Etelka, Aletta

Kortárs, jazz vagy mindkettő?

2007.12.30. 00:00

Programkereső

Érdekes, ahogy a 20. században a szimfonikus zene és a jazz egymásra talált. Stravinsky, Bartók és mindenekelőtt Gershwin viszonylag korán rátalált a műfajra, és az afro-amerikai etnikus zene egyik autentikus megnyilvánulásának tekintette. A jazz viszont – ahogy általában – ezúttal is okozott meglepetéseket azzal, ahogy nyitott a nagyzenekar felé.

Free Style Chamber Orchestra

Érdekes, hogy a jazzt egészen a ’90-es évekig úgyszólván hidegen hagyta a klasszikus szimfonikus zenekari hangzás. A szving-korszak nagyzenekari apparátusa, a big band korántsem a bécsi klasszika kamarazenei vagy a romantika grandiózus apparátusainak hangzásából szerezte elsődleges inspirációit – sokkal inkább az egykorú katonazenekarok felállását, hangszerelési lehetőségeit vette alapul, és alkalmazta sajátosan egyedi stílusának megszólaltatásához. A 20. század első felének szimfonikus jazz nyomai szoros értelemben nem tartoznak a jazz történetéhez. George Gershwin, számtalan dal, musical és pár nagyobb lélegzetvételű szimfonikus költemény szerzője sok afro-amerikai népzenei elemet és stilizált jazzelemet alkalmazott életművében. Ezek megjelenése és funkciója azonban inkább azzal mutat rokonságot, ahogyan Bartók, Kodály vagy Dohnányi zenéjében megjelenik a magyar népzenei hagyomány – a jazz alapvető tulajdonságai, a ritmus központi szerepe, a zenei rögtönzés nem válnak Gershwin zenéjének részéve. A szimfonikus zene azonban egy-egy hangszeres előadó révén folyamatos kapcsolatban maradt a jazzel. Csak egy példa a sok közül Gunther Schuller, a Cincinnati Szimfonikus Zenekar kürtöse a ’40-es és ’50-es években, aki részt vett Miles Davis nonettjében a "Birth of the Cool" felvételén. A szimfonikus vagy big band jazz hazai úttörője Martiny Lajos volt, aki a ’40-es évek végétől egészen a ’80-as évek elejéig aktívan foglalkozott nagyzenekari apparátusokra szerzett jazzdarabok komponálásával, hangszerelésével és átirataival.

A jazz-zene válasza a szimfonikusok "meghívására" viszonylag későn érkezett. A klasszikus szimfonikus zenekari hangzás csupán a ’90-es évektől jelenik meg markánsan a jazzben, ám azóta is viszonylag kevés példa van rá. A jazz-rock és a fúziós zene csúcséveinek végén kezdett megjelenni egyfajta klasszicizálódási irány a jazzben, amikor a legnagyobb sztárelőadók – Herbie Hancockkal, Chick Coreával, Pat Methenyvel és Bobby McFerrinnel az élen – elkezdtek foglalkozni a szimfonikus zenekari hangszereléssel. Nem csoda persze, hogy ez az ág lassan fejlődik: kevés komolyabb kihívás van annál, mint a nagyzenekari apparátust a hangszeres improvizáció szolgálatába állítani. A folyamat részeként a jazzben felértékelődött a kompozíció szerepe. Az Oregon együttes legendás vezetőjének, Ralph Townernek a szerzeményein tisztán hallható a művésznek a Bécsi Zeneakadémián szerzett klasszikus előképzettsége. Az Oregon azon kevés jazz-zenekarok egyike, amely vállalkozott arra, hogy lemezfelvételt készítsen, sőt koncertturnét szervezzen szimfonikus zenekarral közösen (Oregon in Moscow).

Magyarországon üdítően gazdag a két műfaj kapcsolata. A Kovács László vezette Miskolci Szimfonikus Zenekar rendszeresen ad jazzátiratokból összeállított koncerteket, amelyek során együttműködtek már többek között Fekete-Kovács Kornéllal, Oláh Kálmánnal, Vukán Györggyel és Zsoldos Bélával is. A Rolla János vezette Liszt Ferenc Kamarazenekar idén a Művészetek Palotájában közreműködött azon a bemutatón, amelyen Babos Gyula új gitárszvitjével ismerkedhetett meg a közönség.

A Free Style Chamber Orchestra az első olyan magyarországi zenekar, amely arra vállalkozott, hogy egy jazzcombó és vonós-fúvós kamarazenekar állandó felállására alakítson ki egyedülálló repertoárt. A zenekar természetesen nemcsak a szimfonikus jazz eddigi hagyományait aknázza ki, de bőven merít napjaink crossover áramlataiból is, így aztán koncertjei túlzás nélkül zenei meglepetések egész sorozatát tartogatják. A Nagy János zeneszerző és zongoraművész, valamint Pálhegyi Máté fuvolaművész kezdeményezésével 2004-ben alakult FSCO gondosan szerkesztett kompozícióiban méltó helyet kap az improvizáció is.

(2008. január 14. 19:30 - Művészetek Palotája - Fesztivál Színház (Budapest) - Hétfő Esti Jazz - A Free Style Chamber Orchestra koncertje; tagjai: Nagy János (zongora, billentyűs hangszerek, műv. vez.), Balázs Gergely (hegedű, koncertmester), Sturcz András (cselló, műv. menedzser), Pálhegyi Máté (fuvola), Csonka Gábor, Czenner Krisztina, Raposa Krisztina, Molnár Bea, Pados Krisztina (hegedű), Benkő Gyula, Haraszti Krisztina (brácsa), Ablonczy Keve (klarinét, basszusklarinét), Blaskó Mihály (fagott), Zsemlye Sándor (szoprán- és altszaxofon, tárogató, furulya), Lukács Péter (gitár), Horváth Balázs (nagybőgő), Berdisz Tamás (dob), Szerémi Béla (tekerőlant))