Árpád

Sárga Áspis, Sugárka és Ágnes

2013.11.29. 07:04

Programkereső

Az egyre újabb csodákat eredményező magyar jazzénekes kultúra három új lemeze nem maradhat említetlenül: a debreceni Sárga Áspis Projekt, a szerzőként debütáló Enyedi Sugárka, és a jazzénekesek híres akadémiai tanára: Lakatos Ágnes - írja Zipernovszky Kornél. Jegyzetében kollégánk egy-egy zenei hírt, eseményt, jelenséget tárgyal E/1-ben, szigorúan a vonal alatt. TAKE7

Az illendőség úgy kívánja, hogy azok közül, akikre még mindképpen idén akartam felhívni a figyelmet ebben a rovatban, Lakatos Ágnes legyen az első. Lakatos Ágnes hosszú ideje oktatja a jazztanszéken és a Bartók konzin a jazzéneklés művészetére a hallgatókat. Hogy milyen sikerrel, azt elég, ha néhány csillagos névvel jelzem: Harcsa Veronika, Kovács Linda, Hajdu Klára, Karosi Júlia, Horváth Sára, meg sokan mások, és akkor még folytathatnám az olyanokkal is, például Pátkai Rozinával, akik itthoni vagy külföldi jazztáborban tanultak tőle.

Lakatos Ágnes - Into the Groove - lemezborító
Lakatos Ágnes - Into the Groove - lemezborító

Ugyancsak a Zeneakadémián tanítja férje, Csuhaj Barna Tibor a nagybőgősöket. Persze ezt csak azért hozom szóba, mert ők ketten másodszor adnak ki duólemezt (és nem azért, hogy jólértesültségemet fitogtassam a zenéről beszélés rovására - ez nem az a website). A jazzben szinte majdnem mindig pizzicato megszólaltatott nagybőgő és az ének duója (bár ez sem nem igazán duó, sem nem teljesen duett) ritka műfaj, bár nem egészen ismeretlen. Ha azt mondom, hogy pokoli nehéz, akkor egyáltalán nem túlzok. A szoros értelemben vett duótól a Voice and Bass 2 - Into the Groove sem tér el, csak az utolsó három számban, de erről majd később.

Bizony sokkal groove-osabb a Hunnia gondozásában megjelent lemez, mint sok másik, ahol dobos is van meg ütős is, Csuhaj bőgője lüktető ritmusára Lakatos hihetetlen time-al és egészen csodás vibrátókkal adja meg a tökéletes jazz-feelinget, annak is a soul-lal teli, az afroamerikaiakra  jellemzőnek tartott árnyalatát. Saját számaik és nagyon is stílusos angol szövegeik (Enyedi Sugárka, Király Martina) mellett klasszikussá vált, de nem hagyományos „örökzöld" számok (Joni Mitchell, Brian May) is szolgálják a hagyományosabb dalformákat kedvelők ízlését. Mindkét szempontot kiválóan egyesíti a szellemes, „Nagyi azt mondta" című saját számuk, de most álljon itt Ágnesék hatalmas energiával megszólalaltottt „sárga taxija" az új lemezről.

A lemez zárását Lakatos Ágnes fivére, a híres fagottművész és sok kortárs zenei projekt elmaradhatatlan előadója, Lakatos György és kvartettje fűszerezi meg néhány számban. Ez sem kevésbé ritka felállás, ha volt már rá egyáltalán példa, főleg egy improvizatív lemezen, hogy négy fagottal lettek hatan, és vitték a groove-ot új, eddig járatlan ösvényekre.

Ágnesék lemezén három számot jegyez az angol szöveg szerzőjeként Enyedi Sugárka, aki ugyan régóta ismert név a magyar jazzpódiumokon, de csak idén döntött úgy, hogy saját szerzői lemezzel teszi le a névjegyét. És rögtön itt az első meglepetés: az énekesnő a lemezen nagyrészt spanyol szöveggel szólal meg. Nem beszélek spanyolul, de azt nyugodtan mondhatom, hogy ha az csak megközelítően olyan magas szinten van, mint Sugárka angol prozódiája, saját szövegei és kiejtése, az fantasztikus. „Laikus" füllel mindenesetre a spanyol is nagyon meggyőző.

