Jazz/World

1705: Háromszázéves kortársak

2013.02.03. 09:36
Ajánlom
Nemrég megkockáztattam egy olyan jellegű kijelentést Lantos Zoltán új produkciójával kapcsolatban, hogy az párját ritkítóan mai zene. Itt a párja - írja ZIPERNOVSZKY KORNÉL. Heti jegyzetében kollégánk egy-egy zenei hírt, eseményt, jelenséget tárgyal E/1-ben, szigorúan a vonal alatt.

Ebben a rovatban nemrég azt írtam Lantos Zoltán új produkciójával kapcsolatban, hogy párját ritkítóan mai zene. Itt a párja - és bizonyára nem véletlen az sem, hogy Lantos és Kaltenecker Zsolt zongorista elég sokáig dolgoztak együtt, a hegedűs korábbi zenekarában. A két produkcióban közös vonások elsősorban a mai, groove-os ritmikában ragadható meg. Nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy két éve, amikor Kalteneckerék új produkciójuknak nevet választottak, azért a bő háromszáz évvel ezelőtti évszám mellett döntöttek, mert tudták: ízig-vérig mai, az egész világon kortársnak érezhető zene fog kijönni a kezük alól. Persze, van hivatalos magyarázat is: Kaltenecker egy éppen 1705-ben készült hangszerhez köthető élménye, számot is írt ezzel a címmel, és még az Óceánjáró zongorista legendája is bejátszik. Hallok egy felhangot ebben a jelentésben a klasszikus művészettörténeti-esztétikai groteszk fogalmára utalóan is, amely éppen a barokk környékén dívott - a túlrajzoltságnak ez a típusa nyílván nem idegen a szerzőtől. Mindenképpen nagyon találó ez a név a triónak, amelyet a tizenvalahány éves ausztráliai vendégszereplésből hazatért Piri Béla bőgős, Kaltenecker egykori társa hívott életre akkor, amikor Dés András ütőhangszeres és a zongorista már éppen folytatni akarták régi együttműködésüket.

Kaltenecker Zsolt talán a legtudatosabb magyar zongorista. Frappáns és lényegretörő, mégis közérthető, amit lapunknak nyilatkozott az új zenekarról: "...úgy alakult, hogy az akusztikus hangzásra építünk. Tulajdonképpen az elkészült zenei anyagban minden benne van, amin korábban átmentem, átmentünk, az experimentális, straight-ahead jazz és sok más; mégis letisztult akusztikus zene ez, amely mindemellett, szerintem nagyon mai." Ennél a kortárs témánál még szeretnék elidőzni egy darabig: Kaltenecker az Év lemeze díját (Gramofon) ugyanis éppen a Dalok a huszadik századból című albumával nyerte el. Ha tizenöt eddigi szerzői lemezét nézzük - nem ideszámítva szereplését olyan népszerű csapatokban, mint például a Bin Jip -, nagyon következetes pályaívet figyelhetünk meg. Mondom mindezt annak ellenére, hogy ő maga mindig roppant szigorú magával, és sokszor gondolja úgy, hogy irányváltást kell végrehajtania és partnerek tekintetében is meg kell újulnia.

Kaltenecker az én szememben a legpianisztikusabb zongorista. Bár sokszor utalnak ezzel a "kalapálós" monotóniára, ami főleg a minimalizmusban érezhető, én most ezt arra értem, hogy őt a hangszer technikája teljesen és mélyen leköti, neki a billentés humán és mechanikus része egyaránt kitüntettten fontos. A zene számára nem létezik elvontan, a hangszer fizikai konkrétsága nélkül, hogy a függetlenítés, a két kéz funkcióinak elválasztása, és hasonlók mind-mind külön kihívást jelentenek, amikkel szerinte érdemes foglalkozni. Dave Brubeck-ig (és persze legalább a barokkig) vezethető vissza az általa követett ideál, másfelől Evansig meg Coreáig. Kaltenecker mindig is ilyen alkat volt, csak közben az utóbbi alig két évtized alatt kialakult egy uralkodó stílus a jazz-zongorázás csúcsain. Erre Amerikában Brad Mehldaut, és néhány, a grunge-ot és az újabb pop-divatokat és elektro ritmusokat beemelő más muzsikust szoktak felhozni példaként, mondjuk Avishai Cohent (aki talán éppen lehetett Piri Bélára hatással, bár nála melegebb, intimebb bőgőzést hallunk) de még egyértelműbb stílusjegyekre lehet asszociálni akkor, ha Esbjörn Svenssont és az e.s.t.-t emlegetjük.

