Pandora, Gabriella

Karácsonyi népszokásaink

2013.12.20. 16:08

Programkereső

A karácsony ma elsősorban családi ünnep, ezek sorában a legjelentősebb, elmaradhatatlan része a karácsonyfa állítás és az ajándékozás. A 100-150 évvel ezelőtti, paraszti karácsonyok más keretek közt zajlottak.

December 24-én böjtöltek és nem végeztek semmilyen gazdasági munkát. Az éjféli misén valamennyi családtag részt vett. Hazatérve asztalhoz ültek, a közös lakoma kezdetén mágikus céllal fogyasztottak ételeket: az ép dió egészséget, a férges vagy avas betegséget jósolt. Egy almát annyi felé vágtak, ahány családtag jelen volt és közösen ették meg. Ezzel a család összetartozását kívánták megerősíteni. Mézbe mártott fokhagymát is ettek gonoszűző, bajelhárító céllal.

Karácsonyfa
Karácsonyfa

A karácsonyfa állítás szokása Bécsből, főúri közvetítéssel jutott el hozzánk a 19. század második felétől kezdődően. Korábban valamilyen zöldellő ágat - rozmaring, kökény, télizöld - díszítettek almával, dióval, pattogatott kukorica füzérrel, s azt a mestergerendáról lelógatták. A termőág a megújuló természet jelképe, mely összekapcsolódott a keresztény kultúra paradicsomi almafájával.

Az ünnepen énekes és dramatikus szokásokkal köszöntötték egymást a rokonok, barátok, szomszédok. A kántálók - gyerekek vagy felnőttek - a falu minden házát meglátogatták. Házról házra járva adták elő köszöntőjüket, amelynek végén a háziak megvendégelték őket.

A betlehemezés - szemben a kántálással - élő szereplőkkel, előadott dramatikus népszokás.  Elnevezése a játék legfontosabb kellékéből származik: saját készítésű jászol vagy templom alakú házikót hordoznak a játszók házról házra. Az előadott történet a Szent Család szálláskeresése, Jézus születése. Központi alakjai a pásztorok, a játék legfőbb eleme is az ő énekük, táncuk, tréfálkozásaik. Szatmárban és a Balaton-felvidéken volt elterjedt a bábos betlehemes.