Pandora, Gabriella

Fehérváron moziba ment a jazz

2010.04.19. 07:59

Programkereső

Székesfehérváron a belvárosi Petőfi mozi múlt század eleji épületében 2008 szeptembere óta szól a jazz, blues, folk és rock. Az élőzene mellett koncertfilmeket is vetítenek. A Fidelio a Petőfi Mozi Music Club vezetőjével, Vörös Tamással a Szabadművelődés Házában találkozott, ahol épp a ház 35 éves fennállását ünnepelték, Tamás ott fel is lépett. Ez az a hely, ahol a klub története is elkezdődött.

Petőfi Mozi Music Pub
Petőfi Mozi Music Pub

- Ha csak zenészként vágtál volna bele a jazz klub vezetésébe, talán kicsit csodálkoznék a bátorságodon. Mint tanár, mint zenész vagy mint alapítványi elnök vágtad ebbe a nagy fába a fejszédet?

- '85-ben végeztem a Jazztanszakon, Berkes Balázs volt a főtárgy tanárom. Utána visszajöttem Fehérvárra és itt kezdtem zenélni. Nem sokkal ezután tanítást is vállaltam egy zenei GMK-ban, hiszen akkoriban ez volt az egyetlen alternatíva az állami intézményekkel szemben. Mohai Tamás és Győző mellett Winand Gábor is nálunk tanított. Hirtelen nagyon sok diákunk lett. Ennek hatására sorra kezdtek el az olyan klubok megnyílni, ahol jazzt lehetett hallgatni. Ilyen volt ez a ház is...

- A Tiszti klub...

- Igen, de ott volt például az Építők pinceklubja is. Emellett mi a Videoton Interjazz Fesztiválon nőttünk fel, erre biztosan sokan emlékeznek még. A '90-es évek fordulóján bekövetkezett politikai változások után a kultúra is piac-orientálttá vált. Nagy mértékben csökkent az államilag szubvencionált intézmények száma. Ennek következményeként elsorvadtak a klubok, mert támogatás hiányában nem tudták kitermelni a működési költségeiket. A jazz nem piac-orientált műfaj. Miközben statisztikai alapon osztották el a pénzeket, sokkal több támogatás jutott például a nyugdíjas kluboknak, amelyeket minden párt előszeretettel támogat a szavazatok reményében. Eközben én elindítottam egy bodajki központú, de Fehérváron működő iskolát, a Hangszínteret. 2000-ben középszintű, azaz OKJ-s végzettséget adó intézmény lett. Mint a Bodajki Alapítvány elnöke és mint fenntartó indítottam el ezen keretek között a Dr. Lauschmann Gyula Zeneművészeti Jazz Szakközépiskolát. A névadásról annyit, hogy Lauschmann Gyula művészet-pártoló orvos a nagyapám volt, anyai ágon. Megint sok diák jött hozzánk, de az említett okok miatt nem volt hova beülniük zenét hallgatni. Miattuk, és természetesen magunk miatt is szerettem volna egy olyan helyet létrehozni, ahová be lehet ülni beszélgetni és ahol élőzene is van.

Fehérváron van két régi mozi, az egyik egy bauhaus épület, a másik kisebb, a klubnak jelenleg is helyet adó Petőfi Mozi. Miután a filmvetítések átkerültek innen a plázákba, a Petőfi Mozi kihasználatlanná vált. 2002-ben pályáztam meg az önkormányzatnál. Az akkori vezetést nem érdekelte az ötlet, így hat évet kellett várnom arra, hogy az elképzeléseimet elkezdjem megvalósítani. 2008-ban végül is megkaptam a helyiséget, de magas bérleti díjért. Alapvetően jazz-, folk- és klasszikus zenét szerettem volna befogadni, rockot nem, egyszerűen azért, mert más rock and roll klubok is működnek itt. Februárban kezdtük meg a teljes körű átépítést, az azonban cél volt, hogy a hely szellemisége, varázsa ne vesszen el. 2008 őszén adtuk át a klubot, ami sajnos pont a gazdasági válság elejére esett, és ennek a következménye nyilvánvaló: most már csak erősen redukáltan tudunk működni. Kezdetben szerdától vasárnapig volt program, mostanra ez heti három napra csökkent. Ezen belül is sajnos mindössze heti egy nap az, ami kifejezetten a jazznek van fenntartva. Azt reméltem, hogy lesz 50-100 ember, aki rendszeren eljön majd, de az elmúlt húsz év sokkterápiája miatt az én generációmból szinte mindenki elvesztette az érdeklődését. De szerintem ez világjelenség, bizonyára nem véletlen, hogy amerikai sztárok lépnek fel nap mint nap a kisebb európai színpadokon is, hiszen már a jazz szülőhazájában sem sokkal jobb a helyzet.

