Jazz/World

1705: Háromszázéves kortársak

2013.02.03. 09:36
Ajánlom
Nemrég megkockáztattam egy olyan jellegű kijelentést Lantos Zoltán új produkciójával kapcsolatban, hogy az párját ritkítóan mai zene. Itt a párja - írja ZIPERNOVSZKY KORNÉL. Heti jegyzetében kollégánk egy-egy zenei hírt, eseményt, jelenséget tárgyal E/1-ben, szigorúan a vonal alatt.

Ebben a rovatban nemrég azt írtam Lantos Zoltán új produkciójával kapcsolatban, hogy párját ritkítóan mai zene. Itt a párja - és bizonyára nem véletlen az sem, hogy Lantos és Kaltenecker Zsolt zongorista elég sokáig dolgoztak együtt, a hegedűs korábbi zenekarában. A két produkcióban közös vonások elsősorban a mai, groove-os ritmikában ragadható meg. Nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy két éve, amikor Kalteneckerék új produkciójuknak nevet választottak, azért a bő háromszáz évvel ezelőtti évszám mellett döntöttek, mert tudták: ízig-vérig mai, az egész világon kortársnak érezhető zene fog kijönni a kezük alól. Persze, van hivatalos magyarázat is: Kaltenecker egy éppen 1705-ben készült hangszerhez köthető élménye, számot is írt ezzel a címmel, és még az Óceánjáró zongorista legendája is bejátszik. Hallok egy felhangot ebben a jelentésben a klasszikus művészettörténeti-esztétikai groteszk fogalmára utalóan is, amely éppen a barokk környékén dívott - a túlrajzoltságnak ez a típusa nyílván nem idegen a szerzőtől. Mindenképpen nagyon találó ez a név a triónak, amelyet a tizenvalahány éves ausztráliai vendégszereplésből hazatért Piri Béla bőgős, Kaltenecker egykori társa hívott életre akkor, amikor Dés András ütőhangszeres és a zongorista már éppen folytatni akarták régi együttműködésüket.

Kaltenecker Zsolt talán a legtudatosabb magyar zongorista. Frappáns és lényegretörő, mégis közérthető, amit lapunknak nyilatkozott az új zenekarról: "...úgy alakult, hogy az akusztikus hangzásra építünk. Tulajdonképpen az elkészült zenei anyagban minden benne van, amin korábban átmentem, átmentünk, az experimentális, straight-ahead jazz és sok más; mégis letisztult akusztikus zene ez, amely mindemellett, szerintem nagyon mai." Ennél a kortárs témánál még szeretnék elidőzni egy darabig: Kaltenecker az Év lemeze díját (Gramofon) ugyanis éppen a Dalok a huszadik századból című albumával nyerte el. Ha tizenöt eddigi szerzői lemezét nézzük - nem ideszámítva szereplését olyan népszerű csapatokban, mint például a Bin Jip -, nagyon következetes pályaívet figyelhetünk meg. Mondom mindezt annak ellenére, hogy ő maga mindig roppant szigorú magával, és sokszor gondolja úgy, hogy irányváltást kell végrehajtania és partnerek tekintetében is meg kell újulnia.

Kaltenecker az én szememben a legpianisztikusabb zongorista. Bár sokszor utalnak ezzel a "kalapálós" monotóniára, ami főleg a minimalizmusban érezhető, én most ezt arra értem, hogy őt a hangszer technikája teljesen és mélyen leköti, neki a billentés humán és mechanikus része egyaránt kitüntettten fontos. A zene számára nem létezik elvontan, a hangszer fizikai konkrétsága nélkül, hogy a függetlenítés, a két kéz funkcióinak elválasztása, és hasonlók mind-mind külön kihívást jelentenek, amikkel szerinte érdemes foglalkozni. Dave Brubeck-ig (és persze legalább a barokkig) vezethető vissza az általa követett ideál, másfelől Evansig meg Coreáig. Kaltenecker mindig is ilyen alkat volt, csak közben az utóbbi alig két évtized alatt kialakult egy uralkodó stílus a jazz-zongorázás csúcsain. Erre Amerikában Brad Mehldaut, és néhány, a grunge-ot és az újabb pop-divatokat és elektro ritmusokat beemelő más muzsikust szoktak felhozni példaként, mondjuk Avishai Cohent (aki talán éppen lehetett Piri Bélára hatással, bár nála melegebb, intimebb bőgőzést hallunk) de még egyértelműbb stílusjegyekre lehet asszociálni akkor, ha Esbjörn Svenssont és az e.s.t.-t emlegetjük.