Enyedi Sugárka Jazz Tett - Budapest Jazz Club
Enyedi Sugárka Jazz Tett - Budapest Jazz Club

Az idősebbek még emlékeznek arra, hogy a Magyar Rádióban, még a Rádióújságban sem volt megengedett az angol és más idegennyelvű számok címének eredeti formában való közlése. De az még nekem is megvan (kazettán), amikor Kiss Imre jazzfelügyelő és szárnysegédje a Pursuit of the Woman in the Feathered Hat című, még csak nem is legbonyolultabb című Weather Report-szám fordításával próbálkoztak. Most viszont az látjuk, hogy a képletesen és átvitt értelemben, nevében és színpadi jelenlétében is tündöklő magyar énekesnő, Sugárka, úgy közlekedik a nyelvi és zenei kultúrák között, mintha vasfüggöny soha nem is lett volna.

Enyedi Sugárka különleges jelenség, és ezt a lemezről is megérezzük már néhány szám után. A jazz és a world music közötti úton jár, a címadó, a lemez felezőpontján elhelyezett szám pedig azt is megmutatja, hogy a huncut mosolyok, az ábrándos tekintet vagy a befelé forduló gesztusok mögött mekkora nagy mélység és kimunkáltság van. Nem kimódoltságról van itt szó, hanem éppen arról, hogy az őszinte érzelmek, gondolatok kifejezését Sugárka szerzőként indítja el, de előadóként kicsit fel kell őket öltöztesse, különben túl meztelen, védtelen volna. Kiváncsi is volnék, hogy szokott-e, akar-e magyar szöveggel énekelni, vagy talán éppen emiatt inkább nem? De azzal csak egyetérteni lehet, amit vallomásában leszögez: ugyanannyira mások mint a maga gyönyörűségére énekel. Ilyen lenyűgözően:

Nem a világzene, hanem a népzene felől érkezett az általam korábban nem ismert Sárga Áspis Project - amelynek neve azért ezzel az angol szóval megmutatja, hogy a népdalból jött, de a jazzbe érkezett. A SÁP-ot tavalyelőtt alakította négy, a debreceni Csokonai Színházban dolgozó hivatásos énekes: (hagyományos szólamsorrendben) Törő Ildikó, Simon Erika, Ladjánszki László és Lakatos Gergely, akik már korábban is dolgoztak együtt ebben a műfajban. A Projecttel az volt a céljuk, hogy a népzenei kultúrkincsben rejlő értékeket át- és újraértelmezve, új művészi minőségeket hozzanak létre.

Kimeríthetetlen a kútja a népzenének, ha avatott muzsikusok mernek belőle. Az énekeseknek ebben Zakar Zoltán zongorista volt segítségére, aki - ha az előző hasonlatnál akarok maradni - pikáns gyümölcsszörpöt kevert a tiszta artézi vízből, viszont nem Zakar kíséri őket fellépéseiken, sem a lemezen, hanem a Szentai Cecília (zongora), Gajdos Márk (bőgő), Pataji Géza (dob) felállású trió. A lemez egyik gyöngyszeme, ami megmutatja a Project minden erényét, a Szováti templomtorony címmel készült darabjuk.

Bizonyára nem véletlen, hogy a Talentométeren történt indulásuk kapcsán is ezt tették első helyen a site-ra, de a Fészekalj című CD többi számát is jó szívvel ajánlom. A lemezt sokszor elő fogom venni advent idején, a karácsonyi dalokra és egyházi népénekekre ilyenkor duplán ráfér ez a fajta friss, személyes és főleg hittel teli előadásmód, amit a Sárga Áspis hangjai sugároznak. Alig várom, hogy meghallgathassam végre koncerten is őket, mert a lemez fantasztikus vokáljai „élőben" még sokkal hátborzongatóbbak. Addig is idelinkelem az egyetlen koncertvideót, amit velük találtam, bár ennek hangminősége hagy kivánnivalót maga után.