Kaltenecker és ez a stílus nagyjából egy irányba fejlődött, amikor Kaltenecker félfordulattal inkább az elektronikus, a rockos valamint a jazz hagyományosán felfogásán kívül eső dolgok iránt kezdett érdeklődni. A Hunka Róbert-éle Hunniánál frissen megjelent 1705 újabb fordulópont Kaltenecker pályáján abból a szempontból, hogy visszatér bizonyos régebbi vonzalmaihoz, de nem adja fel semmilyen eddigi eredményét, például az orgona, vagy a szóló lemezén megszóltaltatott clavitar (szintetizátor) hangszeren kidolgozott technikákat. Ha még egy lemezcímet idézhetek kulcsként az 1705-höz, akkor a Kezdetben volt a ritmus-ra hivatkoznék, azért is, mert az egy duó Dés Andrással. De mindez még csak bevezető kellene legyen egy olyan cikkhez, amely sorra veszi a hét Kaltenecker-számot és a két Dés szerzeményt, egyenként és sorban méltatja őket. Megérdemelnék, kolosszálisan erős és tökéletesen, sőt lehengerlően meggyőző lemezt hallgatok, nem is tudom, most már vagy tizedszerre sem, kivenni a lemezjátszómból. Nem is mondok vele sokat, ha azt írom, hogy bravúros a hangszertudás, mindhármuké, mindig együtt veszik a levegőt, hogy elképesztően jól megírt számok mind, Dés boszorkányos darabja kicsit játékosabb a többinél, az azért tetszik, a Kaltenecker-szerzemények viszont tanítani való módon vannak felépítve, változatos karaktereket nyújtanak, zakatolósat, balladásat is és fanyar humorút, a zárószám pedig úgy teszi be maga után az ajtót, hogy csak na. Ha pedig az első szám (Down the Hill) végéig valaki gyanakodna arra, hogy csak az e.s.t egyik követőjét hallja, az a második számban (Arzúa) hamar rá fog jönni, hogy ilyen rafináltan beolvasztani a világzenei hatásokat csak a teljes eredetiség talaján lehet. Eleve zongora-bőgő-ütők trióról beszélünk, ami sokkal kecsesebb, kevésbé gépies a szokásos felállásnál, főleg az ideális partnernek, Désnek köszönhetően.

Tegyenek próbát: minden hallgatással újabb rétegek tárulnak fel ebben a zenében. Február ötödikén pedig újra "élőben" is élvezhető a Kaltenecker-Piri-Dés trió, az 1705, a CEU aulájában, Budapesten, utána fognak hosszabb csehországi turnéra indulni.

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Újra színpadon - Így élték meg a művészek a visszatérést

A pandémia miatti leállás során nemcsak mi, nézők szoktunk el a személyes kulturális élményektől, de bizony a művészeknek is újra kellett tanulniuk a színpadi jelenlétet és a közönséggel történő találkozást. Ennek a folyamatnak a lelki oldaláról kérdeztük őket.
Vizuál

75 év után újra Magyarországon Courbet festménye

Magyar magángyűjtő vásárolta meg, így 75 év után újra Magyarországra került az egykori Hatvany-gyűjtemény jeles darabja, Gustave Courbet Fürdőzők az erdőben című festménye. Rövidesen a magyar közönség is láthatja az értékes alkotást.
Jazz/World

Kizökkenés a mából – Megjelent Orbán Bori első albuma

A Kaláka Kiadó gondozásában látott napvilágot Orbán Bori első lemeze Ma chanson címmel. Az album készüléséről, terveiről és vágyairól faggattuk a fiatal énekesnőt.
Plusz

A nyugalom fesztiválja vár a Káli-medencében

Pál István Szalonna és Bandája, Nagy Feró, Ferenczi György és a Pesti Rackák, a Szent Efrém Férfikar, a Fonó zenekar, de Pély Barna is ott lesz a Kőfeszten, aminek idén is a Káli-medence ad otthont augusztus 4. és 8. között. A fesztivál tíz településen, ingyenes programokkal várja az érdeklődőket.
Klasszikus

Középpontban Liszt Ferenc és Dukay Barnabás munkássága Pannonhalmán

Augusztus 27-29. között rendezik meg az Arcus Temporum Pannonhalmi Kortárs Művészeti Fesztivált, amelynek zenei gerincét idén Liszt Ferenc és Dukay Barnabás munkássága adja. A programot Klukon Edit és Ránki Dezső művészházaspár állított össze. 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

Kizökkenés a mából – Megjelent Orbán Bori első albuma

A Kaláka Kiadó gondozásában látott napvilágot Orbán Bori első lemeze Ma chanson címmel. Az album készüléséről, terveiről és vágyairól faggattuk a fiatal énekesnőt.
Jazz/World ajánló

Sztárprodukciók a Vajdahunyadvárban

A Budapest Bár és a 100 Tagú Cigányzenekar koncertjeivel zárul a 29. Vajdahunyadvári Nyári Zenei Fesztivál, amely idén összesen 8 koncerttel örvendeztette meg a közönséget.
Jazz/World ajánló

Nyári jazz meglepetés a Müpa videócsatornáján

Újranézhetők az idei Jazz Showcase felfedezettjeinek koncertjei, péntektől kezdve három héten át minden pénteken két koncertfelvételt tesz elérhetővé a Müpa videómegosztó felületén.
Jazz/World ajánló

Nyitottság, képzelőerő, sokoldalúság – Stanley Jordan ismét Budapesten koncertezik

Július 21-én a Margitszigeti Színházban igazi örömzenélésre számíthatnak a jazzrajongók, hiszen a legendás Stanley Jordan mellett, Laurence Cottle, Horváth Kornél és Dörnyei Gábor is színpadra lépnek.
Jazz/World ajánló

A hazai jazzélet kiválóságai Szentendrén

Július 24-én különleges zenei csemegére számíthatnak a Szentendrére látogatók, hiszen a MűvészetMalom udvarán Borbély Mihály és zenésztársai mellett, László Attila is színpadra lép.