Pandora, Gabriella

Guessous Majda Mária: "A lélek diktálja a dalt"

2011.12.21. 08:04

Programkereső

A Folkbeats népzenei kategóriájának győztese nemcsak előadóművész, életének fontos része a tanítás és a népdalgyűjtés. Nem véletlen, hogy gyors egymásutánban megkapta a Junior Prima Díjat, és Erste az elsőkért! ösztöndíjat is.

- Első helyezést értél el a 2011-es Folkbeats tehetségkutatón, amelyen autentikus népzene kategóriában a Magos Együttessel megosztva első helyezést értél el. Milyen élményekkel gazdagodtál a verseny során?

- A többfordulós verseny tavaly októberben kezdődött, az utolsó forduló májusban volt. Eleinte hezitáltam, hogy jelentkezzek-e, de most már azt mondhatom, hogy az egész verseny nélkülözhetetlen tapasztalatot jelentett számomra. Az általam vitt produkciók nagyrésze magyar és török zenei anyagból állt, de az utolsó fordulóra vitt műsoromban már egy- két marokkói népdal is helyet kapott.

Guessous Majda Mária
Guessous Majda Mária

- Nemrég jelent meg Szivárványhíd című albumod. Hogyan állt össze a lemez anyaga?

- Sok idő és energia volt létrehozni, és nagyon örülök, hogy végülis sikerült. A lemez zenei alapját a magyar és török népzene bennem megszületett találkozása szövi át. A lemezen zengő „szivárványhíd" köti össze az emberi élet nagy szakaszait, fordulóit a születésen át az elmúlásig. A Szivárványhíd cím egy olyan képzeletbeli összekötő szálra is utal, ami embereket, és általuk kultúrákat köt össze. Szerintem nagyon fontos, hogy meglássuk más országok kulturális örökségeit, értékeit és azt tartsuk szem előtt, hogy mit tanulhatunk egymástól. Ez az érzés származásom miatt is munkálkodik bennem, hiszen édesapám marokkói, édesanyám pedig magyar. Távolabbi terveim közt szerepel egy hosszabb marokkói utazás, amely alatt jobban megismerkedhetek majd a marokkói népzenével is.

- A marokkói és a magyar népzenei vonal érthető szüleid révén, de hogyan találkoztál a török folklórral?

- Elsőéves voltam a zeneakadémián, amikor Sipos János török népzenekutató felhívta a figyelmemet egy Törökoszágban induló, összművészeti versenyre. Támogatott és bíztatott, hogy induljak rajta, aminek egyik feltétele volt, hogy beszéljem a nyelvet. Ének-zene kategóriában jelentkeztem, beválasztottak és kijutottam. Az egész út lényege számomra a török kultúrával és nyelvvel való intenzív találkozást és természetesen a mély barátságok születését jelentette. Több énekes és táncos előadás láttán annyira magával ragadott ez a világ, hogy már akkor éreztem, nekem itt dolgom van.

- Vissza is tértél 2009-ben Erasmus-ösztöndíj segítségével...

- Igen, a félévet az isztambuli Mimar Sinan Güzel Sanatlar Üniversitesi egyetem konzervatóriumának etnomuzikológia szakán töltöttem el, ahol tanárom Mehil Duygulu volt. Az ő segítsége révén megismerkedtem Mercan Erzincannal és Erdal Erzincannal, akik beavattak az éneklés és a saz játékmód fortélyaiba. Zeneileg és emberileg sok élménnyel és tudással gazdagodtam ezalatt a kint töltött idő alatt. Ez a fél év számomra a felnőtté válást jelentette, hiszen mindent magamnak kellett megszervezni. Az angol nyelvtudásomat nem annyira tudtam kint hasznosítani, hiszen nemigen beszélik ezt a nyelvet. Éppen ezért törökből kellett felhoznom magam egy olyan szintre, hogy tudjak az emberekkel kommunikálni. Kint egyetlen olyan barátom volt, aki tudott magyarul. Ő Erdal Şalikoğlu, az isztambuli Magyar Kulturális és Baráti Társaság elnöke, akit Kobzos Kiss Tamáson, egy kedves tanáromon keresztül ismertem meg, hiszen ők már évek óta szoros együttműködésben vannak egymással. Erdal magyarországi tartózkodásai alatt kiválóan megtanult magyarul, így kint ő volt az egyetlen, akivel tudtam magyarul beszélgetni. Neki azért is sokat köszönhetek, mert az Erasmus út után is többször visszahívott koncertezni. Legutóbb 2011 augusztusában jártam kint.

- Amikor nem egyedül lépsz fel, kikkel zenélsz együtt?

- Együtt dolgozom férjemmel, Boros Gerzson Dáviddal, Barvich Ivánnal, valamint természetesen az egyeremre járó népzenészekkel. Van egy etnojazz műfajt képviselő együttes is, amiben éneklek, a nevünk Woodland.

 - Gyűjtőutakon is részt vettél. Melyek voltak a legmeghatározóbb élményeid?

- Elsőként Magyarországon és Erdélyben jártam a tanáraimmal. Kiemelkedő hely volt az út során Magyarszovát, ahol gyönyörű énekeket hallottam. Ez az út olyannyira meghatározú volt számomra, hogy diplomakoncertem témája a magyarszováti énekeshagyomány. A másik fontos állomás Trákiában volt. Megismerkedtem az Alevi népzenei irányzattal, melyben nagyon gazdag zeneisséggel dolgoznak. Ehhez különböző szertartások párosulnak, vagyis zenés-táncos események.

- Utolsó éves vagy a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, emellett tanítasz. Mik a legfontosabb dolgok, amiket szeretnél átadni?

- A külső, belső szilárdság és az önazonosság érzésének meglelése a legnagyobb feladat egy énekes számára, amiben minden erőmmel szeretnék segítségükre lenni a tanítványaimnak. Az első és legfontosabb dolgom az énekesek személyiségét és hangját megismerni. E kettő szorosan összefügg, nincs egyik a másik nélkül. A lélek diktálja a dalt, a dal nyitja a lelket.

Guessous Majda Mária
Guessous Majda Mária

 Guessous Majda Mária 1988. szeptember 22-én született. Zenei tanulmányait a debreceni Simonffy Emil Zeneiskolában kezdte gordonka és népi ének szakon. 2007-ben vették fel a Zeneakadémia népi ének BA képzésére, ahol Vakler Anna iránytásával 2012-ben már Népzenetanár-népi ének mesterdiplomáját veheti át. 2001-től számos országos népdaléneklő verseny díjazottja, 2011-ben a Köztársasági Ösztöndíj mellett elnyerte a Zeneakadémia és az Erste ösztöndíját, a Folkbeats tehetségkutató első díját, és a Junior Prima Díjat népművészet és közművelődés kategóriában. Az Új élő népzene sorozat több lemezén működött közre, első saját CD-je 2011-ben jelent meg Szivárványhíd címmel. 2011-ben önálló koncertet adott többek között az MTA Zenetudományi Intézetében, az Iparművészeti Múzeumban, a Gödör Klubban és a Millenáris Parkban.