához.

Amikor az 52-dik utcai fiatal jazz-zenészek előálltak saját forradalmukkal, és divatba jött a modern jazzirányzat, a bebop, Benny Goodman zenekara is széthullott. Ezúttal kis formációkban dolgozott, 6-7-8 tagú kisegyütteseiben inkább játszott, mint vezényelt. Számos későbbi nagy jazzfigura kezdett itt, vagy jutott hírnévhez: Stan Getz, Zoot Sims, Paul Qinichette szaxofonosok, Urbie Green pozanos, Jimmy Rowles zongorista, Red Norvo és Terry Gibbs vibrafonosok.

1958-ban ő képviselte az Államokat a brüsszeli Világkiállításon. 1962-ben az amerikai vezetés a hidegháború végét egy igazán prominens nagykövettel kívánta jelezni a Szovjetunió felé: Benny Goodman moszkvai koncertjén maga Hruscsov is a hallgatóság között ült. Az együttes igazi szupercsapat volt, az akkori amerikai élvonal legjobbjaival (Zoot Sims, Phil Woods, Joe Newman, John Bunch, Victor Feldman). Goodman játéka sokszor eltörpül a nála sokkal energikusabb és precízebb fiatalokkal szemben. Ennek a koncertnek inkább volt politikai szerepe, mint zenei, ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy a mai napig nem jelent meg CD-n.

Az 1960-as években sok klasszikus felvételt készített, ahol ragaszkodott hozzá, hogy a kortárs műveket, melyeket neki írtak, maguk a zeneszerzők vezényeljék. Így született a Morton Gould balettzene, Leonard Bernstein Fúga klarinétra és jazz-zenekarra, Aaron Copland Concertója. A pályatárs klarinétos Woody Hermannak írt Ebony Concerto is lemezre került, ezt is a szerző, Stravinsky dirigálta.

Goodman magánélete is elég aktív volt. Artie Shaw, a korszak másik klarinétosa igazi playboy volt, de nyolc házasságával nem szállhatott versenybe Goodmannel. 16-szor nősült! 1955-ben életéről film készült The Benny Goodman Story címmel, Steve Allen főszereplésével, a filmzenében, nem tévedés, a fiatal Stan Getz szaxofonozik a big bandben. Zenésztársai felnéztek rá, bár nem szerették. Betegesen maximalista volt, koncert után akár egész zenekarát végigkergette a tűzlépcsőn, mindenféle indok nélkül kirúgott embereket. Saját barátai nevére sem mindig emlékezett. Utolsó koncertjén még Gershwin nevét is a kottalapról nézte le.

Mániákusan rajongott hangszeréért, egy családi videón látható, hogy még a reggeliző asztalnál is gyakorolt. 25 éves zenei jubileumán a tortát 25 klarinéttal rakták körbe, melyek tetejébe gyertyákat raktak. 

A swing királya élete végéig dolgozott, 1976-ban Magyarországon is adott koncertet, 1978-ban, 40 évvel a nagy jazzkoncert után megismételték a Carnegie Hallban az estet a még élő tagokkal. Hangszereket tesztelt és lemezeket készített, koncertezett.

Játéka egyszerre volt elegáns, tüzes, kifinomultan briliáns és egyéni. Benny Goodman megannyi csodálatos felvételt és eseményt hagyott maga után. Munkájában és játékában mindig következetes volt. 1986-ban bekövetkezett halálakor egy Brahms szonátát gyakorolt.

  

Személy szerint csak egyet mondhatok. Bármelyik korszakából is emelünk ki egyetlen felvételt, Ő maga mindegyiken tökéletes. Bátran hallgassák, és érezzék meg az igazi swinget!

Válogatott diszkográfia:


1929 - BG and Big Tea in NYC GRP
1935 - Sing, Sing, Sing Bluebird
1935 - The Birth of Swing Bluebird
1935 - Original Benny Goodman Trio and Quartet Sessions,  Bluebird
1935 - Stomping at the Savoy Bluebird
1938 - Carnegie Hall Concert Live (1938) Columbia
1938 - Carnegie Hall Concert, Vol. 1 (Live) Columbia
1938 - Carnegie Hall Concert, Vol. 2 (Live) Columbia
1938 - Carnegie Hall Concert, Vol. 3 (Live)Columbia
1939 - Ciribiribin (Live) Giants of Jazz
1939 - Featuring Charlie Christian Columbia
1940 - Eddie Sauter Arrangements Columbia
1941 - Swing Into Spring Columbia
1947 - Undercurrent Blues Blue Note
1948 - Swedish Pastry Dragon
1950 - Sextet Columbia
1954 - BG in Hi-fi Capitol
1957 - Peggy Lee Sings with Benny Goodman Harmony
1958 - Benny in Brussels, Vol. 1 Columbia
1958 - Benny in Brussels, Vol. 2 Columbia
1959 - The Benny Goodman Treasure Chest MGM 1973 - The King Swings Star Line
1962 - Benny Goodman in Moscow CBS
1970 - Benny Goodman Today
1972 - On Stage with Benny Goodman and his Sextet

