Etelka, Aletta

„Mindenkor idejük van a zsoltároknak”

2010.11.30. 12:00

Programkereső

Új zsoltárfeldogozásokat is előad Sebestyén Márta, Gryllus Dániel és Gryllus Vilmos a Müpában.
Gryllus Vilmos, Sebestyén Márta, Gryllus Dániel
Gryllus Vilmos, Sebestyén Márta, Gryllus Dániel

A fenti gondolattal a tizenkilenc éves József Attila kezdte Gyémánt című versét. Költőtársai előtte és utána is sokszor fordultak az Ószövetség százötven, csokorba gyűjtött imájához, így Balassi Bálinttól Ady Endrén át Pilinszky Jánosig sok magyar vers őrzi a közel három évezrede keletkezett zsoltárok emlékét.

A zsoltároknak idejük volt tizenöt évvel ezelőtt is, amikor Sumonyi Zoltán költő tizenötöt kiválasztott, s mai "hangon" elénekelhető versekké írt. Az alkotótárssal, Gryllus Dániellel ez volt a harmadik közös, bibliai tárgyú dalsorozatuk. Az első Pál apostol leveleiből, a másik a Hegyi beszédből készült. Közös munkájuk nyomán a Gryllus-testvérek nagy sikerrel énekelték a bibliai témájú megzenésített szövegeket. A dalokból tévéfilmek is születtek Cselényi László rendezésében, melyeket bibliai helyszíneken forgattak. Az egyik film bemutatóján Sebestyén Márta az alkotók nagy örömére felvetette, hogy szívesen csatlakozna egy hasonló produkcióhoz.

Két évvel később, 1997-re meg is született a Tizenöt Zsoltár című lemez, melynek dalait azóta is töretlen sikerrel játssza a trió határon innen és túl. S minthogy Dávid zsoltárai (elnevezésük ellenére Dávid király csak a töredéküket írta) a zsidó-keresztény kultúrkör gyöngyszemei, a legkülönfélébb vallásfelekezetek fogadják örömmel a közösen is jól énekelhető feldolgozásokat. Ahogy Gryllus Dániel, a feldolgozások zeneszerzője is jó példaként elmondja, két éve Erdélyben rendeztek egy olyan koncertkörutat, melyen hét nap alatt hét előadás hét különböző felekezetű templomban zajlott. Katolikus, unitárius, örmény, evangélikus, református, ortodox és zsidó közösségek fogadták őket ugyanolyan örömmel. A zsoltárok alapvetően a lélek ügyes-bajos dolgaival foglalkoznak, így a szenvedés, az üldöztetés, a betegség, a halál, az öröm, a hála, Isten utáni vágy, a dicséret, a könyörgés, illetve a bűn- és szeretetvallomás fogalmazódik meg legtöbbjükben.

A zsoltárok megzenésítése így, évezredekkel később a szerzők elmondásából ítélve meglehetősen összetett feladat. Sumonyi Zoltán például egyenesen három Bibliát vett alapul ahhoz, hogy egy archaikus ízű, mégis a mai kor igényeire szabott szöveget alkosson. Elmondása szerint mindvégig előtte hevert a Károli-Biblia mint az első teljes magyar fordítás - ami segítette a szövegek archaikus elemeinek megtartásában - , mellette a mintegy negyven évvel későbbre datálódó Káldi János-fordítás állt, s hasznát vette még az ötvenes években kiadott modern változatnak, melyet Békés Gellért fordított le Rómában. Pedig létezik magyar nyelven kifejezetten "énekbarát" verzió: mintegy négyszáz éve Szenci Molnár Albert mind a százötven zsoltárt lefordította, megtartva azt a versformát, amelyet a francia fordítás alkalmazott a genfi zsoltároknál. Kálvin János ugyanis a genfi reformáció évében fontosnak tartotta, hogy a gyülekezeti éneklés is része legyen az istentiszteleteknek. A Zsoltárok könyve erre hálás forrásnak bizonyult, s mindjárt ő maga látott neki az ószövetségi szövegek korszerűsítéséhez és a kor számára könnyen befogadható verselések megalkotásához; munkáját Clément Marot, majd Théodore de Bèze segítette. Szenci Molnár Albert ezeket és leginkább Ambrus Lobwasser német fordítását használta alapul.