Kaltenecker és ez a stílus nagyjából egy irányba fejlődött, amikor Kaltenecker félfordulattal inkább az elektronikus, a rockos valamint a jazz hagyományosán felfogásán kívül eső dolgok iránt kezdett érdeklődni. A Hunka Róbert-éle Hunniánál frissen megjelent 1705 újabb fordulópont Kaltenecker pályáján abból a szempontból, hogy visszatér bizonyos régebbi vonzalmaihoz, de nem adja fel semmilyen eddigi eredményét, például az orgona, vagy a szóló lemezén megszóltaltatott clavitar (szintetizátor) hangszeren kidolgozott technikákat. Ha még egy lemezcímet idézhetek kulcsként az 1705-höz, akkor a Kezdetben volt a ritmus-ra hivatkoznék, azért is, mert az egy duó Dés Andrással. De mindez még csak bevezető kellene legyen egy olyan cikkhez, amely sorra veszi a hét Kaltenecker-számot és a két Dés szerzeményt, egyenként és sorban méltatja őket. Megérdemelnék, kolosszálisan erős és tökéletesen, sőt lehengerlően meggyőző lemezt hallgatok, nem is tudom, most már vagy tizedszerre sem, kivenni a lemezjátszómból. Nem is mondok vele sokat, ha azt írom, hogy bravúros a hangszertudás, mindhármuké, mindig együtt veszik a levegőt, hogy elképesztően jól megírt számok mind, Dés boszorkányos darabja kicsit játékosabb a többinél, az azért tetszik, a Kaltenecker-szerzemények viszont tanítani való módon vannak felépítve, változatos karaktereket nyújtanak, zakatolósat, balladásat is és fanyar humorút, a zárószám pedig úgy teszi be maga után az ajtót, hogy csak na. Ha pedig az első szám (Down the Hill) végéig valaki gyanakodna arra, hogy csak az e.s.t egyik követőjét hallja, az a második számban (Arzúa) hamar rá fog jönni, hogy ilyen rafináltan beolvasztani a világzenei hatásokat csak a teljes eredetiség talaján lehet. Eleve zongora-bőgő-ütők trióról beszélünk, ami sokkal kecsesebb, kevésbé gépies a szokásos felállásnál, főleg az ideális partnernek, Désnek köszönhetően.

Tegyenek próbát: minden hallgatással újabb rétegek tárulnak fel ebben a zenében. Február ötödikén pedig újra "élőben" is élvezhető a Kaltenecker-Piri-Dés trió, az 1705, a CEU aulájában, Budapesten, utána fognak hosszabb csehországi turnéra indulni.

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

Elhunyt Fenyves Márk mozdulatművész

A táncos-koreográfus, a magyar mozdulatművészet jelenkori képviselőinek egyike 45 évesen tragikusan fiatalon távozott. Úttörő munkásságával és az Orkesztika Alapítvánnyal élő örökséget hagyott maga után.
Könyv

„Az irodalmi életrajzok poposítása tudatos volt, a reflektorfénybe kerülés nem” – Interjú Nyáry Krisztiánnal

A virtuális és a valódi közösségi terekről, a papíralapú könyv mai napig tartó létjogosultságáról és az egy éve nyitott Magvető Caféról is kérdeztük a KULT50 magazin hasábjain Nyáry Krisztiánt, a Líra kreatív igazgatóját.
Könyv

Könyvtáros osztag kutatja fel a könyveket, amikre csak halványan emlékeznek az olvasók

Előfordult már, hogy egyszerűen nem tudott kiverni a fejéből egy könyvet? Néhány részletére emlékezett, de a címre vagy a szerzőre egyáltalán nem. A New York-i Közkönyvtár a legképtelenebb esetekben is próbál segíteni.
Színház

„Egy fantasztikus korszaknak bukkantam a nyomára” – interjú Szikora Jánossal

Idén már hatodik alaklommal rendezi meg a Koronázási Szertartásjátékot a Vörösmarty Színház igazgatója. Az augusztus 18-i bemutató apropóján Szikora János beszélt a kezdetekről, az idei év újdonságairól és a darab nemzeti öntudatformáló szerepéről.
Vizuál

Banksy nem örült neki, hogy kiállítást rendeztek a műveiből az oroszok

A graffitiművész Banksy tudta és hozzájárulása nélkül rendeztek munkáiból kiállítást Moszkvában. A művész kifogásolta, hogy elveivel ellentétben a tárlat látogatóinak még fizetniük is kell, mint mondta, ő sohasem kérne pénzt az emberektől, akik látni akarják a képeit.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Jazz/World videó

A királynő varázsol - Ikonikus pillanatok Aretha Franklin pályájáról

Az augusztus 16-án rákban elhunyt soul királynő személye már életében kultikussá vált, amiről rengeteg videofelvétel is tanúskodik. Ezekből az emlékekből szemezgettünk.
Jazz/World gyász

Elhunyt Aretha Franklin

76 éves korában elhunyt Aretha Franklin, a soul legendás királynője, akinél nyolc éve állapítottak meg rákot.
Jazz/World hír

Elhunyt a Keresztapában is szereplő jazzénekesnő

Morgana Kinget a legtöbben Don Vito feleségeként ismerik a Keresztapában. A Grammy-jelölt jazzénekesnő 87 évesen hunyt el.
Jazz/World ajánló

Ezeket a jazzlemezeket hallgasd meg augusztusban!

Júliusban indult sorozatunkban havonta ajánlunk hallgatásra érdemes lemezeket a frissen megjelent vagy megjelenés előtt álló magyar és külföldi kiadványok közül. Augusztusi válogatásunk már jellemzően az őszi hangulatra készít fel bennünket.
Jazz/World örökség

Kitagadták az örökségből Jean-Michel Jarre-t

Filmzeneszerző édesapja mindent a negyedik feleségére hagyott, Jean-Michel Jarre és féltestvére, Stéphanie azonban nem nyugszanak bele a dologba.