Pandora, Gabriella

Improvizációk a chatszobában

2006.07.18. 00:00

Programkereső

Oláh Kálmán zongoraművész–zeneszerző a RomaPage szerkesztőségének chatszobájában válaszolt az olvasók kérdéseire 2006. június 12-én. Az alábbiakban az ismert jazz-zongoristával készült online "interjú" rövidített, szerkesztett változatát közöljük.

"Zongoraleckék"

Hogy kezdtél el zenét tanulni: autodidakta módon vagy zeneiskolában? (gesztenye)
Oláh Kálmán: Először magamtól, aztán 7 évesen beírattak zeneiskolába.

Voltak/vannak a családban más muzsikusok? (romapage)
Oláh Kálmán: Persze: az egész családom zenész. Az apám, a nagyapáim prímások voltak, sőt a feleségem édesapja és az öcsém is az, nem is akármilyenek! Vannak jazz-zenészek is: pl. Szakcsi Lakatos Béla, és a fiai (ők unokatestvéreim) és van két jazz-bőgős sógorom, Egri Jancsi és Kovács Sanyi. És jön az utánpótlás!!!

Miért éppen a zongora? (detti)
Oláh Kálmán: Mert a hegedűt állandóan elejtettem, kiesett az állam alól!

Lehet, hogy buta a kérdés, de mennyire kell figyelni a kezeid állapotára? (rekus)
Oláh Kálmán: Nem, ez egy jó kérdés. Nagyon oda kell figyelnem, voltak és vannak is problémáim. Rendszeresen jár hozzám masszőr. Semmilyen megerőltető sportot nem csinálok, csak úszom.

Milyen más hangszereken játszol a zongora mellett? (ricsiii)
Oláh Kálmán: Nem játszom más hangszeren, csak komponálok és hangszerelek, de épp ezért gondolatban és elméletben minden hangszeren kell tudnom játszani.

Mennyi minden változott az életedben, mióta „híres”, elismert zenész vagy? (Lala)
Oláh Kálmán: A „híres” egy relatív fogalom, de az elismertségre szüksége van egy zenésznek, hogy tovább tudjon dolgozni, legyen kedve, akaratereje az alkotómunkához. Én például a Liszt-díj után nagyobb kedvet éreztem ahhoz, hogy tovább dolgozzak.

Neked mit jelent a zene? (Zsofia15)
Oláh Kálmán: Az életem…

Vannak magántanítványaid? Hány évesek? (Szabi)
Oláh Kálmán: Van most két szlovák származású roma fiatal, huszonévesek. Ritkán vállalok magántanítást a jazztanszak mellett; őket azért vállaltam, mert náluk nincs magas szintű jazzoktatás, és másképp nem tudnának felkészülni a jazztanszakra.

Szerinted milyen a magyar jazz-élet utánpótlása? (tomi)
Oláh Kálmán: Nagyon erős, egyre több fiatal tehetség van, és annak ellenére, hogy idehaza nincs annyi lehetőség, amennyi jó zenész, nem adják fel és gyakorolnak. Nagyon gyorsan fejlődnek. Vannak tizenévesek, akik úgy játszanak, mint egy rutinos zenész, és ennek most már külföldön is híre ment, hogy Magyarországon ilyen nagy a "kínálat".

Utánpótlás!? Vannak gyerekeid? Ők zenélnek? (Sári)
Oláh Kálmán: Zongoráznak mindketten, két fiú: 8 és 10 évesek.

Szerinted milyen ma a zenei tehetséggondozás helyzete Magyarországon? (geige)
Oláh Kálmán: Magyarországon a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen nagyon magas szintű oktatás folyik, a klasszikus zenében ez régi dolog, külföldön is nagy híre van. De az utóbbi időben néhány külföldi jazziskolában tartott mesterkurzuson (amit én tartottam, legutóbb Berlinben) saját magam tapasztaltam, hogy a jazztanszakunkon is nagyon magas a színvonal.