Sumonyi Zoltán nem ezt a fordítás-átdolgozás sorozatot akarta folytatni, inkább az eredeti szövegekből, a prózából indult ki. Igyekezett a különböző zsoltártípusokból úgy választani, hogy minél változatosabb legyen a dalok mondanivalója. "Amikor már kiválasztottam a tizenöt szöveget, úgy dolgoztam velük, mintha nyersfordítások lennének. Ezekből különböző versformákban írtam meg a verseket, leginkább azért, hogy a dallam is minél változatosabb lehessen. Ha mindegyik egyforma lenne, akkor Dani elkényelmesedne!" - emlékszik vissza némi iróniával az alkotói folyamatra a költő. "Ebben a műfajban én csak vele dolgoztam együtt, és az a szerencsém, hogy ő jobban szeret versre zenét írni, mint majdani vers számára dallamot. Így nekem csak arra kell figyelnem, hogy a szöveg énekelhető és következetes ritmusban legyen."

A változatosság olyannyira megvalósult a feldolgozásokban, hogy némelyik szöveg kelta hangzásvilágra ihlette a zeneszerzőt, de ugyanúgy előfordulnak a magyar népzene és a klezmer motívumai is. A sokféleség azonban egy egésszé áll össze, amolyan "gryllusos" stílusban. Persze Gryllus Dániel hangjegyei sincsenek kőbe vésve, a zsoltárok végleges formájukat akkor nyerik el, amikor a két testvér együtt alakítja a hangszerelést, a harmóniameneteket. Vilmos kitűnő gitáros, s testvére szerint nagyobb hangterjedelemben is énekel (ő tanult klasszikus éneklést), amikor azonban együtt játszanak, megszűnnek a különbségek, s ahogy Gryllus Dániel jellemezte: "Olyankor együtt lélegzünk. Sokszor, ha visszahallgatjuk a felvételeket, nem tudjuk eldönteni, hogy most egyedül vagy ketten éneklünk."

A zeneszerzésből ma már Sebestyén Márta is kiveszi a részét. S hogy miért a jelen idő? Tizenöt év után ismét zsoltárfeldolgozáson dolgozik a három művész, ezúttal tíz újabb zsoltár kerül a karácsonykor megjelenő lemezre. Az egyik dallam ezen már az énekesnő szerzeménye. "Mártival rendkívül jó együtt dolgozni, ugyanis kiváló a stílusérzéke. Azt is tudni lehet róla, hogy különös képességgel minden nyelven szinte akcentus nélkül beszél, még olyanon is, amin csak néhány szót tud... Ugyanígy a hazai nyelvjárásokat is kitűnően interpretálja, és ez vonatkozik a zenei dialektusokra is, többek között a mi zenénkre"- mondja Gryllus Dániel.

S noha a feladat az új lemez elkészítésénél ugyanaz volt, a végeredmény természetesen valamelyest más lett. "Annak idején írtunk egy tizenhatodik zsoltárt, ami aztán nem került föl az első lemezre. Most felmerült, hogy tegyük a legújabb tíz szerzemény mellé. Furcsa volt meghallgatni, más volt a hangütése, ezen éreztük, hogy eltelt tizenöt év. A mostani feldolgozásokban talán több népzenei elemet használtunk" - emlékszik Gryllus Dániel. A tíz új zsoltár újabb filmhez adott kellő alapanyagot, amelyet a három előadóval már felvettek Szíriában, s a film karácsonykor látható majd a televízióban.

December 30. 19:30 - Müpa, Fesztivál Színház

Tizenöt zsoltár - Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos és Sebestyén Márta