- Azért csak van közönségetek...

- Elsősorban a Hang-Szín-Tér iskolából jönnek el a diákok, ahol a zenei részen a jazz-rock stílus az irányadó. Ők külön is meg vannak szólítva, hiszen csütörtökönként általában ők is lépnek fel nálunk különböző formációkkal. Ebből adódóan a közönségünk nagy része 17 és 22 év közötti fiatal.

- Kiket hallhatnak ők nálatok?

-  Mindenféle stílus képviselői megfordultak már nálunk. Berki Tamástól az In Line-ig, a Nagy János Triótól Lakatos Ágin keresztül Márkus Tiborig sokan léptek fel már a Petőfi Mozi Music Pubban.

- Csupa budapesti illetőségű zenészt soroltál fel. A helyi zenekarok közül kik szoktak fellépni?

- Nagynéha játszik az én trióm vagy Mohai Tamás valamelyik formációja. Csütörtökönként a már említett diákzenekarok kapnak lehetőséget, szombat este pedig össztánc van élő zenével, mégpedig igazi nagyzenekarokkal.

Vörös-Mohai-Moha trió
Vörös-Mohai-Moha trió

- Gondolom ez jelent némi bevételt számotokra. Milyen forrásokra számíthattok ezen kívül?

- Vannak pályázatai az NKA-nak, de egyre kevesebb. Mi az indulásnál kaptunk félmillió forintot. De egy professzionális jazzegyüttest ugyanúgy meg kell fizetni, mint egy igényes rockzenekart vagy akár a hivatásos klasszikus zenészeket. Számomra borzasztó kellemetlen a kollegákkal közölni, hogy nem tudok megfelelő összegű gázsit biztosítani. Mindenki szívesen jön hozzánk játszani, aminek őszintén örülök, de amikor a telefonban pénzről esik szó, néha hirtelen csönd lesz a vonal túlsó végén, ez nagyon rossz érzés. A finanszírozás nem könnyű, próbálok a jegybevételből nullára kijönni, de ez sajnos ritkán sikerül. Nagy a helyiség, ezért télen a fűtés, a villanyáram költsége pedig egész évben nagy terhet jelent. Ezen kívül vannak az egyéb járulékos költségek, például a jogdíj. Az Artisjusnak ősz óta nem tudok fizetni. Ma Sebő koncert van, tíz jegyet adtunk el elővételben. Rettenetesen tisztelem őt, nagyon nagy zenésznek tartom, de csak remélni merem, hogy nem kell majd a zsebembe nyúlni ma is, mint ahogy tettem ezt már többször is.

- Nemrég hallottam őt a Fonóban szólóban játszani csodálatos volt...

 - Igen és annak ellenére, hogy fehérvári származású, körülbelül tizenöt éve nem lépett fel itt.

- Ezek szerint nem fogsz a zenei minőség rovására kompromisszumot kötni.

- Nem akkor inkább bezárok! Disco itt nem lesz soha. Ha az ősz sem hoz pozitív változást, akkor bezárunk. Nyárra úgyis be kell zárni, hiszen akkor csak a szabadtéri helyek tudnak működni. Ha nem lesz szponzorom, ahogy ebben az évben volt, akkor nem fogunk tudni tovább működni. A már említett költségek mellett van három főállású alkalmazott, ha nem kaptam volna szponzori segítséget - egyébként attól, aki névtelen kíván maradni -, akkor már csődbe mentünk volna.

- Te több hangszer világmárka magyarországi forgalmazója is vagy. A kiváló kapcsolatrendszered sem elég ahhoz, hogy találj támogatót?

- Már nem. Ma reggel jöttem haza Frankfurtból, ahol a világ egyik legnagyobb hangszerkiállítását rendezik évente. Látványosan kevesebben voltak, mint eddig bármikor, harminc százalékkal csökkent a Musik Messe látogatottsága. Annyi előnyöm van mindössze, hogy a koncertekhez szükséges erősítőket nem kellett drágán megvennem.

- Végezetül kérlek eleveníts fel néhány emlékezetes koncertet és áruld el, kit hívnál meg szívesen?

- A megnyitón a Tomistars játszott, számomra ez különösen kedves emlék, de nem szívesen emelnék ki külön senkit a fellépők sorából, és ugyanígy érzek a jövőre vonatkozóan is. Nevek helyett inkább azt mondanám, hogy szeretnék egy  kiegyenlített vidéki helyet vinni továbbra is, ahová örömmel jönnek a jazz és folk előadók. Ugyanazt kívánom a klubnak is, mint az országnak: nyugalmat. Legyen egy nyugodt hely, ahol jó lenni.

Részletes program: http://petofimozi.szivarvanynet.hu/