Lázár, Olimpia

A Magyar Kultúra Napja a Hagyományok Házában

2006.01.19. 00:00

Programkereső

A Magyar Kultúra Napja alkalmából a Hagyományok Háza az Ifjú Szívek Magyar Táncegyüttes Felföldi levelek és a Magyar Állami Népi Együttes Az örök Kalotaszeg című műsorával várja az érdeklődőket január 22-én, pénteken 19 órától.
ded8dc84-e442-4027-ba49-9a91b5c3cdb9

Az Ifjú Szivek Magyar Táncegyüttes az 1955-ben megszüntetett hivatásos „Népes“ együttes küldetését vállalva alakult. Kiemelten foglalkozik a szlovákiai magyar és a Kárpát-medencei hagyományos tánc- és zenekultúra kutatásával, archiválásával és színpadra állításával. Az együttest pozsonyi magyar diákok alapították.

Felföldi levelek című műsorában az együttes olyan zenét és olyan táncokat mutat be, amelyek nem voltak ismeretlenek és idegenek az egy régióban, egy hazában élők számára, hiszen a gömöri embernek egykor bizonyára többet mondott egy szlovák forgatós, mint a kalotaszegi legényes, mivel korábban itt a magyarok is ugyanolyat táncoltak. Gyűjtőútjain bizonyára hasonló táncokat láthatott Bartók és Kodály; leveleikből, valamint Petőfi Sándor írásaiból érdekes és izgalmas korrajzot kapunk az emberek életmódjáról, szokásairól. Ezekből a mozaikkockákból áll össze az előadás.

A Magyar Állami Népi Együttes új műsora, Az örök Kalotaszeg – In memoriam Varga Ferenc “Csipás” egy bánffyhunyadi zenész család, a Vargák ("Csipások") zenéje kapcsán foglalja össze Kalotaszeg tipikus román, magyar, cigány népzenéjét, táncait.

Ha a Magyarország felől utazó átkel a Királyhágón, hamarosan Kalotaszegen találja magát. Jellegzetes, dombos erdélyi táj a Nyugati-Kárpátok árnyékában. Az első jelentősebb városka Bánffyhunyad, ahol a megcsúnyult, modern építmények mögött még fellelhetők a falusi lét romjai. A város elején csillogó, pléhfedelű, Mercedes-jelvényű cigánypaloták, a legújabb idők szomorúan hivalkodó építményei. A Főtéren tatárjárás után épült magyar református templom. A vasúton túl, Váralmás felé cigánykolónia, düledező, széteső házakkal. Ezen a fertályon élnek ma is a "magyar", református cigány "Csipások". A család első híresebb tagja Varga Ferenc "Csipás", a "balkezes" volt. Fiai is zenészek lettek, s mivel ezen a tájon hagyományosan a cigányok szolgáltatták a zenét mindenkinek, apjuk örökébe léptek. Egész Kalotaszegen közmegelégedésre játszottak magyaroknak, románoknak, cigányoknak egyaránt. A fejben és szívben összegyűlt hatalmas tudás ifjabb Varga Ferenc "Csipás" művészetében tetőzött. Az általa képviselt kiegyensúlyozott, az előadásmódra, hegedűtónusra és arányokra magas szinten figyelő hangszeres népzene az egyéni, virtuóz hangzás és a közösségi tudás örökérvényű, művészi szintézise. A "Csipás" név a magyar népzenészek között összefonódott Kalotaszeggel, legendává vált.

Az a világ, amelynek zenéje, táncai e produkcióban megtalálhatók, végérvényesen elmúlt, ám a drasztikus, kijózanító változások, a durva pléh-realitás ellenére fejünkben és szívünkben örökre megmarad. Együtt élünk őseink Kalotaszegével. A vidék nemzeteinek jellemző táncai összefonódnak ezzel a zenével, amely egységes, örökérvényű és magyar.

A műsorban Demeter Erika román, Herczku Ágnes és Lengyel László „Türei” magyar, valamint Varga István „Csipás” cigány dalokat énekel. A műsort Kelemen László szerkesztette.