A tehetség elég, vagy sok szerencse is kell az érvényesüléshez? (tomi)
Oláh Kálmán: Szerencse is kell ahhoz, hogy jó időben, jó helyen és hozzáértő emberek hallgassák meg a tehetséges zenészeket.

Improvizációk közös tolmácsolása


A Trio Midnight

Mikor alakult a Trio Midnight? És honnan jött a név-ötlet? (Kata)
Oláh Kálmán: ’90-ben alakult az együttes. Rendszeresen játszottunk a Merlin Jazz Klubban, s a jazzklub vezetője, Drienyovszky András keresztelt el minket, tulajdonképp ő a keresztapa.

A Trio Midnight – mainstream vagy kortárs jazz? (öcsi)
Oláh Kálmán: Mainstream alapokon kortárs jazz : )

A Trio minden tagja más együttesekben is játszik – fenn fog maradni így ez a formáció? (petrányi)
Oláh Kálmán: Igen, azt gondolom, hogy még sokáig. Pontosan azért van még mindig meg, mert az elejétől kezdve az volt mindhármunk hozzáállása, hogy amellett, hogy a Trio az egyik legfontosabb mindegyikünknek, mindenki csinálja a saját dolgait is.

Kísérletező kedvű zenekar vagytok? (detti)
Oláh Kálmán: Igen, nagyon is, de azt hiszem, ez a lemezeinkről is kiderült: mindegyiken van valami különlegesség a trió zenéjén kívül is.

1995-ben a Bartók-emlékév alkalmából néhány Bartók-művet átírtál jazz-trióra. Megvalósult-e az idei Hommage a Bartók Béla címmel tervezett ested? (Zizu)
Oláh Kálmán: Igen, sőt augusztus 17-én is lesz a Városháza udvarán ilyen koncert. De nem Bartók-témákat dolgoztam át, hanem saját darabokat, illetve népdal-feldolgozásokat készítettem Bartók tiszteletére.

Miben különbözik a Trio Midnight az Oláh Kálmán Sextettől? Melyik volt előbb? (rekus)
Oláh Kálmán: A trió volt előbb, de a mai szextett már nem erre épül, hanem egy teljesen új formáció. A trióban az improvizáció a legfontosabb, a szextettben a kompozíció és a hangszerelések kerülnek jobban előtérbe, de mindkettő nagyon fontos…

Mi a véleményed azokról a – többnyire klasszikus végzettségű – zenészekről, akik saját bevallásuk szerint is képtelenek improvizálni? Valódi zenészek-e, vagy csak „zenesokszorosítók”? (Adorable_Turd)
Oláh Kálmán: Nem szükséges mindenkinek improvizálni, ettől még lehet valaki nagyszerű zenész. Nem improvizálnak, közvetítenek – de ezt is lehet egyéni módon csinálni, attól még, hogy más műve. Az improvizáció olyan, mint a zeneszerzés, és ehhez nem mindenkinek van tehetsége.

Vannak új irányzatok a jazz-zenében? Vagy csak egyéniségek vannak? (Viktor)
Oláh Kálmán: Ma már teljesen új irányzatok nincsenek, inkább egyéniségek, de a különböző irányzatok ötvözéséből alakulnak ki az egyénileg felismerhető stílusok.

Mely kortársaid koncertjeit látogatod rendszeresen? (Beyle)
Oláh Kálmán: Többnyire komolyzenei koncertekre járok. Szeretem a mai modern kortárs zenét, a magyarok közül szívesen hallgatom Eötvös Péter, Kurtág és Ligeti műveit, a jazz-zenészek közül pedig Szakcsi Lakatos Béla tud a mai napig is meglepetést okozni nekem, és az improvizációnak ez a lényege!

(Összeállította: Fris E. Kata - RomaPage)

Az interjú teljes szövege az alábbi honlapon olvasható.