Valér

Tzumóval is újranyílt az Ablakos

2013.06.16. 07:04

Programkereső

Újra vannak kiemelkedő fiatal jazzelőadóink, akik állami támogatással fejlődhetnek tovább pályájukon: Fenyvesi Márton és Lachegyi Máté után Tzumó Árpádot mutatja be a Lakatos Ablakos Dezső-ösztöndíjasokról cikkének harmadik részében ZIPERNOVSZKY KORNÉL. Jegyzetében kollégánk egy-egy zenei hírt, eseményt, jelenséget tárgyal E/1-ben, szigorúan a vonal alatt.TAKE7

Az idei ösztöndíjnyertesek közül Tzumó Árpád szorul talán legkevésbé arra, hogy a Fidelio olvasóinak bemutassam: rendszeresen adtunk hírt pályájának újabb és újabb állomásairól. Így arról, hogy Pictures of Notes címmel kozmikus témájú szerzői albumot jelentetett meg, de csak online, tehát ez csak a zongorista előadói honlapján és az egyik nagy multinacionális terjesztőn keresztül rendelhető meg. Tzumó rendszeresen fellép a Budapest Jazz Club koncertpódiumán és házigazda annak jam session-jein. Pályájának üstökösszerű indulásáról is bizonyára sokan hallottak vagy olvastak már, hiszen miután itthon versenygyőztes volt, és az EMI adta ki debütáló lemezét, 2003-ban felvették a „zseniképző" Thelonius Monk Intézetbe, amelynek alapítói, Herbie Hancock, Wayne Shorter és T. S. Monk Jr. őt is tanították.

Oláh Tzumó Árpád
Oláh Tzumó Árpád

Amikor Árpádot arról faggattam, hogy most milyen új dolgokon töri a fejét, elújságolta, hogy legalább egy éves munkával komponált és meghangszerelt zenekari művének felvételei nyolcvan százalékban kész vannak már. Itt ne tessék big bandre vagy más nagy jazzegyüttesre gondolni, ez bizony szimfonikus zenekar. A felvételek persze a rettenetesen magas költségek miatt nem egy „live session" során készülnek, hanem szólamonként, azonban a magas minőséget, mint Tzumó elmondta, olyan kiváló hangszeresek és szólisták garantálják, mint például Kállai Kis Ernő, aki a kadenciákat játssza, Porzsolt György, a brácsaszólam vezetője, a klasszikusban és jazzben egyaránt jártas Pecze Balázs trombitás, és még sok más kiválóság.

A héttételes kompozíció vezérgondolatát a Jelenések könyvére építi Tzumó Árpád, akiről - ha máshonnan nem, hát közösségi portálokon tett megjegyzéseiből - sokan tudják, hogy mélyen hívő ember, ráadásul a filozofikusabb típusból. A választott bibliai helyek interpretációjában főleg a Hetednapi Adventisták és Ellen White tanításaira támaszkodik, de Tzumótól távol áll az abszolutizáló felekezeti szemlélet, ezt is csak külön faggatózásomra árulta el. Az elmélyült gondolkodású zeneszerzőnek további bibliamagyarázatokkal a komponálás közben Reisinger János szolgált.

Hét tételes műve nagyjából a keresztény történelmet tekinti át. Fokozatosan merült bele ebbe a mélyvízbe, mondja a szerző, és valahogy elkezdte leírni, komponálni, keresgélni a dallamokat. Ez az első szimfonikus darabja, és mivel ez inkább klasszikus zene, stílusát is annak fogalmaival próbálja megragadni: a barokktól a kortársig merített az eszköztárból.

Az első tétel Bach-os, győzedelmes, ahogy Bach vissza tudta adni a keresztény eszmét, az mind a mai napig felülmúlhatatlan. A második harcosabb, azokat az évszázadokat idézi meg, amikor a kereszténység elterjedt a Római birodalom területén, a szerző hangszerelésében modernebb utakat is keres. A harmadik már a XII. század táján jár, mert a valdenseknek dedikálta a tételt a szerző, és felhasznált benne régi zsidó dallamokat is. Az arab hangszert, az údot is szerepelteti benne. Mint elárulta, szívesen használt volna régebbi, autentikus melódiákat is, csak ilyeneket nem nagyon talált. A negyedik tétel a középkori gondolat- és hitvilág kibontására épül. Az első felvételek alapján egy barátja azt mondta rá, hogy „mahleres". A felvilágosodás és a reformáció adják az ötödik tétel tematikáját, benne egy áthangszerelt Luther-dallammal. A hatodik tétel, amellyel majdnem elérünk a máig, a XIX. és a XX. század történéseire utaló zene, amely kortárs és repetitív elemeket használ. A záró, a hetedik, az adventista, régebben szombatosnak is nevezett vallás fő tanítására épül, Krisztus második megjelenésére. Érdekesség, hogy a zenekar mellett két tételben, az elsőben és az utolsóban kórus is megszólal majd. Ez menet közben alakult így, és még az sem lehetetlen, hogy a harmadik tételt énekszólóval egészíti ki a szerző. A bibliai helyeket pedig narrátor mondja, mint például a Tzumó honlapján már meghallgatható Az ötödik pecsét című tételben. A kompozíción azért van még munka, teszi hozzá Tzumó, és az sem valószínű, hogy év vége előtt kiadható lesz az anyag.

Közben Tzumó a Triád nevű új zenekarral próbált, igaz, mostanában ők (Bacsó Kristóf, szax, Juhász Márton, dob) Tálas Áronnal lépnek fel Tzumó külföldi munkája miatt. Viszont a következő nagyobb szerzői projektjére szeretné megnyerni a csodagitáros Lionel Louekét, basszusgitáron Hadrien Feraud-t, dobolni pedig Borlai Gergőt hívja majd. Tzumó rég kialakult meggyőződése szerint az amerikai(as) kifejezésmódot próbálják meg majd ebben is követni, Gergővel gyakran osztják meg egymással ezzel kapcsolatos ötleteiket, és ez nyílván alapjául szolgálhat majd a friss Lakatos Ablakos-ösztöndíjas zongorista következő projektjének.