Luca, Ottilia

Meghalt Frank Foster

2011.07.29. 22:25

Programkereső

82 éves korában virginiai otthonában meghalt Frank Foster szaxofonos, a Count Basie nagyzenekar legendás tagja, és egy ideig vezetője.
Frank Foster
Frank Foster

Frank Benjamin Foster III 1928-ban Cincinnatiban született. Az Ohió egyetemre járt Wilberforce-ban, majd Detroitban tenorszaxofonosként kezdte a zenészéletet. Koreai katonai szolgálatáról hazatérve Sarah Vaughan és Billy Eckstine ajánlására 1953-ban leszerződtette Count Basie. Az amerikai NPR rádióhálózat nekrológja emlékeztetett rá, hogy Thelonious Monk és Miles Davis is hívták zenekaraikba, de ő maradt Basie-nél. Foster egyszer később úgy jellemezte a Basie big band stílusát, hogy egy blues-os koncepción belül az csupa szving, de hangzásának igazi nyitja az egyszerűség. A zenekarban nem csak szólista, hanem hangszerelő és zeneszerző is volt, a Shiny Stockings című örökzöld is az ő nevéhez fűződik. (Bár szerzősége sosem volt kétséges, miután fiatal, tapasztalatlan zenészként eladta a dal szerzői jogait egy jogdíjbegyűjtő társaságnak, a számtalan feldolgozás hasznából szinte semmi sem jutott neki egészen tavalyig, amikor a Rugers egyetem jogászainak közreműködésével visszaszerezte a feldolgozás után járó jogdíjait is.) Fostert és a Basie zenekar másik, inkább lassú számokban tündöklő tenorszaxofon szólistáját, Frank Wesst együtt a Két Frank néven emlegették, Neal Hefti írt is egy ilyen című számot nekik. Foster '65-ben elhagyta a Basie zenekart, és Elvin Jones-szal és másokkal kezdett dolgozni, tanított egyetemeken és maga is vezetett egy zenekart, amely legtöbbször Loud Minority néven szerepelt. Sarah Vaughan, Frank Sinatra, Dizzy Gillespie, Tony Bennett és más sztárok kísérő zenekarát is vezette. Count Basie 1984-es halála után két évvel az alapítója nélkül is együtt maradó zenekar vezetője lett, ezalatt hangszereléseivel két Grammy-díjat is nyert.

Foster a hagyományos szving-nagyzenekaron belül és azon kívül a modernista törekvések híve volt, vezetése alatt a Basie zenekar megmaradt ugyan a legendás repertoárnál, de mindig igyekezett új hangszerelésekkel és új darabokal felfrissíteni azt, szólistaként, fiatal korában pedig a bebop stílus újításait népszerűsítette a széles közönség számára is.
Frank Foster kilenc éve megkapta a jazzmuzsikusok legnagyobb állami kitüntetését is az Egyesült Államokban: a National Endowment for the Arts (vö. NKA) Jazz Master címét. Július 26-án bekövetkezett halálát veseelégtelenség okozta.