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Keller András: A zenekar a kedvenc hangszerem

Vonósnégyesével, a Keller Quartettel elért világsikerek után Keller András karmesterként építi és irányítja tizenhárom éve a Concerto Budapest Szimfonikus Zenekart. Úgy véli, jobban kellene figyelnünk saját, hazai kincseinkre, a kortárs zenére és egyáltalán – a zenére.
Vizuál

Elhunyt Reigl Judit festőművész

Kilencvenhét éves korában pénteken elhunyt Reigl Judit Franciaországban élő Kossuth-díjas festőművész, az európai absztrakt expresszionizmus jelentős képviselője.
Fidelio Tours

Tudod, hol áll Petőfi, Erkel és Anne Frank fája?

Naponta sétálunk el óriási törzsű, sokat megélt fák mellett, ám szinte sosem gondolunk bele, hogy mennyi történetet, mennyi legendát hordozhatnak magukban. Ha a fák mesélni tudnának, talán többet mondanának, mint a legtöbbet megélt nagyszülők. Most összegyűjtöttünk 8 híres fát, amelyeknek érdemes megismerni a történetét.
Zenés színház

Csábító francia dallamok a Benczúr Kertben

Három fiatal, de a startvonalon már túl járó művész, madarak kórusától kísért estjét élvezhetik augusztus 16-án a lombok alatt. Offenbachtól Delibes-ig, a zenés színházi irodalom legjavából válogatva tíz népszerű operaária, illetve duett szólal meg Horti Lilla és Lusine Sahakyan előadásában.
Plusz

Fáy Miklós: Férfias erények

Fáy Miklós kritikus ezúttal a Robert Capa Központ új kiállításával, a Zeneakadémia szeptemberi Bartók-hangversenyével, Az öreg halász és a tenger új kiadásával, valamint egy Maria João Pires összkiadással foglalkozik.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

Korb Attila, a harsonás-zeneszerző

A Modern Art Orchestra harsonása – a zenekar számos tagjával egyetemben – zeneszerzőként is közreműködik a MAO alkotói műhelyében. Attila már gyermekként egy professzionális nagyzenekari projekt harsonása volt, melynek köszönhetően belföldön és külföldön is építhette koncertrutinját. A húszas évek big band vénáját tanulmányozva a harsonás-zeneszerző több hangszeren játszó művésszé érett, s ennek a zenei utazásnak egy mérföldköve a nemsokára megjelenő Swinging on the Danube című szerzői lemez.
Jazz/World hír

5,3 milliárd forint a zenészeknek, kluboknak, fesztiváloknak és technikusoknak

Kezdjünk barátkozni a raktárkoncert fogalmával! A kormány a rendezvényszervezők, a klubok és a technikai személyzet támogatását tervezi a most bejelentett csomaggal. Gulyás Gergely az SZFE-t érintő kérdésekre is válaszolt.
Jazz/World interjú

A boglári közönséget táncoltatja meg pénteken a Budapest Bár

Azt már egyértelműen láthatjuk, hogy 2020 nem a nagykoncertek és a többezres fesztiválok éve, de a Budapest Bár legénysége ebben a nehéz helyzetben sem maradt tétlen. Az utóbbi hónapokban tökéletesítették friss lemezük dalait és előkészítettek egy koncertszínházi darabot, amit augusztusban és szeptemberben több ízben is meghallgathatunk. Legközelebb 7-én, pénteken lépnek fel Balatonbogláron, a Kultkikötő 15. születésnapján. A zenekar vezetőjével, Farkas Robival beszélgettünk.
Jazz/World mao

Tizenhét ember szíve egy akkordban - Beszélgetés Bacsó Kristóffal

Elvégezte a Liszt Ferenc Zeneakadémiát és a Berklee College of Music-ot, bizonyított a francia és az amerikai komolyzenei színtéren, londoni, barcelonai és pescarai jazz fesztiválokon nyűgözte le a szakmát, Orszáczky- és Artisjus-díjban részesült, és különböző formációival eddig négy saját lemezt jelentetett meg. Bacsó Kristóf szaxofonista és zeneszerző jelenleg a Modern Art Orchestra művésze – zenei pályafutásáról, a MAO-val közös munkájáról, jövőbeni terveiről beszélgettünk.
Jazz/World lemezajánló

10+1 magyar jazzlemez, amit hallanod kell idén

Összeszedtük az elmúlt hónapok legfontosabb megjelenéseit a magyar jazzben: Lukács Miklós, a Subtones, Dés András, a Modern Art Orchestra és Juhász Gábor, valamint egy külföldi csapat tisztelgése Bartók előtt – a Fidelio válogatásában.